Digitális aranyláz: csákány helyett számítógépekkel
Kriptovaluták, pump and dump, blokklánc – meg lehet élni belőle
Kriptovaluták, pump and dump, blokklánc – meg lehet élni belőle
Vissza

Digitális aranyláz: csákány helyett számítógépekkel

A közember csak akkor figyel fel a virtuális valutákra, amikor a szalagcímeket látja a televízióban, hallja a rádióban vagy olvassa a sajtóban: újabb történelmi csúcson a BitCoin, rekordot döntött az Ethereum. A kérdéskörrel tavaly foglalkozott újságíró is szájtátva hallja az új információkat: robbanásszerű a kriptovaluták iránti kereslet és érdeklődés, így ami 2012-ben még csak 8 dollár volt s tavaly 200 körül mozgott, azt most 8 ezer dollárnál többért vásárolják meg. Gyors kutatásunk során kiderült: Kolozsváron és Erdélyben is több százan „bányásznak” már BitCoint és Ethereumot… Cikkünkben megszólaltatjuk Miklós Istvánt, aki tavaly beüzemelte Kolozsvár első BitCoin bankautomatáját, illetve egy olyan befektetőt, aki 30 ezer lejes bankkölcsönt vett fel annak érdekében, hogy kriptovalutát bányásszon. Előbbi BMW-vel közlekedik, utóbbi korai nyugdíjazásra gyűjt és tőzsdézik a virtuális világban nyert pénzből.

Miklós Istvánnal tavaly szeptember végén ismerkedtem meg, ekkor helyezte el a Piteşti/Kereszt utca 19. szám alatt működő ClujHub székhelyén az első kolozsvári BitCoin bankautomatát. A lépésre két évvel a budapesti és bukaresti hasonló automaták megjelenése után került sor, ám megnyugtatott: igyekeznek gyorsan behozni a lemaradást. Azt nyilatkozta lapunknak: míg 2012-ben egy bitcoinért 8 dollárt adtak, 2016 szeptemberében már 603-at ért. Jelenleg pedig 8200–8300 körül mozog az árfolyam.

Arról is beszámoltunk, hogy tavaly októberben bekövetkezett az első igen jelentős tranzakció Kolozsváron: egy nagyváradi ügyfél 13,8 Bitcoint adott el az Erdély fővárosában akkor még csak néhány hete működött, a virtuális pénznemt adó-vevő bankautomatát üzemeltető magyar vállalkozónak.

Most is hozzá fordultunk felvilágosításért: mi az oka annak, hogy ma már egy BitCoin több min 8 ezer dollárt ér?

– Egyrészt a nagy világbankok és befektetési cégek elkezdtek komolyan érdeklődni a kriptovaluták iránt, másrészt pedig egyre több magánszemély lát benne fantáziát. A telefonbeszélgetésünk előtt éppen egy olyan ügyféllel tárgyaltam, aki egyszerre négy olyan gépet fog vásárolni „bányászásra”, amely egyenként és mindenestől 3 ezer euró körül mozog. Két-három nap alatt beszerezzük az alkatrészeket, mi ugyanis ezek forgalmazásával is foglalkozunk, felinstalláljuk a szükséges számítógépes programokat, s máris elkezdődhet a kriptovaluta bányászása – mondta „madárnyelven” a téma szakija.

Az alapok tisztázása

Mielőtt továbbmennénk: a kriptovaluta olyan digitális eszköz, amely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is működik. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A BitCoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert személy által. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon, ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a BitCoin+alternative szavak összekapcsolásának eredményeként. A BitCoin és alternatívái decentralizáltak a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, amely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül. Jelenleg is kriptovaluták százai léteznek, legtöbbjük a BitCoinhoz nagyon hasonlatos vagy abból levezethető.

Visszatérve Miklós Istvánra, megtudtuk:

– A szerverek a polcon fekszenek, s bányásznak. Ha valaki eljön hozzám, s azt mondja, hogy Ethereumot akar bányászni, akkor azt mondom neki: körülbelül 3 ezer eurós befektetésre van szüksége. Ez körülbelül 10 hónap alatt térül meg. Jómagam a kibányászott Ethereumból leveszek egy bizonyos százalékot, cserébe pedig biztosítom a bányászgép villanyáram-ellátását és azt is, hogy ne szakadjon meg az internet-kapcsolat. Tíz hónapot követetően havi mintegy 300 eurót gyárt majd a gép. Tavaly ősszel az Ethereum 12 dollár volt, ma körülbelül 370 dollár – magyarázta.

Virtuális pénzt bányásznak a… fekete lyukból

Ilyen körülmények között azonnal megkérdeztük: hogyhogy nem helikopterrel közlekedik? – BMW típusú személygépkocsival járok ide-oda. Tény, hogy nyereséget hozó üzlet – jegyezte meg.

Kíváncsiak voltunk: honnak jön a kriptovaluta, a pénz? Megtudtuk: a kriptovaluta rendszeren belül a biztonságosságot, az integritást, a főkönyvek egyensúlyát egy közösség, az úgynevezett „bányászok” tartják fenn. Ez hogyan történik? A hálózat tagjai folyamatosan küldenek egymásnak bitcoint. Hogy a tranzakció követhető maradhasson, valamilyen módon nyilvántartásba kell venni a bitcoinok vándorlását. A bitcoin a tranzakció-történetet egy úgynevezett blokkláncba gyűjtik, így marad nyomon követhető a pénzmozgás. A bányászok feladata jóváhagyni ezeket a tranzakciókat és beírni őket a főkönyvbe. A rendszer nyilvános főkönyve tulajdonképpen egy adatbázis, blokkok egymáshoz kapcsolt hosszú sora, azaz a blokklánc. A blokkláncban a rendszer bármelyik pontján bárki által végrehajtott tranzakció visszakereshető. Amikor új tranzakció történik, az összes addigi érvényesített blokkot tartalmazó láncolat végére egy újabb blokk kerül. A bitcoin-hálózat minden tagja rendelkezik a tranzakciók folyamatosan frissülő, teljes történetének egy-egy példányával, így a bitcoinok mozgását mindenki figyelemmel kísérheti.

– Angliában a helyhatóságot valósággal kötelezik arra, hogy blokklánc alkalmazással rukkoljanak elő, azaz például a házasságlevelet bevezetik a blokkláncba, így mindenki tudja, ki, kit vesz el. Az Ethereum blokklánc nem csupán virtuális pénztárca, hanem egy szerver, ahova bárki, bármilyen információt tárolhat. A számítógépet nem lehet meghekkelni. Az emberkereskedelem miatt Moldova Köztársaságot kvázi arra kötelezik, hogy az Ethereum blokkláncon digitális személyi igazolványokat hozzon létre. Ezeket az adatokat nem lehet megmásítani, feltörni – mondta.

Szerinte egyszerű a magyarázat a kriptovaluták iránti fokozott érdeklődésre: ma már a nagy világbankok és befektetési cégek is látnak fantáziát benne, elkezdtek ilyen irányba elmozdulni.

– Londonban négy nap alatt csupán 25 font készpénzt használtam, a többi költséget kártyával fizettem. Bitcoinnal sajnos nem sikerült – mondta.

Szerinte van kolozsvári BitCoin piac. – Egyelőre mindenki csücsül, s várja, mi történik. Máshol a pénz ömlik bele a kriptovalutákba, erről a CoinMarketCap weboldalon kapható több információ. Jelenleg körülbelül 15 kliensem van, tudomásom szerint körülbelül 150 bányászgép működik Erdélyben – mondta Miklós István.

{Tovább olvasható még 459 szó.}
Tudomása szerint 2030-ra 500 ezer dollár is lehet egy BitCoin. – Amikor ez az információ nyilvánosságra került, a virtuális valuta 3300 dollár volt, s ennek hallatára 8000 fölé ugrott – jegyezte meg a kriptovaluták szakembere, aki arról is beszámolt, hogy a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) közgazdászai is igen komolyan érdeklődtek a téma
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
GAZDASÁG ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Áradnak a folyók Kárpátalján
Migránstüntetés vonult végig Róma ...
Hosszú Katinka kiváló eredményei az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ