Döntött az alkotmánybíróság: hatályban marad a Dragnea kormányfői kinevezését ellehetetlenítő törvényszakasz

Döntött az alkotmánybíróság: hatályban marad a Dragnea kormányfői kinevezését ellehetetlenítő törvényszakasz
Hosszas tárgyalások után az alkotmánybíróság végül nem tárgyalta érdemben Victor Ciorbea ombudsman keresetét, amelyet az elítélt személyek kormánytagságát ellehetetlenítő cikkely ellen nyújtott be. A taláros testület négyszeri halasztás után tegnap elutasította a kereset befogadását, így Liviu Dragnea PSD-elnök továbbra sem lehet miniszterelnök.

A kormány működését szabályozó törvény vitatott cikkelye szerint büntetett előéletűek nem lehetnek tagjai a kormánynak, márpedig Dragneát tavaly áprilisban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a 2012-ben, Traian Băsescu leváltásáról tartott népszavazással kapcsolatos korrupciós perben. Az alkotmánybíróság már négy korábbi alkalommal napirendre tűzte az ügyet, de a mostani, ötödik alkalommal mégis úgy döntött, elzárkózik a panasz érdemi tárgyalásától.

A PSD elnöke több ízben igazságtalannak nevezte a jogerős ítéletet és alkotmányellenesnek a 2001-ben hozott törvényt, amely örökre megfosztja őt kormánytisztség betöltésének lehetőségétől, holott a bíróságok is csak bizonyos időre tiltják el az elítélteket a közügyektől, esetében pedig nem is volt ilyen tiltás. A 16 éve hatályos törvény ellen a PSD választási győzelme után januárban emelt alkotmányossági óvást Ciorbea. Ebben arra hivatkozott, hogy az előírás sérti a hatalmi ágak közötti egyensúly alkotmányos elvét, mivel hátrányos megkülönböztetést jelent a végrehajtó hatalom tisztségviselői számára, olyan körülmények között, amikor a törvényhozásban és az igazságszolgáltatásban nem írnak elő hasonló feddhetetlenségi követelményeket.

Valer Dorneanu, az alkotmánybírság elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a taláros testület eddigi legnehezebb ügyével került szembe, amely az alkotmánybírókat politikai értelmezésre kényszeríti. Elismerte, hogy társai több megoldást javasoltak, de ezek egyike sem szerezte meg a döntéshozatalhoz szükséges többséget. Sajtóértesülések szerint a kilenctagú testületben mind az óvás elfogadása, mind az elutasítása mellett négy-négy alkotmánybíró foglalt állást, a kilencedik következetesen tartózkodott.