Halomra vásárolják a friss szerzőket, bár csak az olvasók 4,4%-a magyar
Azt hisszük, csak ócska könyvek vannak magyarul
Hatalmas polcok, dohos könyvszag egy kis penészillattal fűszerezve, a pultnál szemüvege mögül gyanakodva vizslató szigorú vénkisasszony – a klasszikus könyvtáros portréja megvan, ugye? Hát leesne az álla annak, aki az utóbbi év(tized)ekben nem járt ilyen helyen, ha belépne a Kolozs megyei könyvtár valamelyik épületébe. Bizony nemigen járunk a kolozsvári Octavian Goga könyvtárba, mi magyarok, vagy legalábbis messze nem annyian, ahányan a számarányunk szerint járhatnánk: Kolozsváron a lakosság közel 18%-a magyar, a könyvtár aktív olvasói közül viszont tavaly csak 4,4% volt magyar, és az idei 2566 új tagból csak 77, tehát alig 3% a magyar.
Persze, megvan rá az okunk, amiért nem járunk az „állami” könyvtárba. Időpazarlás lenne, hiszen a klasszikusok nekünk is megvannak otthon és iskolai könyvtárakban, kortárs könyveket meg hiába keresnénk a közkönyvtárban – véltük sokan sokáig, s inkább kuporgatunk, postaköltségen megosztozva megrendeljük netes könyvesboltokból, vagy a kötelező háziolvasmányok korából kilépve a nagybetűs életbe szépen leszoktatjuk magunkat az olvasásról, mint drága luxusról. Merthogy: nekünk, magyarul olvasni vágyóknak nem sok keresnivalónk lehetne egy romániai közkönyvtárban, amelynek elsősorban mégis a román olvasóközönsége a lényeg, hát minek is költene magyar könyvekre. Örömmel jelenthetjük: mekkora tévedés! Ilyen könyveket kölcsönözhetünk: Glenn Cooper Holtak könyvtára, Erdős Renée A nagy sikoly, dr. Csernus Imre A férfi – srácoknak, Lackfi János Álompince és citromos arcvíz, Polcz Alaine Asszony a fronton, Donna Leon Bíbornál is sötétebb, Bödőcs Tibor Addig se iszik, Robert Galbraith (J. K. Rowling álneve) Gonosz pálya, Tompa Andrea: A hóhér háza, Botházi Mária: Boldogság juszt is a tied, Kenn Follett A katedrális, Paula Hawkins A lány a vonaton, de van Ugron Zsolna, Coelho és egész sor hangoskönyv gyerekeknek, felnőtteknek, illetve régi és új filmek, magyar felirattal/szinkronnal.
Hétfőn délben már érkeztek a suliból a gyerekek leckét írni, projektet készíteni, játszani, olvasni (ROHONYI D. IVÁN)
Második otthon – reggeltől estig nyitva
Tízemeletes tömbház földszintjén, a pénteken kora délután végtelen autósoroktól hangos Csillagvizsgáló és Tordai út sarkán egy vízszintes és egy függőleges nagybetűs felirat hirdeti: könyvtár. Hófehérre festett hosszú folyosóra nyílik az utca, egy fordulóban ajándék könyvek, több tucat, köztük magyarok is, bárki elviheti. Közel másfél évvel ezelőtti felújítása óta több mint 660 négyzetméteren fogadja olvasóit a Hajnal negyedi közkönyvtár. Az egyenes vonalú szocreál építészeti stílust a bútorzat kanyarulatai bontják meg jótékonyan, a patyolat falak fehérségét a színes betűk, szabadpolcos rendszerben sorakozó tarka könyvek szelídítik otthonossá, a gyereksarok a játékokkal, narancssárga falcsíkjaival és háromszögű asztalaival a kamaszszoba, ahol hatalmas képernyőn játszanak a srácok, míg a sarokban érettebb tinédzser fülhallgatóval filmet néz. A kamaszszoba zajos, itt megengedett több decibel. Semmi sem hallatszik át a szomszédos olvasóterembe, ahol péntek délután is szinte tucatnyian olvasnak, a spártai tanulószobába éppen érkeznek néhányan. Hétfőtől péntekig reggel 8-tól este 8-ig nyitva van a könyvtár, inkább már klub, közösségi ház, egyeseknek a második otthon.
Máté Erzsébet: Minél több a magyar olvasó, annál több lesz a magyar könyv
Máté Erzsébet öt éve dolgozik könyvtárosként. Úgy látja, a könyvtárlátogató közönség szépen leképezi a társadalmunkat.
– Mindenféle embertípussal találkozunk. Vannak gyerekek, akik iskola után, 1 óra körül idejönnek, és záróráig maradnak. Nemcsak könyvet kapnak, megkérdezzük tőlük, éhesek-e, leckét készíttetünk, csak azután lehet számítógépezni szigorúan 1, indokolt esetben 2 órát, és mivel a könyvek csak karnyújtásnyira vannak a polcokon, néha olvasnak. Jobb, mintha az utcán csellengenének. Hallássérült olvasóink is vannak, mára megtanultam velük kommunikálni, megértjük egymást. Egy diáklány gyakran beül ide tanulni (több egyetem is van a közelben – szerk. megj.), világtalan párja elkíséri, ő például hangoskönyveket hallgat. Egyik hölgy minden második pénteken jön, visszahozza a kölcsönzött könyveket, és újakat visz, ez a napi rutinjának a része. Van aki évek óta mindig ugyanazt a könyvet kéri ki, egy Bukarest mellől ide költözött férfi pedig csak magyar szerzőket olvas románul, de jár hozzánk 80 évesnél idősebb házaspár is. Sokaknak meghatározza az életét a könyvtár – mondja Máté Erzsébet.
Könyvcsata kamaszkönyvekkel
Ha a könyvtárnak a számadatait és a programjait nézzük, ez a szemlélet nem holmi politikai korrektség erőltetett trendizmusának a hozadéka: a könyvtárban évek óta mondják, hogy nyitni kell a kolozsvári magyar közösség felé. És nemcsak mondják, hanem százával vásárolják a magyar könyveket, és egész sor magyar nyelvű programot kezdeményeztek. Csütörtökönként például román leckeírás van a magyar gyerekek számára, az időseknek magyarul is tartanak számítógépkezelő oktatást, amely elvileg egy hétig tart, de ha valaki visszajön, mert nem érti az internet bugyrait, megismételheti a tanfolyamot. Van babakönyvtár, családi legóklub, magyar meseolvasás stb. Tavaly már a magyar kamaszok számára is megszervezték a könyvcsatát, amelyhez tízes címjegyzéket kellett elolvasniuk igazán változatosan kiválasztott érdekes címekkel. A 14–18 évesek idei könyvcsatájában 2016–17-es címek sorakoznak, amelyeket mind megtalálunk a közkönyvtárban: Nicola Yoon Minden, minden, Ava Dellaira Kedves halottak, Ruta Sepetys Tengerbe veszett könnyek, Dragomán György A fehér király, Jennifer Niven Veled teljes a világ, Fredrik Backman Az ember, akit Ovenak hívnak, Marie Lu Legenda, Kristin Hannah Fülemüle, Janmi Pak Élni akartam – Egy észak-koreai lány útja a szabadság felé, Jesse Ann Foley Egyszerű dal.
Ha sor lenne a hölgyeknél, a robot is kiszolgál (ROHONYI D. IVÁN)
Robotkönyvtáros, okoskönyvtár
Nagyon 21. századi szolgáltatásokat kínál a Goga-könyvtár. A beiratkozáshoz ugyan elengedhetetlen egy személyes látogatás, de az űrlap interneten is kitölthető. A kiválasztott könyvet a honlapon (bjc.ro) lefoglalhatjuk, akkor elő is készítik nekünk mire érte megyünk, s ha nem sikerült két hét alatt elolvasni, interneten hosszabbíthatunk. De ez senkit se ijesszen meg, mindez személyesen és telefonon is megoldható. Mára minden könyv „megokosodott”, egyéni kódjaik az árcédulákéhoz hasonló módszerrel leolvashatók, így ha visszahoznánk és újat vinnénk, akár a robotkönyvtároshoz is fordulhatunk a belépőkártyánkkal. A könyvtár honlapján közvetlenül böngészhetünk az állományban, látjuk, ha hozzáférhető a vágyott regény vagy éppen valaki hazavitte. A katalógus több nyelv mellett magyarul is működik, részletes keresés is kérhető, és ez igényes fordítás, nem google translate, mint maga a honlap (hogy azért már legalább egy szépséghibát is említsünk).
Aki csak kedvtelésből olvasna, és mint luxusról, lemondott a könyvről, mert drága, most az is visszatérhet hobbijához. Olyan lehetőség ez, ami észrevétlenül valóra vált, mialatt mi annyira belejöttünk a legyintésbe, és abba, hogy semmi jóra ne várjunk. Ráadásul a Farkas utcai Teleki-házban működő kirendeltség például közelebb már nem is lehetne a magyar iskolákhoz – az Apáczai-líceum, a Református Kollégium és a Báthory-líceum egy kőhajításnyira van –, a belépők pedig az összes kirendeltségnél érvényesek. A közkönyvtár magyar állományának sorsát mi magunk határozhatjuk meg: ha olvasunk, akkor továbbra is megvásárolják a magyar könyveket, de ha nem lesz irántuk kereslet, akkor egy idő után aligha folytatják. Nagyon úgy tűnik, ez most tényleg csak rajtunk áll vagy bukik. A könyvtári tagság kényelmes, olcsó, az ügyintézés gyors, régi motorosoknak és digitális bennszülötteknek is személyre szabott, a nyitvatartás barátságos (reggel, délután, este is lehet menni), ezen a héten a könyv világnapja kapcsán szervezett Országos Könyvtárhét alkalmából ráadásul ingyenes a beiratkozás (de egyébként sem drága: öt évre 20 lej). És az erdélyi, kolozsvári magyar szeret jó könyveket olvasni – mire várunk még?
Internetképzés időseknek, magyarul is
