Biztos bizonytalanság

Biztos bizonytalanság
Több olyan intézkedése és elképzelése volt, van a kormánynak, amely várakozó állásba kényszeríti a vállalkozókat, és amelyhez fenntartással viszonyulnak a munkaerőpiaci felek – munkáltatók és munkavállalók egyaránt. A felsorolás szándéka nélkül (mert szinte követni sem lehet már a folyamatos jogszabályváltoztatásokat) elég csak két példát említeni: a megosztott áfafizetés, ami tulajdonképpen már hatályos októbertől, de csak – állítólag – januártól válna kötelezővé. Lényege: külön áfa-folyószámlára kell befizetni az általános forgalmi/hozzáadott érték adót, (mindezt azzal a céllal, hogy visszaszorítsák az adócsalást), valamint a bérjárulékok levonásának egységesítése oly módon, hogy a munkavállalóra hárulna a teljes kifizetés, ezért hozzáadódna a bérhez a munkáltatói járulék.

Hosszasan lehetne még sorolni számos új, újabb, mégújabb vagy kicsit másabb olyan intézkedést, amely a módosító jogszabályok számát gyarapítja, és az intézkedéseket alkalmazni kénytelen személyek munkáját bonyolítja, vállalkozásukat ellehetetleníti. Szerencsés helyzetek is előfordultak, amikor a hatályba lépés előtt gondolták mégis meg magukat a döntéshozok, és visszakoztak valamely elképzelés bevezetésétől. Ez egyfelől megnyugtató volt a vállalkozók számára, másfelől viszont fokozta az egész elbizonytalanodott helyzetet.  Ezzel magyarázható, hogy tíz üzletemberből kilenc úgy véli, a jogszabályváltozások rosszul befolyásolják üzleti vállalkozásukat. Ez az arány megdöbbentő, már csak azért is, mert két évvel ezelőtt a megkérdezetteknek csak negyede volt ilyen véleményen, most pedig kilencven százalékuk.

A Külföldi Beruházók Tanácsa évente kétszer hozza nyilvánosságra adatait a hazai üzleti környezetről, amely a tagjai között végzett felmérésen alapul. Helyzetértékelésük cseppet sem mellékes vagy mellőzhető, ha azt nézzük, hogy az ide tartozó cégek jelentős hányadát képviselik a romániai külföldi beruházásoknak, közel kétszázezer alkalmazottal rendelkeznek, és üzleti forgalmuk az ország nemzeti bruttó össztermékének közel a negyedét teszi ki. A külföldi beruházók szeptemberi felmérésével pedig cseppet sem büszkélkedhetnek a hazai felelős döntéshozók. Mert annak ellenére, hogy a válaszadó üzletemberek több mint fele számít nagyobb bevételre jövőre, ami az előrejelzett gazdasági növekedést erősíti meg, mégis alaposan romlott a bizalom, a jó megítélés az üzleti környezettel szemben, elsősorban a törvénykezés, az adózás folyamatos változása és bizonytalansága miatt – ezt jelzi az említett kilencven százalékos bizalmatlansági arány. Továbbá a megkérdezettek 65 százaléka véli úgy, hogy nőtt az adóteher az utóbbi időszakban, szemben a két évvel ezelőtti 35 százalékkal, és 75 százalékuk panaszkodik a rosszabb üzleti környezetre, a politikai-gazdasági változások által kiváltott bizalmatlanságra. Nőtt azoknak az üzletembereknek is a száma, akik szerint a jelenlegi infrastruktúra, a bürokrácia, a munkaerőhiány egyre nagyobb gondot okoz. A vállalatok közel fele látja úgy, hogy az ország sokat veszít versenyképességéből a nem megfelelően képzett munkaerő miatt, míg ezelőtt két évvel jóval bizakodóbbak voltak, még tíz százalék sem talált kifogást a munkaerőpiacban.  Szakemberek úgy vélik, ez a mutató romlott a leginkább.

A jövőkép tehát kevésbé biztató: a cégek által várt több bevétel ellenére a gazdasági növekedés nem ígérkezik hosszútávúnak, az állami beruházások alacsony mértéke, a megfelelő szakképzettség hiánya, a bizonytalan adópolitika már láthatóan a kül- és belföldi magánberuházások folyamatos csökkenéséhez fog vezetni. Mindez pedig majd visszahúzza a gazdaság növekedését. A nemzeti bank is erre utaló adatokat hozott nyilvánosságra: az év első nyolc hónapjában a külföldi beruházások értéke hatszáz millió euróval volt kevesebb az előző év hasonló időszakában mértnél. Amiből ugyan még nem lehet levonni általánosító véleményt, hiszen rövid a vizsgált időszak, ellenben a külföldi vállalkozók felmérésével is összevetve elegendő a komoly figyelmeztetésre: a bizalomvesztést, a bizonytalanság érzetet “kezelni” kell, elsősorban megfelelő gazdaságpolitikával, de arra is figyelve, hogy ne riasszák vagy űzzék el a beruházókat a sokszor populista kijelentésekkel, intézkedésekkel a politikusok. És annak ellenére, hogy a szóban forgó felmérés ugyan a külföldi üzletemberek véleményét tükrözte, a gazdasági-politikai helyzetet hasonlóan szenvedik meg a belföldi vállalkozók is, azzal a különbséggel, hogy nem szedhetik a sátorfájukat és továbbmennek, csupán csendesen csődbe menetelnek.

Kérdéses és kétséges, kíváncsi-e egyáltalán a kormány az intézkedéseinek a következményeire meg az érintettek véleményére. Vagy mit hisz el valamely felmérésből, illetve milyen saját adatokkal építi kártyavárát. Az Eurostat ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy az Európai Unióban Romániában volt a legnagyobb a költségvetési hiány a második negyedévben, négy százaléknál több, jóval meghaladva a kormány által vállalt szintet, és ez elindíthatja a túlzott hiány esetén követendő eljárást, az uniós szabályozás alapján. Mit mondott erre Mihai Tudose kormányfő? Hogy nem igaz, mert idén egész évben három százalék alatt volt és lesz a hiány, ahogyan azt betervezték. A bizonytalanság tehát biztos.