KILLYÉNI ANDRÁS
Alig néhány éve írtam ezeket a sorokat, amikor kitüntették Kolozs megye díszpolgára címmel. Ünnepeltük a sportunk és közösségünk büszkeségét, az 1984-es Los Angeles-i olimpiai ezüstérmesét, a súlyemelés elkötelezett támogatóját, mecénását.
S íme, ma az a hálátlan feladat hárul rám, hogy búcsúznom kell Tasnádi Istvántól. Engedjék meg, hogy most a száraz sporttörténeti adatok mögé rejtsem megdöbbenésemet, megdöbbenésünket.
Tasnádi István súlyemelő sokszoros országos bajnok és rekorder volt ólomsúlyban, kisnehézsúlyban és nehézsúlyban. Nem kevesebb, mint ötven országos rekordot döntött meg karrierje során, 1976-tól 1984-ig. Két olimpián szerepelt nagy sikerrel, az 1980-as moszkvai játékokon az előkelő hatodik, pontszerző helyen végzett, négy évvel később pedig már ezüstéremmel tért haza Los Angelesből. És lehetett volna arany is, hogyha a sorozatos sérülések nem hátráltatták volna végig az 1984-es szezon alatt.
Visszavonulása után edzői szakképesítést szerzett, és mindig hű maradt a kolozsvári súlyemeléshez, a mostoha körülmények ellenére. A Clujana súlyemelő edzője volt az egyesület 2001-es felszámolásáig, azután is önkéntesként segítette a fiatal súlyemelők munkáját, emellett nemzetközi bíró is működött. 1984-től sikeres súlyemelők sorát nevelte: az Európa bajnoki bronzérmes Aurel Sârbu, a szintén Eb-harmadik Iacob Teodor, Szász András, Kereki Alexandru, Bakó Attila, Furu Attila, Nelu Aştilean, Parajdi Krisztián, Gyurka Tibor, Fábián József, Marius Cozma, George Bozga, Ionuţ Gligor és Ioan Hoza országos bajnokok. Az 1999–2001 között felfedezett és felkészített korosztályból kiemelkedik Răzvan Martin, Gabriel Sâncrean, illetve Aurel Baciul.
De ami igazán kivételessé tette őt, az a szerénység. Haláláig dolgozott, elkötelezett támogatója volt az oly mostoha kolozsvári és román súlyemelésnek, önzetlen segítője sporttársainak. Csak egy példa: néhány éve kiharcolta Czanka Attila (1988-as és 1992-es olimpikon, Eb bronzérmes súlyemelő) törvény által szavatolt életjáradékát.
Természetesnek tekintette, hogy bekapcsolódjon az Ifjúsági és Sportminisztérium országos programjába, amelynek keretében olimpikonjaink számolnak be pályafutásukról a gyerekeknek, és sportszeretetre, sportolásra ösztönzik őket. Turnéját sajnos már nem fejezheti be.
Barátot és példaképet vesztettünk el! Ezt most nem lehet ezt szavakba foglalni! Isten nyugtasson, Tasi bátyám!
