Csehov Cseresznyéskert című darabját mutatja be a magyar színház

Csehov Cseresznyéskert című darabját mutatja be a magyar színház
A 2021/2022-es évad első bemutatójával várja közönségét a Kolozsvári Állami Magyar Színház: Yuri Kordonsky rendezésében szeptember elsején, szerda este hét órától mutatják be Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című darabját, amelyet Kozma András fordított magyarra, és amelynek szövege Rainer Maria Rilke és Kézdi Imola verseivel egészül ki a kolozsvári előadásban.

Visky András dramaturg, a színház művészeti vezetője, Yuri Kordonsky rendező, Dragoș Buhagiar díszlet- és jelmeztervező, valamint a szereposztás tagjai augusztus 30-án, hétfőn sajtótájékoztatón beszéltek a produkció megszületéséről és a próbafolyamattal kapcsolatos érzéseikről, tapasztalataikról. A közel négy órás előadás a bemutatót követően szeptember 3-án, pénteken, valamint 12-én, vasárnap is megtekinthető, mindkét dátumon este hét órától kezdődően a színház nagytermében.

A művészeti vezető elmondta, „a térség, ahol élünk mindig a múltat juttatja eszünkbe” akaratlanul is, majd emlékeztette a jelenlévőket, hogy az 1998-ban Vlad Mugur által a kolozsvári társulattal színpadra vitt Cseresznyéskertben szerepelt a társulat három olyan színésze, aki a mostani produkcióban is játszik (ezúttal más szerepeket), név szerint Bogdán Zsolt, Dimény Áron és Kántor Melinda.

Arra vonatkozóan, hogy miért éppen ezt a darabot választotta, Yuri Kordonsky a sajtótájékoztatón elmondta: soha nem egyszerű és racionális döntés eredményeként kezd el foglalkozni egy adott művel, van, hogy évfordulóhoz kapcsolódóan merül fel egy cím, de az sem ritka, hogy az éppen vele együtt dolgozó társulathoz illeszkedő darabot választ. Kiemelte, nála ez leggyakrabban úgy alakul, hogy az élethelyzetéhez, érzéseihez, környezetéhez igazodó mű egyszerűen „bekopog a képzeletbeli ajtaján” és onnantól nincs más megoldás, meg kell csinálni – a Cseresznyéskerttel is hasonló volt a „találkozása”.

„Mindazoknak, akiket szeretünk, és akikre emlékezünk” – ezzel az ajánlóval indítja gondolatait a rendező az előadás beharangozójában, a sajtótájékoztatón pedig ehhez kapcsolódóan elmondta: szerinte az elmúlt egy-másfél év járványos, karanténos, megszokottból kiszakító és felbolydult hangulatáról ez a darab képes a legjobban beszélni. Ez alatt az idő alatt ugyanis nagyon sokan a búcsú lehetőségének teljes hiányában veszítették el szeretteiket, a nyomasztó és hirtelen érkező fájdalom miatt pedig a múltban vagy a kilátástalanság miatt éppen a jövőben rekedtek. A lényeg pedig valójában a kettő között van: a jelen pillanatban, amelyben élni kell, éppen úgy, ahogyan a darab egyik szereplője, Ranyevszkaja is vallja, „az élet csak akkor számít, amikor éled.”

A Cseresznyéskert pedig így nem csupán az időről szól, hanem arról is, milyen módon van összeköttetésben a múlt a jelennel, mi is az emlékezet és hogyan határoz meg bennünket, hogyan lehet élni a veszteségek után és hogyan lehet megmaradni embernek. Azzal tudunk a leginkább tisztelegni a múlt előtt, ha megpróbálunk a pillanatnak élni – fogalmazott a rendező.

A sajtótájékoztatón jelenlévő színészek a Cseresznyéskert próbafolyamatát többnyire az érzelmes, megindító, szép, gyógyító és gondolatébresztő jelzőkkel illették. Bogdán Zsolt, aki az 1998-as előadásban Lopahint játszotta, elmondta, hálás azért, hogy esélye van több perspektívából is látni, megérteni Csehov darabját.

Szűcs Ervint a próbák során érte az a felismerés, hogy „színészként mennyire nehéz húsvér embereket játszani”, hiszen az évek és a rutin miatt a színészre rakódó „koszt és fölösleget” levetkőzni gyakran igazi kihívás. Kiemelte, hálás a mostani produkció rendezőjének azért, hogy a közös munka alatt figyelmeztette, emlékeztette őket: a karakterformálás során sokkal fontosabb a belső motiváció, mint a külső gesztusok.

Dimény Áron szerint a próbafolyamat során világossá vált számára, hogy a közönség mellett a társulat tagjaiban is mai napig erős az 1998-as Cseresznyéskert lenyomata, és reméli, a mostani produkció is hasonlóan meghatározó jelentőségű lesz.

„Ha ebben az előadásban csak egy kávéscsésze lehetnék a kollégáim kezében, akkor is beteljesülve érezném magam” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Kézdi Imola, hozzátéve: ilyen munkák és találkozások reményében választotta ezt a szakmát.

A Cseresznyéskert szereposztása: Ranyevszkaja, Ljubov Andrejevna – Kézdi Imola; Ánya – Tőtszegi Zsuzsa; Várja – Imre Éva; Gajev, Leonyid Andrejevics – Bogdán Zsolt; Lopahin, Jermolaj Alekszejevics – Váta Lóránd; Trofimov, Pjotr Szergejovics – Bodolai Balázs; Szimeonov-Piscsik, Borisz Boriszovics – Bács Miklós; Sarlotta Ivanovna – Kántor Melinda; Jepihodov, Szemjon Pantyelejevics – Szűcs Ervin; Dunyása – Román Eszter; Firsz – Dimény Áron; Jása – Viola Gábor; egy nő – Vindis Andrea; egy fiú – Lőrincz-Szabó Venczel.

Rendező Yuri Kordonsky, díszlet- és jelmeztervező Dragoș Buhagiar, dramaturg Vajna Noémi, rendezőasszisztens Veres Emőke, zenei tanácsadó Csergő Domokos, bűvészeti tanácsadó Belloni (Ledniczky Béla).

(Fotó: Biró István)