Buzás-Fekete Mária, Bánffyhunyad alpolgármestere: „A kincsből, ami nekünk maradt, lehet építkezni”

Buzás-Fekete Mária, Bánffyhunyad alpolgármestere: „A kincsből, ami nekünk maradt, lehet építkezni”
Két éve magyar alpolgármestere van Bánffyhunyadnak Buzás-Fekete Mária személyében, aki egész életében a kalotaszegi kisvárosban élt, ezért első kézből ismeri az ott élők gondjait, próbál tenni azok megoldása érdekében. A gázszolgáltatás háztartásokba való bevezetése és a helyi kórház fejlesztését célzó uniós támogatás elnyerése csupán két kiemelkedő sikertörténete az elmúlt időszaknak, de az alpolgármester ajtaja bárki számára nyitva áll. Azt vallja, csak azon tud segíteni, akinek ismeri a gondját.

– Melyek voltak a kezdeti elvárások, milyen tervekkel és reményekkel vállalta el ezt a feladatot?

Hogy miért vállaltam el? Mert valakinek el kellett vállalnia, és adódott ez a ritka lehetőség. Sokat egyeztettünk, de végül sikerült megegyezni abban, hogy magyar alpolgármestere legyen Bánffyhunyadnak. A 90-es évek eleje óta ez csak egyszer fordult elő, amikor Szentandrási István töltötte be a tisztséget a 2004-2008-as mandátumban.

Buzás-Fekete Mária alpolgármester hisz és bízik a magyar közösségben

Hogy az emberek mit várnak el? Gondolom, közvetlenebb segítséget, esetleg azt, hogy anyanyelvükön tudják elmondani a gondjaikat. De a város lakossága nemzetiségtől függetlenül fordul hozzám. Ebben közrejátszik az is, hogy itt születtem, és azóta itt is élek, ugyanúgy ismer a román lakosság is, mint a magyar. Azt gondoltuk, hogy jobban odafigyelnek ránk, ha közülünk is vezető pozícióban dolgozik valaki. Főleg kulturális vonalon tevékenykedünk, de a magyar lakosság ügyeit is közvetlenebbül tudjuk kezelni. Amióta megtudták, hogy van magyar alpolgármestere a városnak, vagy feljönnek az irodába, vagy megállítanak az utcán és elmondják, mi a gondjuk, amit nem biztos, hogy azelőtt megtettek volna, amíg nem volt közülük való az alpolgármester. Nem beszélve arról, hogy azóta van lehetőség magyarul lefolytatni a polgári esketést is, amióta betöltöm az alpolgármesteri tisztséget.  

– Milyen a kapcsolata a polgármesterrel?

– Eredményes az együttműködésünk, nincsenek problémáink ilyen szempontból. Úgy gondolom, hogy a város fejlődik, ha lassú léptekben is, de fejlődik. Eddig még anyagilag is jól fel voltunk vértezve, mert voltak félretett tartalékaink. Az idén ugyan a kormány felét levágta a befektetési alapnak, de voltak tavalyról tartalékaink, azokat használtuk fel, aztán, hogy az év vége fele mi lesz, az a jövő titka. De tagadhatatlanul vannak változások a városban, aki ezt nem ismeri be, az téved. Persze sok még a tennivaló, nagyon jól tudjuk, hogy hol vannak még gondok. Természetesen mindig akadnak, akik sokkal jobban látják a helyzetet, és mindig pontosan tudják, hogy mit és hogyan kellett volna tenni. Igyekszünk mindenkinek a véleményét meghallgatni és a legoptimálisabb határozatokat hozni, együtt a helyi tanáccsal, mert ugye, egy 15 tagú tanács határoz ezekről a dolgokról.

– A magyar közösség számára is sokat jelent, hogy az általa megválasztott elöljáró hathatósan tudja képviselni érdekeit. Melyek a fontosabb, a helyi magyar közösséget érintő megvalósítások?

– Ez a politikában általában úgy van, hogy ha van választott elöljáró, akkor nagyobb a segítség megyei szinten is, úgyhogy minket is igen-igen támogatott a Kolozs Megyei Tanács, és több olyan megvalósításunk is volt, ami közvetlenül érintette a magyar közösséget. Ilyen volt a Budai Nagy Antal utca járdafelújítása, bal oldalának lebetonozása. Most kezdjük el felújítani a járdát Csebernyében, és a Főtér keleti oldalán is szépen kialakítottuk és felújítottuk a kopjafaparkot a református templom mögött. Leköveztük a sétányokat a temetőben, ami nagy előrelépésnek számított, hiszen a temető amúgy is fájó pontja a bánffyhunyadi közösségnek. Azon kívül a nemrég kialakított műfüves pálya, felújított stadion ugyanúgy szolgálja a magyar fiatalságot vagy a sportolni vágyókat, mint a többségi lakosságot. A kórház tetőzetét is rendbe kellett hozni a vihar okozta károk miatt, most pedig a régi orvosi rendelőintézet bejáratának felújítása van folyamatban. Folyamatban van a közlekedési lámpák kihelyezése is az E60-as európai útra, miután megkaptuk rá az engedélyt. A parkoló-automatákkal felszerelt parkoló is hamarosan átadásra kerül a városközpontban álló tömbházak mögött. Idén befejezik a liftes, földalatti közvécé építését is a városközpontban. A Napoca Porolissum Akciócsoporttal együttműködve a régi vasútvonal nyomvonalán bicikli utat tervezünk Bánffyhunyad – Szentkirály – Kelecel között. A közvilágítást is modernizálják, a neon lámpákat LED lámpákra cserélik. Bővítették a víz-, fűtés-, villany- és csatornahálózatot, és a Kolozsvár felé vezető úton járdát építettek. Túlnyomórészt állami költségvetésből aszfaltozni fogják a Bólik (Cetatea Veche) fele vezető utat és a falu utcáit is. 

– Vannak-e folyamatban vagy kilátásban uniós pályázatok?

– Kétmillió eurós uniós támogatást nyert el a bánffyhunyadi önkormányzat a városi kórház régi épületének felújítására. A felújítással és az új berendezések révén a hunyadiak és a környező települések lakosai minőségibb orvosi ellátásban részesülhetnek, ugyanakkor tervezzük újabb kórházi osztályok létrehozását. 2016-ig az önkormányzat nem pályázhatott EU-s alapokra, ugyanis nem teljesítette a minimum tízezer lakossal rendelkező település kritériumot, de ezt a feltételt eltörölték. A felújítást célzó projekt szerződését szeptember 4-én írták alá, kivitelezését 24 hónapra becsülik. A munkálat az 1911-ben épült kórházépület teljes helyreállítását foglalja magába, ez megközelítőleg 3 ezer négyzetméternyi területet jelent. Ezt a tervet egy 3 millió euró értékű uniós pályázat egészíti ki, amelynek elnyerésével utolsó generációs műszereket vásárolnánk. A második projekt életbe ültetése mindössze 6 hónapot venne igénybe, így két és fél év múlva a térség legkorszerűbb kórháza lehet a hunyadi.

Egyik kolléganőnk pályázatfigyeléssel foglalkozik, figyeljük a szociális ágazatra kiírt pályázatokat, és próbáljuk úgy összerakni a támogatási igényléseinket, hogy azok megvalósíthatóak legyenek, hiszen a befektetés két százalékát az önkormányzatnak kell állnia. Az a baj, hogy a kórház a régiót szolgálja ki, de a hunyadi tanács tartja fenn. Az állam biztosítja a személyzet fizetését, de a fenntartás a helyi önkormányzatra hárul, ami sokszor fejtörést okoz.

Régi gond ugye a beruházások hiánya. Mit tehet a városvezetés ez ellen?

– A Bánffyhunyadi Polgármesteri Hivatalnak sikerült véglegesítenie az eljárást, amely a gázszolgáltatás bevezetésének nyilvános licitre való kiírására vonatkozik. 2009 óta nagy erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a városban megoldható legyen a gázszolgáltatás bevezetése. Az önkormányzat nyomására az energiaügyi minisztérium hatályon kívül helyezett egy mára már érvénytelen jogszabályt, így lehetővé vált a nyilvános közbeszerzési eljárás kiírása. A kivitelezést, amelynek értéke 4 millió euró, egy kolozsvári cég nyerte és idén megkezdődik az engedélyek beszerzése. 

A projektnek köszönhetően megnyílik majd az út a nagybefektetők előtt, mert ezzel magyarázható a beruházások hiánya.    

Miben látja a helyi magyar közösség megmaradásának lehetőségét?

– Úgy gondolom, hogy összekovácsolni és újra életképessé tenni a bánffyhunyadi magyar közösséget csakis kulturális, művelődési vonalon lehet. Ezért kezdtük el megszervezni a legényes versenyeket, Kalotaszegi Magyar Napokat, filmvetítéseket, könyvbemutatókat. Igaz, az apróbb események szervezését az elmúlt időszakban hanyagoltuk, mert a Kalotaszegi Magyar Napokra összpontosítottunk, amelynek idei kiadását sikerként könyveltük el. A református egyházzal és a Kós Károly Kulturális Egyesülettel közösen sikerült mozgósítani a kalotaszegi magyarságot.

A kultúra összekovácsolhat. Már több éve szervezik a legényes versenyeket 

A politikai nézetek szerinti megoszlás miatt elég széthúzóvá vált a helyi magyar közösség. Ez most milyen irányban alakul?

– Miután RMDSZ-elnök lettem úgy gondoltam, hogy túl kell lépnünk ezen, hiszen a hunyadi magyar közösség egyesítése a cél. És a 2016-os választások előtt úgy tűnt, hogy ez sikerül is. Leültünk tárgyalni mindkét párt – Magyar Polgári Párt (MPP), Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – képviselőivel, megegyeztünk, de aztán az EMNP képviselői kihátráltak az egyezségből a megyei vezetőségük nyomására, mert nehezményezték, hogy jelöltjüknek a választáson RMDSZ-listán kellene indulnia. Azóta teljesen elzárkóznak az együttműködés elől, sőt sok esetben támadólag lépnek fel.

Nem értik azt, legalábbis szerintem, hogy a politika eszköz a kezünkben, amely révén a hunyadi magyarságért tudunk dolgozni és előre haladni. Ez az a csatorna, amelyen belül tenni lehet valamit a közösségért. Viszont az EMNP tevékenysége kimerül az ellentmondásban.

Hogyan képzeli el az élhető Kalotaszeget, és városvezetőként mit tesz ennek érdekében?

– Mindenképpen a turizmusban és a szolgáltatásban látom a jövőt és az ittmaradás kulcsát. Sokat beszélgettünk erről a Kalotaszegi Magyar Napokon is, és úgy látjuk, hogy ha jobban megismernek bennünket és nyitunk a világ felé, akkor a kulturális turizmus fellendítheti a térséget. Kulturális és népművészeti síkon is lehetne dolgozni, és a különféle szolgáltatásokban látom a reményt. Nem tartom valószínűnek, hogy Kalotaszegen nagy nemzetközi hírű vállalatcsoportok gyárakat fognak építeni, mert sajnos nincs ahhoz elegendő munkaerő. Elképzelhető ugyan, de a közeljövőben nem látom ezt megvalósíthatónak. Viszont ha turizmusra, vendégfogadásra és a háztáji biogazdálkodásra összpontosítunk, Kalotaszentkirály mintájára, be lehet vonzani a térség iránt érdeklődőket. Akadnak még kertek Bánffyhunyadon és állatokat is tartanak, mondjuk a bivalycsorda elfogyott ugyan, mert egy állatot tartani házi használatra nem célszerű. De még mindig akadnak, akik ezzel foglalkoznak. Persze nem biztos, hogy ez a megoldás, de ez is egy lehetőség. A vendéglátás és szolgáltatás a fiatalokat is érdekli, mert olyan területek, amelyekbe gyorsan visszaforgatható a nyereség. Mindenképpen a térség lakosságának összehozásában látom a jövőt, és ezt céloztuk meg a Kalotaszegi Magyar Napokkal is. Szerettük volna látni, hogy közösen miként tudunk előre lépni, mert ebből a kincsből, ami nekünk maradt, lehet építkezni a jövőben is.