Csökkentenék a funkcionális analfabéták arányát

Művelt Románia – hamarosan valóra válik

Csökkentenék a funkcionális analfabéták arányát
Az évtized végéig, azaz 2030-ig legalább ötven százalékkal csökkentenék a funkcionális analfabéták és tíz százalék alá szorítanák a korai iskolaelhagyók arányát a romániai fiatalok körében – egyebek között ezeket a célkitűzéseket tartalmazza a Klaus Iohannis államfő által kezdeményezett Művelt Románia című átfogó oktatási reformtervezet, amelyet Ligia Deca elnöki tanácsadó a napokban ismertetett. Hamarosan összeáll egy csapat, amely majd megteremti a program életbe léptetéséhez szükséges törvényes keretet. A projekt megvalósításához szükséges összegből 3,5 milliárd eurót az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR), további 400 millió eurót pedig uniós alapokból fedeznének. A Művelt Románia néven 2015-ben meghirdetett, átfogó társadalmi konzultáció nyomán 2018-ban közvitára bocsátott oktatási stratégia gyakorlatba ültetéséről nemrég kezdett háromnapos megbeszéléssorozatot a román elnöki hivatal.

Feltétlenül szükség van Romániában a funkcionális analfabéták számának és az iskolaelhagyásos esetek arányának csökkentésére. Ezért Klaus Iohannis államfő átfogó oktatási reformtervezetet dolgoztatott ki, majd a héten többlépcsős megbeszélést folytatott Florin Cîţu miniszterelnökkel, Sorin Cîmpeanu oktatási miniszterrel, valamint a koalíciós pártok vezetőivel.

„Az oktatásnak megfelelően rugalmasnak kell lennie, alkalmazkodnia kell a jövő kihívásaihoz, mert a mostani rendszer még a 20. század öröksége. Fontos téma volt még a szakoktatás, amelynek vissza kell adni a presztízsét. Úgy tudjuk ezt elérni, ha a munkaerőpiac elvárásaihoz alakítjuk a szakoktatást” – írta a találkozóról közösségi oldalán Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

Dan Barna miniszterelnök-helyettes, az USR–PLUS társelnöke azt emelte ki, hogy a tervek szerint a tanfelügyelőségek csak az oktatás minőségét fogják ellenőrizni, az iskolavezetők kinevezése pedig önkormányzati hatáskörbe kerül.

Pár nappal ezelőtt a kétkamarás parlament vezetőivel és oktatási szakbizottságaival rendeztek megbeszélést, ezt megelőzően az elnöki hivatal képviselője már több konkrétumot is elárult a Művelt Románia projektből, de határidőket nem közölt.

Ligia Deca elnöki tanácsadó hangsúlyozta: egységesíteni akarják az érettségit, amely a PISA-tesztekhez hasonló országos kompetenciafelmérés lesz a középfokú oktatás bármely formáját elvégző diákok számára. A nyolcadik osztályos záróvizsga, azaz országos képességfelmérő után három típusú – elméleti, szakmai és tehetséggondozó – líceum közül választhatnak majd a fiatalok. Az új oktatási rendszer lehetővé teszi (különbözeti vizsgával) az átiratkozást minden tanév végén a három iskolatípus között. A keresettebb középiskoláknak, ahol túljelentkezés van, várhatóan joguk lesz felvételi vizsgát szervezni még az egységes képességfelmérő előtt. A szakközépiskolák első három évének sikeres elvégzése után a diákok hármas szintű szakmunkási képesítést szereznek.


Tíz százalék alá szorítanák a korai iskolaelhagyók arányát a romániai fiatalok körében
Az elnöki tanácsos szerint 2030-ig az eddigi 44%-ról a felére, azaz húsz százalék alá akarják szorítani a 15. évüket betöltő fiatalok körében az elégtelen kompetenciákkal rendelkezők arányát, amely jelenleg a szövegértés terén 41, a matematika esetében 47, a természettudományok szintjén pedig 44 százalékos. Ugyancsak az évtized végéig akarják elérni, hogy valamennyi tanár és a nyolcadik osztályt elvégző fiatalok legalább 85 százaléka rendelkezzen alapfokú digitális kompetenciával (jelenleg ez 61%). Az iskolaelhagyásos esetek arányát pedig a jelenlegi esetek 10%-ára csökkentenék 2030-ig. 

A tervezet azt is előírja, ha egy helyi (városi vagy községi) önkormányzat nem tud adminisztrálni egy iskolát, az illető tanintézet átkerül a megyei tanács hatáskörébe. 2030-ig minden pedagógusnak rendelkeznie kell alapvető digitális kompetenciákkal, beleértve a digitális eszközöknek az oktatásban való felhasználását is. A nyolcadikosok esetében pedig el kell érni, hogy a tanulók legkevesebb 85%-a rendelkezzen alapvető digitális kompetenciákkal, a 30–34 év közötti fiatalok 40%-a pedig egyetemi végzettséggel. 
Ligia Deca elnöki tanácsadó nem tudott időintervallumot megadni, ami a projekt életbe léptetését illeti, azt viszont elmondta, hogy a dokumentum a parlamenti politikai pártok támogatását élvezi, ezért a kormány hamarosan hivatalosan is felvállalja azt memorandum elfogadása által. Ezt követően dolgozzák ki az akciótervet, meghatározzák a felelősöket és a megvalósítási határidőket – jelentette be Klaus Iohannis államfő.

Iohannis szerint a Művelt Románia projekt a lehető legszélesebb országos támogatottságnak örvend az 1989-es decemberi változásoktól kezdődően, mivel 10 ezer személy és 150 intézmény és szervezet véleményét kérték ki a megalkotása során. A projekt elfogadását az ellenzék is támogatja, ez pedig azért jó, mert az oktatásnak nem kell  hogy politikai színezete legyen. A romániai állampolgárok egyeztetést és együttműködést várnak el ezen a téren. Ezért a lehető legrövidebb időn belül létrehoznak egy szakértői csoportot, amely kidolgozza azt a törvénykezési keretet, amely lehetővé teszi a projekt életbe léptetését. 

Az ehhez szükséges finanszírozást az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) által is biztosítanák. A Művelt Románia történelmi léptékű finanszírozásban, 3,6 milliárd euróban részesül. Más európai alapokból 400 millió eurót költenének iskolák felújítására. Iohannis ennek kapcsán említette, hogy az iskolaelhagyásos esetek csökkentése érdekében 2500 iskola részesül anyagi támogatásban, 10 ezer iskolai laboratóriumot szerelnének fel, 75 ezer osztálytermet látnának el bútorzattal, 140 bölcsődét építenének, 10 duális oktatási központot hoznának létre, 100 ezer pedagógust képeznének ki online oktatásra.