Disznóságaink
Vissza

Disznóságaink

Úgy eszel, mint egy disznó – mondták nagymamáink régen a habzsoló-csámcsogó unokáknak, manapság viszont már egy valamirevaló disznó ezt igenis kikérné magának. Először is, ő már nem disznó, hanem sertés, másodsorban a készülő új – hazai – szabályozás értelmében immár nem is eszik meg akármit. Moslékot pláne nem, merthogy azt már nem is lesz szabad adni neki.

„Én még őszinte ember voltam, / ordítottam, toporzékoltam. /Hagyja a moslékot másnak, / rendeljen pizzát a kocának!” – forgathatnánk ki József Attila közismert sorait az elsőre igencsak abszurditásnak tűnő rendelettervezet kapcsán, csakhogy ma már semmi sem fekete vagy fehér.

Mielőtt ugyanis felháborodnánk „egy újabb hülye EU-s rendelkezésen”, tudnunk kell, hogy egyébként még a hazai tenyésztők, de akár kisgazdák zöme sem eteti már ételmaradékkal a disznót, jelentős részük pedig egy ideje fertőtleníti a cipőjét, mielőtt az állatokhoz belép – ezt különben szintén kötelezővé tenné az állategészségügyi hatóság rendelettervezete.

Persze ettől még igenis motoszkálhat bennünk a kérdés: de mégis, mi lehet a baj a moslékkal, hiszen a kommunizmus évtizedeiben még mindenki azt adta faluhelyen a disznónak, és köszönik, jól voltak – a disznótorig mindenképpen.

Nos, az történt, hogy a moslékba… „beleköpött” az afrikai sertéspestis. Ami egy vírus okozta fertőző betegség, sajnos nem gyógyítható és nincs ellene oltás, és a megfertőződött állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. És amely nagyon könnyen terjed, így akár az ételmaradékkal is behurcolható a gazdaságba. Az emberre nem ártalmas afrikai sertéspestis felszámolásával épp emiatt számos európai ország – köztük Románia – küzd nem túl nagy sikerrel már évek óta, s a szakértők szerint csak az igen szigorú intézkedésekkel lehet megfékezni a terjedését. Mint amilyen intézkedések a fentebb említettek…

Ugyancsak szakértők szerint azonban a most készülő hazai rendelet a mosléktiltásnál szigorúbb kitételeket is tartalmaz, s a legnagyobb disznóság benne az, hogy gyakorlatilag betiltaná a háztáji sertéstartást, azaz a szaporítást és a kereskedést: erre csak jogi személyeknek adna lehetőséget. A portán tehát az egyszerű gazda csak saját felhasználásra tarthatna disznót, azonban a malacot – amelyet majd karácsonyra felhizlal – sem veheti meg akárkitől: kötelezően tenyésztőtől kellene megvásárolnia. Mondhatni: lehet vinni múzeumba a füstölőket, s el lehet felejteni a padláson lógó kolbászt és szalonnát…

A baj csak az, hogy lassan már nemcsak az otthoni kolbász és a szalonna lehet a múlté, hiszen az afrikai sertéspestis mellett ott a szintén gyógyíthatatlan kergemarha-kór s a madárinfluenza is (és már nekünk is megvan a koronavírusunk – teszem hozzá halkan). Egyébként nem hiszek összeesküvés-elméletekben, mégis azt mondom: most már valami olyan kór vagy elmélet kell hogy következzen, amellyel a kiskerti/kisgazdasági zöldségtermesztést is be lehet tiltani, s így lassan oda jutunk, hogy tényleg pirulákat fogunk reggelizni s ebédelni, mint az űrhajósok. Vagy szintetikus húst, mellé pedig „egyenparadicsomot”, ami jó esetben még piros, de íze már nincs…

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

TŰZ A TETAROM 1-NÉL, A TÖRÖKVÁGÁSNÁL
Alacsony az átoltottság, nehéz behozni ...
Kezdődhet októbertől a vakcinalottó

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • VIDEÓINTERJÚ – Tasnádi Szilárd: ...
  • Egy báró szobra
  • VIDEÓINTERJÚ – Hogyan ...
  • Több mint egy tucat település vörös ...
  • Toleranciagyakorlás