Az Európai Unió soron kívüli csúcsértekezletén kompromisszumos egyezség született a brit kilépés (Brexit) határidejének újabb, immár második halasztásáról, amely ezúttal legkésőbb október 31-ig tarthat.
A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam az előző, múlt havi rendes EU-csúcson egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak.
Ez május 22-ig tartott volna, abban az esetben, ha a londoni alsóház március 29-ig, az eredeti kilépési határidőig elfogadta volna a Brexit feltételrendszerét rögzítő, a brit kormány és az EU által novemberben megkötött megállapodást.
Az alsóház azonban éppen aznap vetette el harmadszor is az egyezményt, és ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő. Ennek alapján ha a csütörtök hajnalban véget ért EU-csúcson nem sikerült volna egyezségre jutni a Brexit további halasztásáról, az Egyesült Királyság EU-tagsága pénteken, közép-európai idő szerint éjfélkor megállapodás nélkül megszűnt volna.
A csütörtök hajnalban végződött EU-csúcs halasztási döntése nyomán ez lekerült a napirendről, bár a megállapodás nélküli Brexit egy későbbi időpontban továbbra sem kizárható.
Egyöntetű pénteki brit médiaértesülések szerint azonban a konzervatív párti brit kormány leállította a rendezetlen Brexit következményeinek elhárítására kidolgozott, Citromsármány művelet (Operation Yellowhammer) néven ismertté vált készenléti tervcsomag végrehajtását.
A Sky News brit hírtelevízióhoz eljutott a kormány több tízezer fős közigazgatási háttérszervezete, a Civil Service egyik magas beosztású munkatársának belső email-üzenete, amely a Citromsármány művelet "azonnali, de átgondolt" leállításáról tájékoztatja a szolgálat tagjait.
A The Guardian című baloldali brit napilap pénteki értesülése szerint az Operation Yellowhammer végrehajtásán a Civil Service hatezer munkatársa dolgozott, és az előkészületi tervek végrehajtása eddig 1,5 milliárd fontba került.
Majdhogynem háborús állapotra készültek
A megállapodás nélküli Brexit esetére kidolgozott készenléti cselekvési tervek aktiválásának első mozzanataként a brit védelmi minisztérium eredetileg nukleáris óvóhelynek szánt egyik műveleti helyiségében március végén munkához látott egy koordinációs testület, amelynek feladata a logisztikai és egyéb segítségnyújtás megszervezése volt.
Gavin Williamson védelmi miniszter már decemberben bejelentette, hogy szükség esetén a brit fegyveres erők 3500 tagja lesz készenlétben e feladatok lebonyolítására.
A széleskörű készenléti művelet célja a lakossági ellátás folyamatosságának biztosítása gyógyszerekből, élelmiszerekből és egyéb alapvető fontosságú árucikkekből, valamint a határátkelők zökkenőmentes forgalmának fenntartása, arra az esetre, ha megállapodás nélküli Brexit esetén - főleg a hirtelen belépő vámellenőrzések miatt - ellátási fennakadásokkal fenyegető helyzet alakult volna ki.
A University College London (UCL) egyetem által a brit közlekedési minisztérium számára összeállított hatásvizsgálati jelentés szerint járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő esetén 1200-2724 közé lenne tehető az észak-franciaországi, illetve a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma, és ez azt jelentené, hogy egy-egy kamionnak átlagosan hat napot kellene várakoznia az átkelésre ezen az útvonalon.
A brit kormány ennek elkerülésére 107,7 millió font értékű szerződésekkel kompkapacitásokat bérelt havi félmillió tonna pótlólagos áruszállítás biztosítására más, kevésbé forgalmas kikötőkön keresztül. Ez heti négyezer kamion szállítására elegendő pótkapacitást jelent.
