Éghajlat-rekonstrukció a Kárpátokban
A kutatás terepe, a Radnai-havasokban található Áfonyás-tó
A kutatás terepe, a Radnai-havasokban található Áfonyás-tó
Vissza

Éghajlat-rekonstrukció a Kárpátokban

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem három geológusa, Andrei-Cosmin Diaconu, Ioan Tanţău és Andrei-Marian Panait is részt vett abban a kutatásban, amelynek célja az Északi-Kárpátok éghajlatának rekonstrukciója volt az utóbbi 7500 évre visszamenőleg.

A szerzők abból a feltevésből indultak ki, hogy a hidroklíma alakulásából következtetni lehet az éghajlati változásokra, így az elmúlt hét és fél évezred klímaváltozásait a Radnai-havasokban található, ombrotrofikus (kizárólag esővízből táplálkozó) Áfonyás-tóból (Tăul Muced) vett tőzeglápüledék-minták alapján próbálták feltérképezni. Az üledékmintákban található házasamőba- és árvaszúnyog-fajok kövületeinek elemzése révén következtetéseket vontak le a levegő júliusi hőmérsékletére, a vízréteg mélységére, illetve pH-értékére vonatkozóan. Annak függvényében, hogy adott időszakban milyen árvaszúnyog- vagy házasamőba-fajok jelenléte dominálta az ökoszisztémát, lehetővé vált egyfajta klímatörténeti korszakolás.

Az erdemények alapján öt nagyobb hidroklimatikus korszakot különítettek el. A 2,3–4,5 pH-értékekű, nedves lápfelszíni körülmények a jelentől viszonyított 4500–2700, valamint 1300–400 közötti időszakokban jellemezték a vizsgált ökoszisztémát. Ezzel szemben a 7550–4500 és a 2750–1300 közötti, valamint a jelenlegi időszakban a kevésbé savanyú (2,5–5 pH-értékű) vizek és a száraz lápfelszíni körülmények az uralkodók.

A levegő júliusi hőmérsékletét illetően csekély eltéréseket regisztráltak az elmúlt 6550 évre vonatkozóan, ugyanakkor ez alapján is elkülöníthető hat nagyobb időszak. A jelentől viszonyított 6550–5600, 4500–3150, valamint 1550–600 közötti időintervallumokban a nyári hónapok viszonylag hűvösek voltak, míg az 5600–4500 és 3150–1550 közötti periódusokban, illetve az elmúlt 100 évben a júliusokat meleg léghőmérséklet jellemezte.

Összességében az eredmények jól leképezték a száraz lápfelszíni körülmények és a meleg nyári léghőmérséklet közötti összefüggéseket, de az is előfordult, hogy nem volt pontos megfelelés a két rekonstruált paraméter (vízszint és levegőhőmérséklet) között, ami arra utalhat, hogy a csapadékmennyiség változása felülírhatta a léghőmérséklet lápfelszínre gyakorolt hatását a holocén földtörténeti kor bizonyos szakaszaiban.

Az eredmények egyezéseket mutatnak az egyéb kelet-közép-európai régiók őséghajlattanára vonatkozó rekonstrukciós kísérletek következtetéseivel, ugyanakkor kontrasztban állnak az észak-nyugat-európai éghajlati változásokkal kapcsolatos becslésekkel. 

(Andrei-Cosmin Diaconu, Mónika Tóth, Mariusz Lamentowicz, Oliver Heiri, Eliza Kuske, Ioan Tanţău, Andrei-Marian Panait, Mihály Braun, Angelica Feurdean: How warm? How wet? Hydroclimate reconstruction of the past 7500 years in northern Carpathians, Romania. Paleo, 482, 1–16.)


EZ ÉRDEKELHETI
SMART ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Tapétavágóval támadt egy nő emberekre ...
Vb-2018: Vereséggel kezdtek a címvédő ...
A cseheket megosztja az azonos neműek ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ