Nem állítom, hogy egyértelmű választ tudnék adni arra a kérdésre, kicsoda a román képviselőház elnöke e sorok írásakor, hiszen a puccskísérlet botrányba fulladt, a testület nem volt döntőképes, a helyzet nagyon zavaros. Az viszont biztos: idő kérdése Liviu Draganea menesztése. Ha nem szerdán, akkor csütörtökön, jövő héten, januárban, áprilisban, de bekövetkezik. (A Wikipédián Dragnea neve mellett már tegnap délután ott szerepelt a december 5-e, mint házelnöki karrierjének végét jelző dátum, afféle “önbeteljesítő jóslat” …)
Arról eltérnek a vélemények, hogy mi lehet a végkifejlet: Dragnea menesztése a képviselőház elnöki székéből és lehetőleg a PSD éléről, vagy egy új parlamenti többség kialakítása. Egyesek úgy vélik, hogy Victor Ponta, akinek újdonsült pártjához csatlakozott az a két szocdem képviselő, akiknek hiányában a koalíció elvesztette többségét a képviselőházban, megadja ugyan a kegyelemdöfést Dragneának, de nem érdekelt a PSD térvesztésében. Ellenkezőleg, saját visszatérését készíti elő egy Dragnea-nélküli szociáldemokrata pártba – lehetőleg az élére. Ő maga nyilatkozta: a Dragnea bábjaként működö Dancila-kabinetnek mennie kell, de ezt nem a liberális Orban-kormánynak kell felváltania.
Az ellenzék viszont arra számít, hogy a baloldalon erősődő lincshangulatot kihasználva többséget tud előbb-utóbb létrehozni. Ludovic Orban kétségtelenül kormányfői babérokra pályázik, bár annyira azért nem kellene beleélnie magát. A jobboldali ellenzék egyetlen szóba jöhető miniszterelnök-jelöltje ugyanis a szintén visszatérésén munkálkodó Dacian Ciolos ex-kormányfő. És nagyon “jól” csinálja. Az egykor európai szemléletű, pártpolitikai szennyeződéstől mentes szakértőként piacra dobott Ciolos vérbeli politikussá nőtte ki magát - hétfői magyarellenes kirohanása mindenképpen erre utal. Azzal riogatott, hogy etnikai enklávék alakulhatnak ki Romániában, ha a kormány az RMDSZ "zsarolásának" engedve megszavazza az RMDSZ törvénytervezetét a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért kisebbségi jogokról. Azt sejteni lehetett, hogy a javaslat nem arat osztatlan sikert a román pártok körében. De hogy elsőnek épp Ciolos, meg hogy olyan vehemensen … Petre Romant jutattja eszünkbe, ahogyan 1990 decemberében biztatta, vezényelte a hurrogó tömeget, miközben Szőcs Gézáék felolvasták a Gyulafehárvári Nyilatozatban foglaltakat. Ciolos sajnos nem csak beállt a kórusba, hanem kezdi átvenni a karmester szerepét.
Kíváncsian várjuk a bohózat végkifejletét. Tartok azonban attól, hogy nem a Blaga-Anastase forgatókönyv érvényesül majd, hanem egy másik szappanoperáé, amelyik Adrian Nastase elmozdításáról szólt a párt és a képviselőház éléről. Pártja 2006-ban vonta meg tőle a politikai támogatást, Nastasét az akkori szépreményű Mircea Geoana szorította sarokba. Akit aztán 2011-ben hasonlóan botrányos körülmények között szintén pártja kergetett el a szenátus elnöki székéből és a sort még folytathatnám. Lám, a PSD-ben működik egyféle “öntisztító” folyamat, a baj csak az, hogy a selejt mindig újratermelődik …
