Csoma Botond: vissza lehet szerezni a fiatal RMDSZ-szavazókat

Csoma Botond: vissza lehet szerezni a fiatal RMDSZ-szavazókat
Egyik legnehezebb kampányán van túl az RMDSZ - így értékelte az európai parlamenti választásokat Csoma Botond, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke a Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) előtt megtartott beszámolójában. Habár az RMDSZ Kolozs megyében 2000-rel több szavazatot kapott, mint 2016-ban, ez még egyáltalán nem ok arra, hogy nyugodtan hátradőljünk, vélekedett. Kifejtette: az elmúlt 20-30 év tapasztalata azt mutatja: egyik román párt sem szereti kifejezetten az RMDSZ-t, de mindig az a kevésbé nacionalista, amelyikkel a szövetség épp együttműködik.

– Az idei EP-kampány nem volt könnyű. Sőt, az RMDSZ egyik legnehezebb kampányának bizonyult.  Nehezebb volt a 2016-os parlamenti és önkormányzati választási kampánynál is. Az előrejelzések 42%-os részvétellel számoltak. Mivel az országos részvétel végül 52%-os volt, az RMDSZ számára komoly kihívást jelentett az 5% elérése. Ha ez nem jött volna össze, annak komoly következményei lehettek volna: ezúttal nem került volna be erdélyi magyar az EP-be, az 1989-es rendszerváltás után pedig először történt volna meg, hogy az RMDSZ nem lép át választási küszöböt. Ez rossz hatással lett volna az RMDSZ-re és az egész erdélyi magyarságra. Kolozs megyében az RMDSZ 2000 szavazattal kapott többet, mint 2016-ban, de nem dőlhetünk hátra – mondta Csoma Botond hozzátéve: olyan körülmények között kapták meg ezt a plusz 2000 szavazatot, hogy a választók erős kritikával illették a szövetséget a Szociáldemokrata Párttal (PSD) való együttműködés miatt. 

Hangsúlyozta azt is: Kolozs megyében 85.000-en külön listán szavaztak az EP-választásokkor. A jövő évi önkormányzati választásokon azonban ezek a személyeknek már nem áll módjukban Kolozsváron, Kolozs megyében szavazni. Kifejtette: a megnövekedett szavazási kedv miatt az RMDSZ által elért eredmény alacsonyabb lett, mint amire a magyarok arányára való tekintettel számítani lehetett.

- A választási eredmény kialakulásához három fontos tényező járult hozzá, mindenekelőtt alapszervezeteink hathatós részvétele a kampányban.  Sok emberrel beszéltünk, a “door to door” kampány jó eredményt hozott. A másik pozitív tényező az országos kampány volt. Nem emlékszem arra, hogy valaha ilyen profi, kommunikáció szempontjából ennyire egységes kampánya lett volna az RMDSZ-nek. A harmadik tényező Orbán Viktor erdélyi látogatása volt, amit az erdélyi magyarság pozitívan ítélt meg. Ha az elnöki-, az önkormányzati és a parlamenti választáson ugyanakkora lesz az országos részvétel, akkor továbbra is ehhez mérten kell törekednünk kell a jó eredményre – mondta Csoma Botond.

Kifejtette: tisztában van azzal, hogy több fiatal nem szavazott az RMDSZ-re, hanem román pártra adta a voksát. Ha az RMDSZ az etnopolitika mellett kellő figyelmet fordít másra is, például infrastruktúra fejlesztésére, akkor a fiatalok egy része meggyőzhető lesz, hogy az RMDSZ-re szavazzon. 

Csoma Botond elmondta: az elmúlt évtizedek tanulsága, hogy egyik román párt sem szereti az RMDSZ-t, de mindig az a kevésbé nacionalista, amelyikkel együttműködik az RMDSZ. Legutóbb a PSD-t támogatta a szövetség, de most már ott is kezdenek ismét előjönni a nacionalista felhangok. Az RMDSZ és a PSD közötti protokollum felmondásával kapcsolatosan Csoma kifejtette: a PSD nem tudta kezelni az uzvölgyi konfliktust, a magyar közösség képviselőjét megbüntették, a randalírozókat viszont nem. A kormánynak óriási felelőssége van ebben, hiszen több állami intézmény kifejtette, hogy törvénytelenség történt.

– Uzvölgye miatt megszavaztuk a kormány elleni bizalmatlanság indítványt. De ez nem azt jelenti, hogy átugrottunk a nacionalista liberálisok hajójába. Az indítvány elbukása azt is jelentette: megdőlt a mítosz, miszerint az RMDSZ tartja életben a kormányt. A bizalmatlansági indítványt 200 személy támogatta, ahhoz, hogy a kormány megbukjon, 233 szavazatra lett volna szükség – magyarázta.

–  Az év végi államfő-választásig sem a PNL, sem az USR nem akar kormányozni. Tudják, ha kormányra kerülnek, megkopik népszerűségük. Jelenleg nincs olyan politikai vezető a porondon, aki köré ki tudna épülni egy új többség. Az államfőválasztásig biztosan nem. Az USR PLUS-nak saját jelöltje lesz, és bekerülhet a második fordulóba Iohanisszal szemben. Ez pedig jobb oldali párharcot vetít elő – mondta.

– Fel a fejjel! Nélkülünk nem megy át semmi! A jelenlegi PSD-ALDE-s többség saját törvényeit sem tudja átvinni! – bátorította a jelenlevőket László Attila szenátor, aki szerint az EP-választások örvendetes tanulsága, hogy nem lehet nacionalizmussal választást nyerni. Akik ezzel kísérleteztek, nem érték el az 5%-ot.

Az MKT helyben hagyta Csoma Botond javaslatát, miszerint az ügyvezető elnöki feladatot továbbra is Antal Géza lása el.

Talpas Botondot választották meg a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnökévé, akinek munkáját Csorba Zsuzsa Emese, Geréd Imre, Kolozsvári Ilona és Okos Károly, az MKT állandó bizottságának tagjai segítik az elkövetkezendő négy évben. Az ügyvezető elnöki tisztséget továbbra is Antal Géza tölti be, aki elmondta, hogy legfontosabb feladata, a megyei iroda munkaközösségével együtt, a szervezet mindennapi működését kell biztosítania. „Egy jól szervezett, kiszámítható megyei szervezettel az RMDSZ erős pillére tud lenni a Kolozs megyei magyar közösségnek, legyen szó kétnyelvű táblákról, rendezvényekről, politikai vagy közösségi feladatokról” – tette hozzá az ügyvezető elnök.