Cîțu visszavág a szociáldemokratáknak a költségvetés kapcsán

Cîțu visszavág a szociáldemokratáknak  a költségvetés kapcsán
Több ezer módosító javaslatot tervez benyújtani a Szociáldemokrata Párt (PSD) az idei állami költségvetési és társadalombiztosítási tervezethez, amelynek végső formáját pénteken fogadta el a kormány. Florin Cîțu kormányfő válaszképp kijelentette: a PSD ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból (EU). A két törvénytervezet a napokban kerül a parlament elé.

A PSD ki akarja vezetni az országot az EU-ból – jelentette ki ma a miniszterelnök annak kapcsán, hogy a szocialisták által a költségvetés-tervezethez benyújtott módosító indítványok a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 6 százalékát teszik ki. Florin Cîţu azt mondta: a szocialisták javaslatai majdnem 13 százalékra növelnék a GDP-arányos államháztartási hiányt.

„Megnéztem a finanszírozás forrását, és számomra egyáltalán nem meglepő módon azt láttam, hogy a PSD ki akarja vezetni Romániát az EU-ból. Vagyis a finanszírozás forrása az az összeg, amit Románia hozzájárulásként fizet az EU-nak. Azok számára, akik nem tudják, Romániának van egy hozzájárulása az EU működéséhez, amit a pénzügyminisztérium fizet. A PSD innen akarja elvenni a pénzt, azaz hozzájárulás nélkül akarja hagyni az országot, hogy kivezesse Romániát az EU-ból. Ezek a PSD módosításai” – idézte Cîţut az Agerpres hírügynökség.Nehezítik a büdzsé elfogadását
Sorin Grindeanu, a PSD első alelnöke kijelentette: a párt több ezer módosító javaslatot fog benyújtani az állami költségvetés tervezetéhez. Vasárnapi sajtótájékoztatóján Grindeanu kiemelte, azért nincs pénz az államkasszában, mert a Cîţu-kormány nem küzd az adócsalás ellen, amely 100 milliárd lejjel rövidíti meg a hazai gazdaságot, és nem törekszik a több mint 35 milliárd lejt kitevő adótartozások behajtására.

„Így a közalkalmazottaknak, a nyugdíjasoknak, a gyermekeknek és az egyetemistáknak kell viselniük a megszorítások terhét. Ez a fő nézetbeli különbség köztünk és a kormány között” – fogalmazott, hozzátéve: várhatóan „néhány ezerre" fog rúgni a költségvetési törvényhez benyújtandó módosító javaslataik száma, ismertetve néhányat ezek közül, főleg az egészségügy, az oktatás vagy a mezőgazdaság területét érintőket.

Nem változtattak a sarokszámokon
Péntek délutáni ülésén a kormány elfogadta az idei állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét. A Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette koalíciós kormány a büdzsé megtervezésénél 4,3 százalékos gazdasági növekedést, 2,4 százalékos inflációt, 310 ezer munkanélkülit és 3100 lejes nettó átlagbért vett alapul.

A miniszterelnök a kormányülés utáni sajtóértekezletén közölte: a büdzsé sarokszámain nem változtattak, csak néhány tételt csoportosítottak át konkrét projektekre a kormány tartalékalapjából.

A több mint 7 százalékos hiánycélhoz is a kiadási előirányzatok jelentős csökkentésére volt szükség. Erre az évre már korábban befagyasztották a közalkalmazotti béreket, és további takarékossági intézkedésekről fogadott el sürgősségi rendeletet a kormány: az 1442 lejes nyugdíjpont értéke 2021-ben nem növekszik, az egyetemi hallgatók szabadjegy helyett csak 50 százalékos kedvezményt kapnak a vasúton, idén nem bocsátanak ki újabb üdülési utalványokat (a felhasználatlan korábbiak viszont érvényesek maradnak), és megvonják a prefektusi hivatalok alkalmazottainak 30 százalékos Covid-pótlékát.A kormányfő korábban többször beszélt arról, hogy a közszférában a többi indokolatlan bérpótlékot is le kell faragni, az elképzelés azonban a koalíciós pártok ellenállásába ütközött, hiszen ez érzékenyen érintené a frissen kinevezett állami tisztségviselőiket. Cîțu kijelentette: a munkaügyi minisztérium egy új közalkalmazotti bértörvényt dolgoz ki, amely a teljesítményhez köti a – jelenleg többnyire automatikusan kiosztott – bérpótlékok megítélését. Arra is utalt, hogy meg kell szüntetni azokat a kivételeket, amelyek az államfőénél nagyobb fizetéseket eredményeznek a közszférában. Arra a kérdésre, hogy már idén hatályba lép-e az új bértörvény, Cîțu kitérő választ adott.A Cîțu-kabinet számításai szerint csak 2024-ben tudják – a maastrichti (uniós) kritériumokban előírt – 3 százalék alá szorítani a deficitet: jövőre 5,84, 2023-ban pedig 4,37 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számolnak.A kormány 174 milliárd lejes költségvetési bevételt és 326 milliárd lejes kiadást irányzott elő, a deficit mértéke pedig több mint 87 milliárd lej. A társadalombiztosítási költségvetés tervezete 90 milliárd lejes bevételeket és kiadásokat irányoz elő. A két törvénytervezet jövő héten kerül a parlament elé.