Dilettantizmus felsőfokon
Vissza

Dilettantizmus felsőfokon

Egyszerűen dilettantizmusra vall az oktatási minisztérium vizsgatételeket megállapító „szakembereinek” húzása, miszerint a hetedikesek és nyolcadikosok jelenleg zajló próba-képességvizsgáján román nyelv és irodalomból az utóbbiaknak hibásan adták ki a feladatlapot. Az első tételsor alapját egy megadott vers képezte, amelynek azonban tévesen tüntették fel a szerzőjét. Mint kiderült, a Ștefan Octavian Iosif román költőnek tulajdonított Stai şi asculţi sub ramuri... című vers szerzője valójában Heinrich Heine, és a szöveget St. O. Iosif csupán lefordította.

A német költő versét St. O. Iosif 1895-ben ültette át román nyelvre, és még ez év április 16-án jelentette meg a Viața című lapban. A Hotnews hírportálnak nyilatkozó Luminița Corneanu irodalomkritikus szerint mindezt az illetékesek egy egyszerű világhálós kereséssel is leellenőrizhettek volna. Valóban se perc alatt megállapítható, hogy a vers eredeti címe Unterm weißen Baume sitzend, és Heine 1844-ben közölte a Neue Gedichte című kötetében.

Természetesen a szerző nevének hibás feltüntetése még nem jelent akadályt ahhoz, hogy felmérjék a diákok tudását, a nebulók megoldják a vers kapcsán feladott tételeket, kérdéseket. És persze az is igaz, hogy tévedni emberi dolog, és csak az hibázhat, aki dolgozik. Ennek ellenére mégis valahogy úgy érzem, hogy az eset szakmaiatlanságról és a vizsgázó gyermekekkel szembeni felelőtlenségről tesz bizonyosságot. A legutóbbi próba-képességvizsgától egy egész kerek év állt ugyanis az illetékesek rendelkezésére ahhoz, hogy alaposan megrágják, előkészítsék és kidolgozzák a tételeket. Másrészt pedig éppen az az intézmény, amely az oktatásért, a nevelésért, a társadalom szellemi képzéséért felel, nem engedheti meg magának az ilyen fajta tárgyi tévedéseket. Merthogy lehet keverni a szezont a fazonnal, de azért egyáltalán nem mindegy, hogy St. O. Iosif vagy Henrich Heine írta-e az illető verset vagy csak fordította… És ami még ennél is súlyosabb, ha a tanügyért és oktatásért felelős minisztérium csupán ennyire veszi komolyan a feladatát, akkor milyen alapon várják el a diákoktól azt, hogy komolyan végezzék a dolgukat, és pontos munkát adjanak ki a kezükből?

Amennyiben ezt a hibát valamelyik tanuló követte volna el, akkor egészen bizonyosan azonnal leminősítik, és elégtelennel hazaküldik, hogy: még annyit sem tud, mi a szerző és mi a fordító közti különbség? Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy egy ilyen módon összeállított vizsgatétel mennyire méri fel reálisan, illetve tükrözi a gyermekek tudását, ismereteit, képességeit? Egy biztos: a mostani próba-képességvizsgán azok, akik ezt a bakit elkövették, az én szememben levizsgáztak, magyarán: megbuktak. És ha már az irodalomnál és a verseknél tartunk, ajánlom figyelmükbe József Attila példaértékű és követendő gondolatát: „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. Remélhetőleg, nem tulajdonítják majd el a sorait…

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Borsodi L. László a Székelyföld ...
Tranzíciók – Ismét Székely ...
Kolozsvár-dialógusok 2.0 – ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ