Civilek lépnek fel a piaci élelmiszer-pazarlás ellen

Teljes étkezésre elegendő élelmet dobunk ki naponta

Civilek lépnek fel a piaci  élelmiszer-pazarlás ellen
Az élelmiszer-pazarlás ellen küzdő kolozsvári Food Waste Combat Egyesület tavaly élelmiszerbankot indított a kincses városban, idén pedig a piacokon lép fel az ehető termékek szemétre kerülése ellen. Az egyesület, az Onisifor Ghibu Elméleti Líceum diákjaival karöltve zöldség- és gyümölcsgyűjtő pontot alakított ki a Monostor negyedi Flora piacon, ahova az árusok a már nem értékesíthető termékeiket helyezhetik: a jobb állapotú, fogyasztható termékeket ládákba, a komposztnak valót a kihelyezett vödrökbe dobhatják. A felgyűlt növényeket az egyesület naponta elszállítja, az ehető zöldségeket, gyümölcsöket olyan civil szervezeteknek adja át, amelyek hátrányos helyzetű személyeket segítenek. A Food Waste Combat adatai szerint személyenként naponta 353 gramm ehető ételt pazarolunk el, a romániai lakosság 2,55 millió tonna ételhulladékot termel évente, ami egy Bukaresttől Münchenig tartó teherautósor hosszúságának felelne meg.

A fogyasztásra szánt teljes élelmiszer­termelés egyharmada, azaz 1,3 milliárd tonna étel megy pocsékba minden egyes évben, csak az Európai Unióban 88 millió tonna ételhulladék termelődik. Ennek jelentős részét a háztartások termelik: a teljes ételpazarlás 53%-a háztartási hulladék (2012-es EU-s átlag szerint), azaz 173 kg élelmiszert dob el minden EU-s állampolgár évente. De nemcsak a háztartásokban van pazarlás, a termelői és fogyasztói lánc minden szereplőjénél – a mezőgazdasági termeléstől a háztartásokig – fellelhető, ételhulladékot termel a feldolgozói ágazat, az elsődleges termelés, mindezek pedig kiegészülnek a vendéglátóipar, valamint a kis- és nagykereskedelmek hulladékával. A teljes 88 millió tonna ételhulladék keletkezése és felszámolása 170 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával jár. 

Drága az étel, mégis felét kidobjuk

A romániai lakosság ezen az EU-s listán is sereghajtó, amely most kivételesen érdemként könyvelhető el, mivel egy romániai lakos éves ételhulladék-termelése 76 kg. A Food Waste Combat adatai szerint, amely Kolozsváron küzd az élelmiszerpazarlás ellen, a romániai élelmiszer-mennyiség egyharmada kerül kukába vagy pazarolódik el évente, mindannak ellenére, hogy a romániai lakosok átlagban teljes bevételük 30–40%-át – az EU-s átlag 10%-át – költik élelmiszerre. A Food Waste Combat szerint a romániai lakosok átlagban 353 gramm élelmet dobnak el naponta, ez gyakran egy teljes étkezésre elegendő lenne. A leggyakrabban a főtt étel végzi a kukában – ez a teljes országos ételpazarlás 24%-át teszi ki –, ám a gyümölcsök (22%), zöldségek (21%), a pékáru (20%), tej és tejtermékek (11%) jelentős része is a kukában végzi.

Ez a 353 gramm nem tűnik soknak, viszont ha ezeket összeadjuk, majd kiegészítjük a máshol termelt ételhulladékkal, 2,55 millió tonnára rúg az elpazarolt élelmiszer mértéke évente. Ez a mennyiség 127 500 teherautóba férne be – ha ezeket a teherautókat sorba állítanánk, Bukaresttől egészen Münchenig érne a kocsisor, olvasható a Food Waste Combat egyesület weboldalán.

Egy köbméter zöldhulladékot termel egyetlen piac

A piaci zöldhulladék termelése ellen lép fel az egyesület, amely tavaly élelmiszerbankot indított, idén pedig a piacokon gyűjti a már nem eladható, de még fogyasztható ételeket.

A Food Waste Combat által működtetett élelmiszerbank helyi jogi személyektől, kis- és nagykereskedelmektől, vendéglőktől, szállodáktól vesz át élelmiszert. A leggyakrabban zöldségeket és gyümölcsöket, valamint pékárukat és cukrásztermékek mentenek meg a szemétre kerüléstől, olvasható a Food Waste Combat weboldalán. Mint írják, az üzletek több okból adományozzák a termékeket az élelmiszerbanknak, ezek között megtalálható a téves címkézés, a különböző promóciós időszak lejárta után vagy marketingstratégia módosítása miatt raktáron maradás, de a szezonételek és a szavatosság lejárta előtt álló élelmiszerek is gyakran a bank polcain kötnek ki. Ezeket az üzletek már nem tudják értékesíteni, de még ehetőek. A bankban felgyűlt élelmiszereket rászorulóknak juttatják el, különböző szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek bevonásával.

Ám nemcsak a nagy bevásárlóközpontokban vagy kiskereskedésekben gyűlnek fel olyan termékek, amelyek fogyasztásra még alkalmasak, de eladni már nem lehet őket: a piacok is bővelkednek ilyen élelemben. Az egyesület szerint csak a Monostor negyedi Flora piacon naponta közel egy köbméter zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki, ennek nagyjából egyharmada még fogyasztható lenne, míg a fennmaradt zöldhulladékból kiváló komposzt készíthető. A zöldhulladék termelése ellen is fel szeretne lépni a Food Waste Combat, ezért múlt héten, az Onisifor Ghibu Elméleti Líceum diákjaival közösen tesztjelleggel gyűjtőpontot adott át a Monostor negyedi Flora piacon, ahova az árusok a számukra értéktelen, de még felhasználható termé­keiket tehetik.

– Kíváncsian várjuk a termelők és árusok reakcióit a Flora piacon tesztjelleggel elindított projektünk kapcsán. Tudjuk, hogy ők sokat dolgoztak, sok erőforrást felhasználtak, míg betakarítják terményeiket. Reméljük, hogy a projekt révén párbeszédet kezdeményezhetünk a termelőkkel, felmérhetjük, hogy mennyi élelem megy kárba, és melyek lehetnek azok a megoldások, amellyel ezeket hasznosítani lehet. Nyitottak vagyunk rá, hogy az ő helyzetükhöz igazítsuk a gyűjtést – mondta Marian Anda, a kolozsvári élelmiszerbank alapító tagja az átadón.

Az ételhulladék élelmiszertípus szerinti megoszlása

Már növelni kell a gyűjtőpontot

A gyűjtőpont ünnepélyes átadóján Ioan Ovidiu, a Flora piac adminisztrátora forradalmi és vakmerő projektnek nevezte a Food Waste Combat elképzelését. Hangsúlyozta: olyan ötlet ez, amelyben rengeteg potenciál rejlik, és amelyet Kolozsvár más piacain is alkalmazhatnak a jövőben. Mi is szemügyre vettük tegnap a Flora piac gyűjtőstandját, a kosarakban már volt pár kötés retek és hagyma, a komposzthulladéknak kitett vödrök közül az egyik pedig már tele volt. A piac adminisztrátorától megtudtuk, naponta elhordja az egyesület a felgyűlt termékeket, egyszer reggel, máskor este. A kezdeményezés sikere pedig már mérhető: nem ártana nagyobb befogadóképességű, komposztgyűjtésre kihelyezett vödör, főleg, hogy a tavasz közeledtével még több fajta zöldséget kínálnak a piac árusai.

– Már pakoltam, és a jövőben is tervezek zöldséget elhelyezni a gyűjtőpont ládáiba – közölte kérdésünkre az egyik árus. Mindegyik piaci értékesítő, akikkel szóba elegyedtünk egyetértett a kezdeményezés hasznosságával, hiszen szerintük is nagyon fontos, hogy minél több terméket újrahasznosítsunk. „Inkább a ládákba teszem, minthogy szemétre dobjam”, mondta egy másik árus.

A jogi személyek esetében ellenőrizhető a termék

A Food Waste Combat Egyesületet képviselőitől aziránt érdeklődtünk, hogy miért csak jogi személyek adományozhatnak az élelmiszerbanknak, valamint a piaci gyűjtőponton, illetve arról is faggattuk őket, magánszemélyként hol lehet adakozni. Az egyesület képviselője felvilágosított: az élelmiszerbank a termékek nyomon követhetőségére vonatkozó jogszabályok miatt nem fogadhat el magánszemélyektől adományokat. – Nem lehetünk biztosak abban, hogy a nekünk adományozott élelmiszerek minősége megfelelő-e, csak akkor, ha azokat az élelmiszeriparban tevékenykedő jogi szereplőktől vesszük át. Ezeknek biztos a nyomon követhetősége, és garantálni tudják, hogy a termékek még fogyaszthatóak, érvényes a szavatosságuk és jó az állapotuk – tájékoztattak. Ugyanakkor elmondták, a piaci gyűjtőpontnál se adományozhat magánszemély zöldséget- vagy gyümölcsöt, az csak az árusoknak szól. 

– A Flora piaci gyűjtőpontnál a termelők saját felelősségre adományozhatnak termékeket. Adományozáskor ki kell tölteniük egy általuk készített táblázatot, amelyben meg kell jelölniük, milyen terméket és mennyit helyeztek a kosarakba – mondták. – Magánszemélyeknek azt tanácsoljuk, vegyék fel a kapcsolatot a civil szervezetekkel, és tőlük érdeklődjenek, fogadnak-e élelemadományt. Figyeljenek arra is, hogy időnként, különböző civil szervezetek, egyesületek szerveznek ételgyűjtő akciókat – javasolták.