Döntéseik sok esetben 20 millió polgár mindennapjait, vagy akár egy egész település lakosainak életét befolyásolják. Mese nincs, ezt a felelősséget anyagilag is meg kell becsülni. Nem lehet elvárni, hogy valaki millió vagy akár milliárd euró értékben ír alá, vagyis vállal felelősséget ilyen horribilis összegekért, miközben a fizetése elfogy a hónap vége előtt. Vagy nem tud új öltönyt vásárolni, esetleg a vendégét nem tudja meghívni ebédre. A miniszter nem szállhat ki egy 15 éves rozsdás Loganból, csak azért, hogy tetsszen a népnek. Az Iliescu-féle sărac şi cinstit, vagyis szegény és becsületes megközelítés nem működhet 2022-ben, más világot élünk. Egy bizonyos szint fölött a választottak gazdagok és becsületesek kell hogy legyenek.
Úgy hozta a sors, hogy bő évtizeden keresztül volt lehetőségem testközelből követni a képviselők, szenátorok, miniszterek, polgármesterek munkáját. Nyugodt lélekkel állíthatom, hogy döntő többségük húz, mint egy állat. Reggeltől estig. Hétfő reggeltől vasárnap estig. Miniszternek és polgármesternek csak azokat küldeném, akiket meg akarok büntetni, mert ott az embernek lélegzetvételnyi ideje sincs. A képviselők és szenátorok munkája hullámzó, egy mandátumot nyugodtan ki lehet tölteni függőágyból is, de végig is lehet robotolni. És rengetegen robotolnak. Ezt pedig meg kell fizetni. Kiemelten kell megfizetni, mert, még egyszer ismétlem a kulcskifejezést: óriási a felelősség. Populista pótcselekvés a lazsáló képviselőket filmezni, és főműsoridőben bemutatni, mert nem ez a jellemző. Populizmus azt számolgatni, hogy ki hányszor szólalt fel a plénumban, mert az sokszor csak médiabalett. Fel lehet szólalni mindennap, ha a duma mögött nincs tartalom, nem követi cselekvés a nagyívű szöveget. Sokszor azok a képviselők végzik a leghasznosabb munkát, akiknek nem is ismerjük a nevét, nem látjuk a tévé üvegén, de szakbizottsági ülésen vagy háttérbeszélgetésen olyan javaslatot terjesztenek elő, például az energiaválság hatásainak enyhítésére, ami vállalkozások ezreit, családok millióit menti meg.
És, hogy tetézzem az egészet: én támogatom a képviselők és szenátorok különnyugdíját. Mindaddig, amíg több mint 200 ezer személy részesül benne, a kommunista ügyészektől a bírókig, a volt és jelenlegi szekusoktól a belügyi alkalmazottakig, addig miért ne kaphatna néhány száz választott is?
Mielőtt megdobálnátok paradicsommal ezért a hosszúra sikerült felvezetésért, következzen a nagy de: felháborítónak tartom 2022 őszén fizetést emelni azoknak, akiknek a mindennapi kényelmes élethez nincs erre szükségük! Igen, tudom, a szenátus döntése nemcsak a felső polcon lévők juttatását emeli, hanem az övéket is. Hónapok óta halljuk a figyelmeztetést, hogy gazdasági szempontból az elmúlt fél évszázad legnehezebb tele jön, a lakosság azt sem tudja, hogy mit találjon ki, erre jön szembe a hír, hogy az öt számjegyű fizetés, és az öt számjegyű irodapénz mellé jön egy emelés. Nem lehet ezt lenyelni. Nem lehet ezt megmagyarázni. Jogi szempontból van érthető magyarázat, ezt a tegnap meg is kaptuk, de etikai szempontból nincs!
A szenátus az első ház volt. Talán a képviselőház bölcsebb lesz.
Képünk illusztráció
