Az RMDSZ tartózkodása közepette csaknem egyhangúlag elfogadott dokumentum szerint Románia nyitottan fogad minden olyan, az újraegyesülést célzó óhajt, amelyet a - Besszarábiával nagyjából megegyező területű, 1991 óta független volt szovjet tagköztársaság - Moldovai Köztársaság állampolgárai szuverén akaratként kinyilvánítanak.
A román nép és nyelv egységét hangoztató díszülésen a chisinaui parlament és kormány képviselői is részt vettek.
Az ünnepi ülésen Liviu Dragnea, a képviselőház és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke fogalmazott a legélesebben."Én azt akarom, hogy egyesüljünk Moldovával, egyetlen nemzetként legyünk Európa része" - hangoztatta a házelnök.
Dragnea az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben Helsinkiben elfogadott záróokmánya nyolcadik, a népek egyenjogúságáról és önrendelkezéséről szóló fejezetére hivatkozott, rámutatva, hogy Németország újraegyesítése is ennek alapján valósult meg. Megjegyezte: ezt a hivatkozást végül is "nem foglalták bele" a kedden elfogadott nyilatkozat tervezetébe.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről felszólaló Novák Csaba Zoltán szenátor arra a kettős mércére hívta fel a figyelmet, amely szerint Romániában természetesnek és legitimnek tartják a besszarábiai románság önrendelkezési jogát, miközben a magyarság - helyi, kulturális vagy területi - autonómiára vonatkozó igényét következetesen elutasítják. Az RMDSZ szónoka szerint a besszarábiai példa arra a reményre jogosítja fel a romániai magyarokat, hogy óhajaik meghallgatásra találnak majd, a centenáriumi év pedig alkalmat teremt arra, hogy a románok és magyarok között nyílt párbeszéd kezdődjék ezekről.
„Ma arra emlékezik a román társadalom, hogy Besszarábia 1918-ban autonómiáját megőrizve egyesült Romániával. Ami Besszarábia esetében érték, megvalósítás, azt a magyar közösség vonatkozásában ma a többség nem akarja elfogadni. Holott a besszarábiai románok száz évvel ezelőtti törekvése az erdélyi magyarok céljával hasonló: hogy saját ügyeikről maguk dönthessenek.
Azonban ma arról is meg kellene emlékezni, hogy száz éve az erdélyi magyaroknak is megígérték az önrendelkezési jogot, amely azóta sem teljesült. Ezért felmerül a kérdés, ha a közösségi jogok megőrzése, az önrendelkezés elve elfogadható, sőt üdvözlendő a besszarábiai románok esetében, akkor miért utasítja el Románia az erdélyi magyarok jogairól való párbeszédet. Miért bírálnak, amikor anyanyelvhasználati jogaink bővítését kérjük? Miért üldözik szimbólumainkat? Miért próbálják ellehetetleníteni magyar iskoláinkat, mint ahogyan a marosvásárhelyi katolikus iskola esetében történt? Miért zárkóznak el, valahányszor az önrendelkezési jogokról próbálunk egyeztetni?” - tette fel a kérdést Novák szenátor.Candu "szellemi határokról" beszélt (alc.)
Adrian Candu, a chisinăui parlament elnöke arról beszélt: Moldovának szüksége van Románia támogatására az európai uniós integrációban, a két ország közösen építhet utakat, hidakat és vállalkozásokat, a közös nyelvvel pedig lerombolhatja a "szellemi határokat".
Besszarábia - a Prut, a Dnyeszter és a Duna-delta által határolt térség -, a történelmi Moldovának a 19. század eleji orosz-török háborúban cári uralom alá került keleti része a bolsevik forradalom idején önállósult, majd a chisinăui parlament 1918. március 27-én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része.
Johannis: A közös cél Moldova Köztársaság európai felzárkózása
Klaus Johannis államfő ünnepi üzenetet tett közzé Besszarábia és a Román Királyság egyesülésének századik évfordulója alkalmából.
Az elnök felidézi, hogy a román kormány demokratizálódásra és gazdasági reformra tett 1917-es ígéreteit tartva szem előtt, az 1918. március 27-ei egyesülés Besszarábia számára vonzó alternatívát jelentett a bolsevizálódás sötét kilátásaival szemben.
Johannis kifejti üzenetében: az elmúlt másfél évszázadban Románia által véghezvitt nagy megvalósításokban az a közös elem, hogy mindegyik az Európa által felmutatott irányvonalat követte, és a társadalom minden esetben a nyugati humanista értékekkel azonosult. „Így történt a nagy háború éveiben is, így történt a nagy egyesülés évében is, ami Besszarábia és Románia egyesülésével vette kezdetét”, mondta Iohannis.
Az államfő kijelenti üzenetében: napjainkban a Moldovai Köztársaság európai felzárkózása jelenti a közös célt, és ennek érdekében Románia állandó támogatást nyújt keleti szomszédjának diplomáciai, anyagi és technikai téren.
(Cikkünk frissül)
