Csoma Botond: Strasbourg nem említi az igazságszolgáltatás és a hírszerzés között kötött protokollumokat
Vissza

Csoma Botond: Strasbourg nem említi az igazságszolgáltatás és a hírszerzés között kötött protokollumokat

Nagyrészt egyet ért Csoma Botond képviselő azokkal a bírálatokkal, amelyeket Strasbourg megfogalmazott a tervezett romániai igazságügyi és büntetőjogi reformmal kapcsolatban, ugyanakkor hiányolja, hogy csak felületesen említik az igazságszolgáltatás és a hírszerzés között kötött protokollumokat, és hogy az EP csak a politikumtól félti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
- Az EP Romániát érintő határozata négy tényezőt érint, amelyek az európai törvényhozó hatalom véleménye szerint veszélyeztetik a jogállamiságot, ezek a következők: korrupcióellenes harcot gyengítő igazságügyi törvények, az augusztusi kormányellenes tüntetésen észlelhető csendőri túlkapások, a házasságról szóló népszavazás kapcsán kialakult gyűlöletbeszéd és a nem kormányzati szervezetek pénzügyi ellehetetlenítését célzó jogszabály elfogadása. Az utóbbi három tényező kapcsán megfogalmazott aggodalommal többé-kevésbé egyet tudok érteni, a népszavazás jogi szempontból teljesen felesleges volt, azonos nemű párok házassága a polgári törvénykönyv értelmében nem lehetséges, az alkotmányban szereplő házastársak megnevezés pedig különböző nemű személyeket jelent, erről rendelkezett már az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében. A népszavazás, tehát, teljesen felesleges feszültséget szított, teret engedve a gyűlöletbeszédnek. Érvénytelensége azt bizonyítja, hogy az állampolgárok érzékelték, hogy egy álproblémával kapcsolatosan kellett volna kifejezniük véleményüket – fogalmazott a képviselő.- Az augusztusi tüntetés kapcsán a katonai ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett a feltételezett csendőrségi túlkapások ügyében, ugyanakkor az is látható volt, hogy a tüntetők egy része nem békés demokratikus szándékkal érkezett a bukaresti Győzelem térre, az erőszak alkalmazása egyik fél részéről sem fogadható el – tért ki Csoma arra, hogy a brüsszeli jelentés elítélte a rendőrség "erőszakos, aránytalan" fellépését a bukaresti tiltakozások során.

Kifejtette: a nem kormányzati szervezetek pénzügyi ellehetetlenítése elfogadhatatlan egy demokratikus társadalmi berendezkedésben, a civil szféra képezi a demokrácia egyik alappillérét. Ami az igazságügyi törvények módosítása kapcsán megfogalmazott kritikát illeti, Csoma Botond egyet tud érteni azzal, hogy meg kell vizsgálni a Velencei Bizottság javaslatait, össze kell vetni őket az Alkotmánybíróság döntéseivel, és bizonyos korrekciókat meg kell tenni.

- Határozottan hiányolom viszont, hogy az EP-határozat nem említi az igazságszolgáltatás és a hírszerzés között kötött protokollumokat, csak általánosan és kissé zavarosan, nem megfelelőképpen utalva a fékek és ellensúlyok rendszerére, hozza szóba a különböző intézmények közötti együttműködés átláthatóságát. Egyoldalú megközelítésnek tartom azt, hogy az EP csak a politikumtól félti az igazságszolgáltatás függetlenségét, a hírszerzéstől nem, ez talán azzal is magyarázható, hogy kontinensünk nyugati fele nem szembesült az államszocialista rendszerek politikai rendőrségének tevékenységével, amelyeknek bizonyos mechanizmusai és beidegződései, főleg Romániában, a 89-es változások után is jelen vannak a demokratikus hírszerzés kötelékében. A protokollumok napvilágra kerülése után, felmerült az alapos gyanú, hogy bizonyos esetekben a hírszerzés informális vádhatóság szerepét töltötte be, ezzel a kérdéssel az EP-nek foglalkoznia kellett volna. Nemrég a román hírszerzést felügyelő bizottság titkáraként Párizsban és Rómában jártam, ahol az ottani hírszerzést felügyelő bizottság tagjaival találkoztunk, elmondhatom, hogy sem Franciaországban, sem Olaszországban, mindkét ország alapító tagja az EU-nak, nem létezik semmilyen együttműködési protokollum a hírszerzés és az ügyészség között. Mindkét országban a hírszerzést felügyelő bizottságnak széles hatásköre van, részletekbe menően ellenőrzi az operatív tevékenységet is. Ilyen szempontból üdvözlendő, hogy az EP határozat legalább azt javasolja, hogy Romániában is erősíteni kell a hírszerzés parlamenti ellenőrzését – fogalmazott a képviselő.


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Meghalt Grendel Lajos író
"Kapzsisági illetéket" vet ki ...
Johannis bejelentette, hogy ezentúl ő ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • „Minél több házból esténként világosság ...
  • Életműdíj, gumicukorból
  • Centenárium más szemszögből
  • Búcsú doktor Lőwy Károlytól
  • A lélekről beszélgettünk...