Botrány a Btk.-vitán - az ellenzék elhagyta a termet, az RMDSZ tartózkodott a szavazásnál

Botrány a Btk.-vitán - az ellenzék elhagyta a termet, az RMDSZ tartózkodott a szavazásnál
Elfogadta kedden a szenátus a büntetőtörvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló, az ellenzék és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által kifogásolt törvénytervezetet, az RMDSZ tartózkodása közepette.

A kormány az ártatlanság vélelmére, az ártatlanul meghurcolt emberekre hivatkozva akarja módosítani a büntetőjogot, hogy véget vessen az ügyészségi visszaéléseknek. Az ellenzék szerint a hatalom saját korrupt politikusait védi és utat nyit a "szabad rablásnak". 

Az egyik legvitatottabb rendelkezés úgy módosítaná a korrupciós perekben gyakran előforduló hivatali visszaélés fogalmát, hogy az csak akkor lesz büntethető, ha a hivatalnok saját magát vagy közeli rokonát juttatja jogtalan haszonhoz. Az ellenzék szerint a cikk hatályba lépése megmentené Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt a börtöntől, mivel őt pártja javára elkövetett visszaélés miatt ítélték el első fokon.

A hivatali visszaélést szabályozó szövegjavaslat megszabja az okozott kár alsó értékhatárát - ami a bruttó minimálbér lenne -, amely alatt a visszaélés nem büntethető. Ez volt az a törvénycikk, amely miatt az RMDSZ tartózkodott a keddi szavazáson. Felszólalásában Cseke Attila frakcióvezető rámutatott: az RMDSZ sem a hivatali visszaélésért kiszabható büntetés felső határának hétről öt évre csökkentésével, sem a jogtalan haszonszerzés feltételét családtagokra korlátozó megfogalmazással nem ért egyet. Az RMDSZ azt is kifogásolta, hogy a Btk.-módosítás hatályon kívül helyezi a hivatali gondatlanságról szóló cikket.

A Btk.-módosítás egyebek mellett lehetővé teszi az elítéltek korábbi feltételes szabad lábra helyezését, csökkenti az elévülési határidőket, korlátozza a kiterjesztett vagyonelkobzást, és - RMDSZ-javaslatra - börtönnel büntetné azt a köztisztviselőt, aki nyilvánosan bűnözőként emlegetne egy jogerősen még el nem ítélt gyanúsítottat.

A feszült hangulatú, bekiabálásokkal és kölcsönös sértegetésekkel fűszerezett szenátusi ülést az ellenzék először távolmaradásával próbálta határozatképtelenné tenni, majd mikor ez nem sikerült, azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a bűnözőt, és nem az áldozatot védi.

A DNA hétfőn kiadott közleménye szerint a Btk.-módosítás egy sor olyan társadalmi értéket veszélyeztet, amelyet védeni hivatott, és számos ügyben a vád ejtésére kötelezi majd az ügyészeket. A vádhatóság szerint, ha a közeli családtagokra korlátozzák a jogtalan haszonszerzés büntethetőségét, akkor a tavaly hivatali visszaélés miatt bíróság elé állított mind a 215 vádlottat felmenti a bíróság, mivel ők ismerősök, párttársak, távoli rokonok jogtalan előnyökhöz juttatása révén károsították meg a közérdeket.

A tervezetet a képviselőház véglegesíti. A kormánytöbbség a büntetőjog módosítása érdekében hirdetett rendkívüli parlamenti ülésszakot, és még a héten meg akarja szavazni a Btk.-módosítást.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátorai elhagyták a termet a vita során. Az ellenzéki pártok szerint a testület nem döntőképes. Az USR szenátorai az előcsarnokban és az ülésteremben is kifüggesztettek egy bannert, "Büntetőügyesek nélkül" felirattal.

Az ellenzék néhány szenátora végül visszaült a terembe azzal az indoklással, hogy úgysincs meg a kellő létszám. Az ülés kezdetén a minimális létszám megvolt a testület döntőképességéhez, a napirendi pontok szavazásakor azonban a leadott voksok szerint nem volt többség a teremben. A PNL és az USR frakcióvezető-helyettesei kérték, hogy számolják újra a jelenlévőket, de az ülésvezető Adrian Ţuţuianu elutasította a kérést.