Bújj, bújj, zöld ág...: épülnek a bölcsődék-óvodák a magyar gyerekeknek
Keresik az együttműködés lehetőségét az önkormányzatokkal
Keresik az együttműködés lehetőségét az önkormányzatokkal
Vissza

Bújj, bújj, zöld ág...: épülnek a bölcsődék-óvodák a magyar gyerekeknek

A mai 40–50 évesek közül nagyon sokan jártak kisgyerekként bölcsődébe. Az akkori törvények csak 3 hónapot engedélyeztek az anyának szüléskor, azután vissza kellett térniük dolgozni, így szükség volt egy viszonylag kiterjedt bölcsődei-óvodai hálózatra. A rendszerváltás után megalkotott családbarátabb törvények, az intézmények körülményei, a hálózat fenntarthatatlansága miatt a bölcsődék száma drasztikusan csökkent. A kétéves gyes után a gyerekeket az óvodák még nem fogadják, bölcsődék alig vannak, magyar intézmények tekintetében a helyzet még súlyosabb: országos szinten alig 400 magyar gyermeket tudnak elhelyezni az állami rendszerben. Ebben segít a magyar kormány a történelmi egyházakon keresztül zajló programmal, amely a Kárpát-medencében óvodák-bölcsődék építését teszi lehetővé. Erdélybe közel 25 milliárd forintnyi támogatás érkezik 2020 végéig 94 új építésű bölcsőde vagy óvoda kialakítására, 200 meglévő épület felújítására, bővítésére, felszerelésekre, szakemberképzésre.

A Református Híradó legfrissebb száma ide kattintva olvasható.

A Kárpát-medencei bölcsőde-óvoda támogatási program a határon túli magyar közösségek identitásmegtartását hivatott ösztönzni. Akárcsak a magyar kormány által évekkel ezelőtt meghonosított, Szülőföl­dön magyarul elnevezésű nevelés-oktatási támogatás, ez – az ezúttal infrastrukturális beruházási – program is hasonló célokat követ.

– Mindannyian tudjuk, hogy nem kevés azon magyar gyerekek száma, akiket szüleik előbb vagy utóbb román oktatási intézményekbe íratnak. Ezt a bölcsődés-óvodás korúak esetében a legkönnyebb megelőzni kiváló körülményeket és az igényeket megközelítő számú helyet biztosító intézményhálózat kialakításával, illetve európai színvonalú oktatás minőség biztosításával – mondta Ballai Zoltán, az EREK gazdasági tanácsosa. – A bölcsődei helyek számával kapcsolatban közismert, hogy Románia a bölcsődébe járó 3 év alatti gyerekek aránya tekintetében messze elmarad az EU-s átlag mögött (3% vs. 33%), illetve, hogy az 1990-ben létező, 90 ezer bölcsődei helyet biztosító országos intézményrendszer már alig 18 ezres nagyságrendűre zsugorodott. Ezen belül a magyar bölcsődei helyek száma alig 400-ra rúg. Kolozsváron például, bár országos viszonylatban itt van a legnagyobb kapacitású bölcsődehálózat (jelenleg több mint 1200 hely biztosított, amelyből közel 120 magyar hely), évente további 1000 kérés kerül elutasításra helyek hiányában. És ez még nem is mutatja a teljes igényeket. Ami az óvodákat illeti, ott többnyire a jelenleg működő óvodai csoportok számára kell jobb, megfelelőbb körülményeket biztosítani ott, ahol erre önkormányzati szinten nincs kapacitás. A helyszínek véglegesítésében több tényező is közrejátszott: mindenekelőtt a helyi gyermeklétszámon alapuló szükségletek, de emellett óhatatlanul számolni kellett a helyi infrastrukturális adottságokkal (egyházi tulajdonban lévő, építkezésre alkalmas telek, épület), illetve a helyi közösség fogadókészségével is.

Új házat kap a húszéves tóközi óvoda

A kolozsvári Tóközben évtizedek óta dinamikusan fejlődő egyházközség, gyülekezet működik, ahol idősgondozó otthon és óvoda is létezik. Számukra az egyházkerületi óvodaprogram tulajdonképpen egy régi vágyuk teljesülését jelenti, de inkább egy bizonyos fajta „minőségi ugrás” olyan szempontból, hogy az 1999 óta a templom alagsorában működő óvodájuk most különálló épületbe költözhet. Ehhez kaptak támogatást az egyházkerülettől, így megvásárolhattak egy korábban családi házként szolgáló ingatlant, ott fog helyet kapni az óvoda – tudtuk meg Kozma András lelkipásztortól. A polgármesteri hivatal részéről az óvodává minősítés már megtörtént, egész sor engedélyt, hatósági elvi beleegyezést kellett begyűjteniük az épület átalakítási munkálataihoz, majdani működtetéséhez. Az új óvoda berendezési tárgyainak egy részével már rendelkeznek, a jelenlegi intézményben használt eszközöket az új épületben is használhatják majd. Ebben az évek alatt segítséget kaptak németországi testvérgyülekezetüktől, illetve az egyházkerületi óvodaprogram kapcsán a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez benyújtott pályázatuk is kedvező elbírálásban részesült. Kozma András azt mondta, abban bíznak, hogy ősszel már az új épületben kezdhetik a tanévet az óvodásokkal, a jelenleg kéttucatnyi gyereket számláló csoportba szeretnék integrálni az 1,8–3 éves apróságokat is.

Tóközi ovisok a majdani új óvoda udvarán (a fényképekért köszönet a Kolozsvár-Tóközi Református Egyházközség óvodájának)

A legjobb megegyezni az önkormányzattal

Horváth Anna programfelelőst arról kérdeztük, milyen elképzelések vannak az intézmények működtetésének hosszú távú biztosítására.

A létesítmények berendezésére is kiterjed a program, a támogatás? Amennyiben nem, erre milyen más elképzelés létezik?

– Nekünk arra kell törekednünk, hogy ott, ahol a helyi önkormányzatnak lehetősége van, ott az újonnan létrehozott intézményes helyszínek felszerelését, berendezését helyi önkormányzati forrásokból oldják meg. Ez annál inkább fontos, mivel a program beindulását követően a romániai építőipar árai nagyjából 30-35%-kal megnőttek, a program beruházási költségei hasonlóképpen. Természetesen ott, ahol erre semmilyen lehetőség, fogadókészség nincs helyi szinten, ott igyekezni kell erre is megoldást találni.

Ki fogja fedezni az intézmények működési költségeit, a személyzeti kiadásokat? Milyen együttműködési formák alakultak ki (vagy körvonalazódnak) az egyes önkormányzatokkal?

– Ugyanez érvényes a működési költségekre is. Bár az állami óvodák és bölcsődék esetében is az étkeztetési költségek egy része a szülőket terheli, ez egy állami intézmény esetében ma havi 200–300 lej között mozog, míg egy kolozsvári magánbölcsőde díja havi 600– 1000 lej költséget jelent. Ennek legjelentősebb részét a fizetések jelentik, ami a bölcsődék esetében különösen magas. Persze, az RMDSZ által benyújtott és elfogadtatott törvénymódosítások eredményeként ma már a magánóvodák költségei lényegesen csökkentek az állami „fejkvóta” támogatásnak köszönhetően, de ennek a bölcsődékre való kiterjesztése csak idén ősztől lépne érvénybe az elfogadott törvénymódosításunk értelmében.

Ezért az én véleményem szerint – a hosszú távú fenntarthatóság és a szülők minél kisebb mértékű anyagi megterhelése érdekében – a legjobb megoldás, ha az önkormányzattal sikerül megegyezni arról, hogy egy ingyen használati szerződés fejében, az állami intézményhálózat részeként induljanak ezeken a helyszíneken magyar csoportok, melyek teljes működtetési (közmű-, személyzeti-, felszerelési-, karbantartási és egyéb adminisztratív) költségeit fedezi az állami költségvetés.

Erre, szerencsére van már jó példa: a dévai (Hunyad megye) városi önkormányzattal sikerült megkötni egy ilyen szerződést, amely az előbbi feltételek mellett beleszólást is biztosít a helyi egyházak képviselőinek a magyar nyelvű személyzeti alkalmazásokba. Ez egy már működő modell, amely alapul szolgálhat és szolgál valamennyi érintett önkormányzat felé ajánlott együttműködésünkben.

Szászfenes berendezésre vár

Szászfenes esetében erdélyi tájainkon inkább szokatlan, különleges folyamatoknak lehetnek tanúi a figyelmes szemlélők: új gyülekezet, közösség születik. A Kolozsvár fejlődésével együtt robbanásszerűen átalakuló község lakossága alig pár év alatt a többszörösére nőtt, az új lakónegyedekben templomok épültek, iskola nyílik. A reformátusok új temploma is felépült, ősztől magyar tannyelvű előkészítő osztály indulhat az új iskolában, és az ősztől létrejött (ideiglenesen a Leányvár úti óvodában működő), most 17-es létszámú magyar csoportot az újonnan épült parókiára költöztetnék. Az egyházkerületi támogatásból parókia céljára szolgáló lakóházat vásároltak, az új templom szomszédságában felépített ház ugyanis egyszerűbben átalakítható óvodának – magyarázta Máté István lelkipásztor, akinek az utóbbi években családostól már jó néhányszor költöznie kellett: a biztos nyugdíjas lelkészi állását feladta Magyarlétán azért, hogy Szászfenesen kihívásokkal teli munkát vállaljon. Az új óvodából többnyire már csak a berendezés, a felszerelés hiányzik, erre egyelőre nem látnak megoldást, mint ahogyan azt sem tudják, az óvoda működési költségeit hogyan fedezik majd. A magyar csoport óvónőjét a tanfelügyelőségnek „köszönhetik”, a dadust az egyház fizeti.

– Tényleg sokszor hit kell egy csomó mindenhez – mondja Máté István, s arra emlékszik, eredetileg úgy gondolták, hogy 10 év alatt majd felépítik a templomot Szászfenesen, ehhez képest alig néhány év alatt sikerült, ma már a gyülekezetépítésre összpontosíthatnak: tavaly szinte százan iratkoztak be, és 12 gyermeket kereszteltek.

Máté István: továbbra is lehet csatlakozni az ősszel alakult magyar óvodai csoporthoz

2020 végéig megnyílna 94 új óvoda-bölcsőde

Ballai Zoltán gazdasági tanácsost arról faggattuk, milyen összegből gazdálkodnak, meddig kell megnyitni az óvodákat.

– A vonatkozó 2016, 2017 és 2018-as kormányhatározatok által elkülönített összeg 47,5 milliárd forint, amely a teljes Kárpát-medencei bölcsőde- és óvodafejlesztés keretösszegét jelenti. Ez nagyjából 150 millió euró, melyből Erdélybe csaknem 25 milliárd forintnyi támogatás érkezik 2020 végéig 94 új építésű bölcsőde vagy óvoda kialakítására, 200 meglévő épület felújítására, bővítésére, több mint 1500 intézmény segédanyagokkal való felszerelésére, illetve az óvodapedagógusok szakmai kompetenciafejlesztésére és továbbképzésére is lehetőséget teremt. Ezen belül az Erdélyi Református Egyházkerület beruházásai nagyjából 2 milliárd forintnyi támogatásban részesülnek.

Az első körben, azaz 2016 decemberében megítélt összegek helyszínein legkésőbb jövő év szeptemberére kell befejeződjenek a munkálatok, azaz akkor kell megnyissák kapuikat az intézmények. A második, 2018-as kör helyszíneit is szeretnénk addig befejezni, remélve, hogy további hosszabbításokra nem lesz szükség.

Hány egyházközség vesz részt a programban, hozzávetőlegesen fel lehet-e becsülni a kedvezményezett gyermekek/családok létszámát?

– Nagyjából 20 egyházközség érintett a 25 helyszínt magukba foglaló pályázatok lebonyolításában, hiszen például Kolozsváron 3, Marosvásárhelyen 2 bölcsőde–óvoda épületről beszélünk. Ez hozzávetőleg 40 bölcsődei és 30 óvodai csoportot jelent, vagyis nagyjából 1300–1400 közötti számú gyermek, illetve gyermeket nevelő kedvezményezett fiatal családot.

– A program lebonyolítása során milyen nehézségek merültek fel? Miben tud (még) segíteni az egyházkerület?

– Az egyházközség biztosítja a programlebonyolítás teljes egészét: a tervezés, valamint a szükséges engedélyek beszerzésétől, a kivitelezési munkálatokban szükséges asszisztenciáig. A beruházási munkálatok befejezését követően a működtetésre igyekszünk minél több esetben a helyi önkormányza­tokkal közösen megtalálni azt a megoldást, amely hosszú távon fenntartható, illetve a legkisebb – lehetőleg az állami rendszerben működő intézményekével megegyező – költségeket hárítja a szülőkre. Ezért, ahol csak lehetőség, illetve fogadókészség van erre az önkormányzat részéről, az általunk ajánlott megoldás az épület hosszú távú ingyenes használatba vétele, és ezt követően az állami intézményeken belül létrehozott magyar csoportok kialakítása. Ez különösen fontos a bölcsődék esetében, ahol magasak a működtetési költségek, így az állami rendszerben létrehozott csoportok megkímélik a szülőket a többletköltségektől.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Cannes – Dél-koreai thriller ...
Nagy erőkkel keresik a lyoni robbantót
EU gyorstalpaló, avagy mire és miért ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ