Burkhardt Zsófia a refi friss Kazinczy-érmese
Vissza

Burkhardt Zsófia a refi friss Kazinczy-érmese

Először vett részt a versenyen, és októberben Kazinczy-érmes lett a sátoraljaújhelyi versenyen Burkhardt Zsófia, a Kolozsvári Református Kollégium XI. osztályos tanulója, aki tavasszal Kolozsváron az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny egyik fődíjasaként került tovább az anyaországi vetélkedőre.

Az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Versenyt Erdélyben 1996 óta minden tavasszal az Apáczai Csere János Líceum magyartanári közössége szervez három különböző versenyformában: Édes Anyanyelvünk nyelvhasználati verseny, Szép Magyar beszéd kiejtési verseny, valamint Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny. Az első két versenyforma kezdettől szorosan kapcsolódik a sátoraljaújhelyi és a győri Kazinczy-versenyekhez, amelyeken az erdélyi vetélkedő első 8–9 helyezettje részt vesz. A Kolozsvári Református Kollégium kezdettől bekapcsolódott a versenyekbe, az évek során 15 tanulónak sikerült elnyernie a legmagasabb elismerést: a Kazinczy-érmet (hatot Szép Magyar beszéd, kilencet Édes anyanyelvünk kategóriában). A legfrissebb érmet Burkhardt Zsófia 11. osztályos tanuló nyerte Sátoraljaújhelyen október 20-án.

– Zsófit hetedik éve tanítom, és ugyan minden diák sikere külön történet, a díj elnyerése pedig  reményeink beteljesülése, az ő céltudatossága, pontossága, igényessége, lelkesedése a maga módján mégis egyedi. Ritka, amikor a tanuló első próbálkozásra elnyeri a fődíjat, pályám során ez a második ilyen eset – értékelte a teljesítményt Rácz Melinda magyartanár. – Nem könnyű tizenöt perc felkészülést követően közönség előtt háromperces beszédművet előadni meghatározott műfajban úgy, hogy az szerkezetileg, nyelvileg, mondanivaló, nyelvhelyesség, előadásmód szempontjából is kifogástalan legyen. Bár rengeteget gyakorolunk, és a felkészülés során mondott beszédeket alaposan kiértékeljük, mégis a versenydrukk, a szokatlan környezet és a rendkívül erős mezőny (Kárpát-medencei, magyarországi gimnazistákkal összemérni a tudásunkat) nem egyszerű feladat. Zsófi az idén 120 versenyző közül lett a második legjobb, és nemcsak a Kazinczy-érmet, hanem a Petőfi Irodalmi Múzeum különdíját is elhozta és meghívót nyert a Kossuth-szónokversenyre (Budapest, november 9–10.), ahol már nemcsak középiskolásokkal, hanem egyetemistákkal is összemérheti szónoki képességeit. Tanárként számomra nagy élmény, ahogyan a felkészülés során látom a személyiség formálódását, a kritikai gondolkodás fejlődését, a verbális kifejezőkészség igényessé válását, de a legnagyobb csoda, ahogyan a fiatalok megtalálják, felfedezik saját rejtett képességeiket, hogyan lehet hatni hiteles fellépésükkel, őszinte szavaikkal, tiszta, nemes gondolataikkal a környezetükre.

Burkhardt Zsófia szerint a verseny legnagyobb haszna valójában maga a felkészülés, ami alatt megtanulják, hogyan kell nyilvánosság előtt beszélni.

– A testtartás, gesztusok, a hangsúlyozás, a beszéd szerkezetének logikai felépítése, a szókincs, a közönséggel való kapcsolattartás és a hitelesség mind olyan tényezők, amelyeket a zsűri figyelembe vesz. A hitelességhez pedig tiszta gondolkodásra és őszinteségre van szükség, a háromperces beszéd alatt vállalnunk kell önmagunkat. A saját tapasztalatainkat és ötleteinket kell a szónoklatba belefoglalnunk, véleményt kell alkotnunk a világ dolgairól, bármilyen témához hozzá kell tudjunk szólni érdekesen, egyedi módon, hogy felkeltse a hallgatóság figyelmét és elnyerje tetszésüket. Humorosan így fogalmaznék: ez a verseny veszélyes, mert károsíthatja a félénkséget, a tompa észt, a szűk látókört, és gondolkodáshoz, igényességhez, a személyiség fejlődéséhez vezethet.

A legnagyobb díj számomra a társaság volt. A márciusi verseny által én is tagjává válhattam annak a közösségnek, amelyet ,,arankás közösség”-ként szoktunk emlegetni. Nyáron a verseny kapcsán részt vettem két anyanyelvi táborban, amelyek az életre szóló élményekről, barátságokról és lelki átalakulásról híresek. Az októberi fordulón pedig ismét találkozhattunk és éjszakába nyúlóan beszélgethettünk azokkal, akikkel a táborokban ismerkedtünk meg, ráadásul új barátokat is szereztem. Ezek a tapasztalatok és barátságok minden elismerésnél többet érnek nekem. Persze, a versenyen nyert díj és különdíj átvétele is nagyszerű érzés volt, megerősítés abban, hogy jó úton haladok, valamint örömöt szereztem vele a családomnak, barátaimnak, az iskolának és a tanárnőnek is, akinek hatalmas köszönettel és hálával tartozom a rám fordított munkájáért és figyelméért.

Olvassa itt a Református Híradó legfrissebb számát.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Évente öt-hat nappal rövidíti életünket ...
Merkel: el kell gondolkodni egy ...
A magyar nyelv napja: erdélyiként ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ