Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) munkatársai és a könyvkiadásban is szerepet vállaló kutatók megpróbálnak optimisták maradni és hasonló módon tervezik a 2021-es évet is, ahogyan az eddigieket, reagált megkeresésünkre Biró Annamária felelős kiadó.
Mivel tudományos kiadó, eleve nem piaci alapon működik, a könyveiket eddig is pályázati pénzekből jelentették meg, hiszen ezek a kiadványok legtöbb esetben speciális olvasókörnek, kutatóknak, egyetemi oktatóknak és hallgatóknak, egy-egy tudományterület új eredményei iránt érdeklődő olvasóknak szólnak. – Bármennyire is szeretnénk azt hinni, hogy az említett csoportok számos tagból állnak, be kell vallanunk, hogy a könyvárusításból származó bevételek a töredékét sem tudják biztosítani a kötetek megjelentetésének. Így abban reménykedünk, hogy megmaradnak az eddigi pályázatok és – mivel a rendezvényekre fordított összeg 2020-ban kevesebb volt, talán át lehet csoportosítani a forrásokat a könyvkiadás területére – magyarázta Biró Annamária.
Mint elmondta, 2021-ben szeretnék folytatni az eddig elkezdett munkát, tudományos és ismeretterjesztő köteteket adnak ki az irodalomtörténet és nyelvészet, néprajz, történelem, médiatudomány, műszaki tudomány, orvostudomány és gyógyszerészet területéről, intézménytörténeti és a műszaki, technikai örökséggel foglalkozó kiadványok megjelentetését is tervezik.
A népszerűsítéssel kapcsolatban kicsit visszafogottabbak, jegyezte meg a kiadó felelőse: 2020-ban online felületekre költözött a könyves szakma is, a lezárások és bezárások utáni első sokkot követően számtalan könyvbemutatóra, beszélgetésre került sor az online térben. – Ezek nyilván szükségesek voltak annak a képzetnek a fenntartására, hogy nem állt le az élet, hogy szerzők és olvasók kapcsolatban vannak egymással, de talán mégsem pótolják a személyes találkozás örömét. Számomra nagyon nagy élmény volt, hogy amikor múlt nyáron nyílt térben lehetett könyvbemutatót szervezni, akkor a szokásosnál jóval többen voltak jelen még úgy is, hogy maszkban és egymástól távolságot tartva zajlott a beszélgetés. Abban reménykedünk, hogy tavaszra, kora nyárra már szabadabban mozoghatunk és könyvbemutatókat is tarthatunk: a tudományos könyvek bemutatói legtöbb esetben nem minősülnek tömegrendezvénynek – részletezte Biró Annamária.
Véleménye szerint a könyvek előkészítésére talán alkalmas a bezártság, és 2020-ban eleinte ezt a munkát könnyítette az is, hogy megnyitották és ingyenesen elérhetővé tették a különböző adatbázisokat (amelyek azóta újra fizetősek), ezzel könnyítve a kutatók munkáját. Ugyanakkor hangsúlyozta: szerzőik is családos emberek, akiknek meg kellett küzdeni az otthonba költöző munkahellyel, iskolával, ez pedig gyakran a munkát is hátráltatta.
Számarányait tekintve 2020-ban hasonló mennyiségű könyvet adtak ki (ez 20-25 kötetet jelent), mint más években, de ezek bemutatói elmaradtak és a forgalmazásuk is nehézkesebben megy, fűzte hozzá. – Ezért külön öröm számunkra, hogy jól szerepeltünk a romániai Tudományos Kutatás Országos Tanácsa (CNCS) tavaly év végi megmérettetésén. Kiadónk a filológia szakterületén A, a történelem és kultúratudományok, illetve film- és médiatudomány területén B kategóriájú minősítést szerzett. Az Erdélyi Múzeum folyóiratot szintén B kategóriájú tudományos folyóiratként akkreditálták valamennyi szakterületen (filológia, történelem és kultúratudományok, filozófia) – összegzett a kiadó felelőse.
EME kiadványok. Fotó forrása: az EME Facebook-oldala
Kriterion: bepótolni azt, ami 2020-ban kimaradt
Amennyiben a járványhelyzet javulása is lehetővé teszi, a Kriterion Könyvkiadónak rendezvények és események terén is számos terve van 2021-re, tudtuk meg H. Szabó Gyulától, a kiadó igazgatójától. Hosszú évek óta szerveznek könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat, műfordítói konferenciát és hasonló, szakmához kötődő eseményeket, de mindezek mellett idén kicsit magukról is szeretnének beszélni: a Kriterion számára ugyanis tavaly a legnagyobb érvágást az jelentette, hogy nem tudták méltó módon megünnepelni a kiadó ötvenéves születésnapját.
Bár az egész évesre tervezett, számos részprogramból álló eseménysorozatot sikerült még 2019 decemberében megkezdeniük, a további rendezvények nagy részét le kellett mondani. Az ünnepi programsorozatból csupán egy – amúgy nagysikerű – könyvkiadás-történeti konferenciát sikerült megtartaniuk év elején Szilágysomlyón, illetve egy, a tervezettnél kisebb lélegzetvételű kiállítást novemberben, a Szabók bástyájában. Idén mindenképp szeretnék bepótolni az évfordulót ünneplő eseménysorozatuk elmaradt rendezvényeit, ha másképp nem, legalább az online térben.
Legfontosabb elfoglaltságuk továbbra is a jó és hiánypótló kötetek kiadása, így idén folytatják a tavaly elindított XX. század című sorozatot, kiadják Balázs Ádám Orbán Balázs-monográfiáját, valamint előkészületben van Dávid Antal Erdély nagy romlása című trilógiájának újrakiadása is.
Tavaly megjelent köteteik között jelentős volt a Deé Nagy Anikó által jegyzett Teleki Sámuel peregrinációs naplója, amely, hasonlóan a szerző korábbi köteteihez – Báró hadadi Wesselényi Kata, a hitben élő református nagyasszony és Gróf iktári Bethlen Zsuzsanna és szakácskönyve – Árkossy István gyönyörű tervezésében jelent meg. Az igazgató kiemelte még Király László Napraforgó című műfordítás-kötetét, ami – mivel tervezett bemutatói elmaradtak – nem tudott még igazi sikerkönyv lenni, de bíznak benne, hogy hamarosan sok olvasó polcára felkerül.
Nem lehet elmenni szó nélkül a 20. század sorozat mellett sem, amelyet szintén 2020-ban indított el a kiadó, és amelyben olyan, szakmailag releváns, de a nagyközönség számára is olvasmányos tanulmányok jelennek meg, amelyek segítenek (újra)értelmezni az elmúlt század sokszor zavaros és máig ható történéseit. Végül, de nem utolsó sorban sikerkönyveik listáján kiemelkedő helyet kapott Adorjánné Weress Margit visszaemlékezés-folyama, a Magyar szó Erdélyben harmadik kötete is, amelyet a Polis Könyvkiadóval közösen tártak az olvasók elé.
Az említett szilágysomlyói konferencia programfüzete. Fotó forrása: a Kriterion Facebook-oldala
„Merünk tervezni, azzal nincsen gond”
Ezzel a gondolattal vágnak neki 2021-nek az Exit Kiadónál az igazgató, Nagy Péter elmondása szerint. Jó okuk van rá, hogy bizakodva tekintenek erre az évre is, hiszen a járványhelyzet ellenére tavaly rekordmennyiségű, 18 könyvet sikerült kiadniuk és az eladások is jól alakultak.
Nagy Péter kiemelte: idén egyelőre 13 új cím kiadásával számolnak, amelyek között helyet kap az olvasók által már nagyon várt, Lupescu Kata által írt Kalózlány ötödik, egyben fejező része. Laczkó Vass Róbert Nyitott szemmel című sorozatának hetedik részét is elhozza a tervek szerint 2021, valamint a szerző további verseskötettel is jelentkezik. – A többi megjelenést pedig hagyjuk meglepetésnek – fogalmazott az igazgató.
A kiadó idén egy teljesen új vonallal is jelentkezik, ugyanis terveik között szerepel több, magyar nyelven befutott sikerkönyvük román nyelvű fordításának kiadása. Ilyen például a Papp Annamária és Rohonyi D. Iván által összeállított Megsebzett Kolozsvár, amely a Fotofilm műhely fényképein keresztül mutatja be a város 1944. június 2-i bombázását. A sorozatba olyan további kötetek fordításai is bekerülnek, mint Benkő Levente Volt egyszer egy ’56 című könyve és a Blos-Jáni Melinda által szerkesztett Látható Kolozsvár, amely Orbán Lajos fotóit tartalmazza a két világháború közötti városról. Nagy Péter úgy fogalmazott, hogy ennek a három kötetnek a fordítói munkálatai már el is kezdődtek.
A tavalyi kiadások közül három utánnyomás volt, hiszen a már említett Kalózlány első kötete, valamint Czire Hanga Debóra Félutasok című könyve és a Látható Kolozsvár is nagy népszerűségnek örvend.
Nagy Péter elmondta, hogy eladások szempontjából is kimondottan jó évet zártak, ami minden bizonnyal az online könyvárusításuk fellendítésének tudható be. A járványhelyzet miatt ugyanis a kiadóhoz tartozó Idea Könyvtér könyvesbolt zavartalan nyitva tartását gyakran lehetetlenítették el az újabb és újabb rendelkezések, így az előző évekhez képest nagyobb hangsúlyt igyekeztek fektetni az online vásárlásra, aminek jól látható eredményei lettek.
Múlt év végén a korlátozások miatt megpróbálkoztak az online könyvbemutatók szervezésével is, így a virtuális térben ismerhették meg az olvasók Szőcs Judit Eszményért, hitért, életért című sikerkönyvét, valamint Nánó Csaba Kertvárosi Keringőjét is. Idén remélhetőleg már a személyes találkozások is újra lehetővé válnak, addig is az Exit kiadó munkatársai Nagy Péter szavaival élve nem állnak meg, hanem terveznek és folytatják azt, amit elkezdtek, és amit mindezidáig még a járvány sem tudott megállítani.
Kétszer olyan gyorsan kell futni
Rigán Lóránd, a Korunk – KompPress Kiadó felelős szerkesztője úgy fogalmazott: az elmúlt év mesésen alakult, mégpedig Lewis Carroll horrorisztikus mesevilágába illően. Számára ugyanis az Alice Tükörországban egyik párbeszédrészletét juttatta eszébe 2020, amelyben a Fehér Királynő jellemzi Alice számára különös, ellenirányba mozgó országát: „Minálunk, ha teljes erődből rohansz, az épp csak arra elég, hogy egyhelyben maradj. Ha máshová akarsz jutni, legalább kétszer olyan gyorsan kell futnod!”
Rigán Lóránd szerint sikernek könyvelhető el már az is, hogy tavaly egyáltalán meg tudtak jelentetni könyveket, illetve, hogy kihagyás nélkül tudott „üzemelni” a Korunk folyóirat is, amely a Komp-Press Kiadó mellett működik.
A könyvkiadóban szintén nem volt leállás: megjelent a Faludy Györgyről szóló monográfia, amely Rigán Lóránd elmondása szerint azért nagyon érdekes könyv, mert Faludy úgy vált a magyar költészettörténet legendás alakjává, hogy kevés átfogó tanulmány íródott műveiről, életével kapcsolatos tudásunkat pedig leginkább a szerző önéletrajzi könyvei alakították eddig. Ezzel szemben Csiszár Gábor kötete az élettörténet mítoszait korabeli dokumentumokkal, levelekkel szembesíti, és kész életregény áll össze belőle a könyv lapjain. – Ráadásul Kolozsvárhoz és a Korunkhoz is köze van ennek a sok szempontból filmbe illő sztorinak, a korai Faludy-publikációk között ugyanis fontos szerepe van azoknak a Villon-átköltéseknek, amelyeket a Korunkban közölt, úgyhogy a könyv kolozsvári megjelenésével Faludy György olyan városba térhetett vissza, ahol életében is szívesen járt-kelt, és otthonosan érezte magát – fűzte hozzá a felelős szerkesztő.
Megjelenhetett ugyanakkor az 1918‒1920-as évekbeli erdélyi impériumváltásról szóló tanulmánykötetük is, amelyet a Korunk főszerkesztője, Kovács Kiss Gyöngy gondolt ki, és állított össze egy hasonló témájú Korunk-lapszám sikere nyomán. – Ilyen átjárások, összefonódások is sokszor adódnak a könyvkiadó és a folyóirat viszonyában. Ha kimondottan nagy érdeklődést tapasztalunk egy-egy lapszám iránt, akkor más szerzőket is bevonva, a meglévő szövegeket is tovább „íratva” könyvek születhetnek a lapszámokból. A Komp-Press történelmi sorozata egyébként is az egyik legnépszerűbb a kiadó kínálatából, ahogyan a folyóirat melletti extra szolgáltatásként működő Korunk Akadémia történelmi előadássorozatának egyes rendezvényei szintén teltházasok, már ha épp nincsen világméretű járványveszély, amit még Nostradamus se tudott volna előre látni – jegyezte meg Rigán Lóránd.
– Ami az idei évet illeti, rendezvényekre egyelőre nem is merek gondolni, hanem csak arra, hogy továbbra is kétszer olyan gyorsan kell futni, akárcsak Tükörországban. Biztosra vehető, hogy a profilunkhoz illően idén is lesz történelmi témájú könyvünk, illetve a magyar irodalomhoz kapcsolódó kiadvány is ‒ erre a két dologra a Komp-Press részéről akkor is számítani lehet, ha az életben csak egy dolog biztos: hogy holnap is ki kell nyitni és a vevőt ki kell szolgálni – emelte ki a kiadó felelős szerkesztője.
Új kötetek közösségi támogatásból
Az Ábel Kiadónál idén az előző évben megkezdett munkákat folytatják, újabb kéziratok feldolgozását és új könyvek kiadását is tervezik, tudtuk meg Szikszai Bóné Ildikótól, a kiadó vezetőjétől. A korábbi években jól működő könyves rendezvényeik, amelyek a 2020-as évből kimaradtak – a könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, könyvvásárok vagy az Erdélyi Könyvfaló olvasójáték – egyelőre 2021-ben is csak tervek, hiszen a hatóságokon múlik, hogy engedélyezik-e a megszervezésüket, megtartásukat.
– Az elmúlt év a kiadó számára bár gazdaságilag nehéz volt, szakmailag, könyvkiadás tekintetében érdekesnek, gazdagnak mondható, hiszen tizenkét új könyvet adtunk ki – fogalmazott a kiadó vezetője. Elmondta, hogy tavaly három új szerző és két új illusztrátor is bemutatkozott náluk, illetve két olyan szerző is van, akinek egy év alatt két-két kötete is napvilágot látott az Ábel Kiadónál. Szikszai Bóné Ildikó kiemelte: bár sok nehézséggel kellett szembenézniük, de az olvasók is igyekeztek a maguk módján segíteni, így tavaly két új kötet is közösségi támogatás révén születhetett meg.
Év végi kiadványok tavaly az Ábelnél. Fotó forrása: az Ábel Kiadó Facebook-oldala
Tervezett kiadásokat nem kellett lemondani
A Polis Könyvkiadónál, Kozma Csaba felelős vezető elmondása szerint a rendezvények elmaradásával ugyan a konkrét kiadói munkára több idő maradt tavaly, viszont ennek a bevételek látták a kárát, a könyvvásárok, könyvbemutatók elmaradása pedig azért fájó, mert ezen rendezvények nyújtottak lehetőséget az olvasókkal való találkozásra.
A 2020-as könyvkiadási terveiken már a 2019-es évben elkezdtek dolgozni és ezen kiadványoknak a szükséges anyagi fedezetei már tavaly év elején körvonalazódtak, ennek okán tervezett kiadásról nem kellett lemondaniuk. Kozma Csaba szerint viszont az eddig is napi kenyérharcon lévő erdélyi könyvesboltok eladása számottevően megcsappant a járvány miatt, és ez értelemszerűen magával hozta, hogy a kiadóknak sincs a könyveladásból jelentős bevétele.
2020-ban erősödött az „online zaj”, hiszen elterjedtek az online-könyvbemutatók, online-konferenciák és még a Marosvásárhelyi Könyvvásár is a virtuális térbe költözött, de Kozma Csaba elmondása szerint a kiadónál és annak partnereinél eddig is jellemző volt az online kommunikációs csatornák használata értékesítési szempontból.
A Polis Kiadó célcsoportja mindig a magyar olvasó, ami 2021-ben sem lesz másképp. Könyveik témái főként lokálisak, és továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek az erdélyi múlt örökségét feltáró történelemi, művészeti és művelődéstörténeti, illetve irodalomtörténeti és dokumentumkötetek kiadására.
„Mindegyik kiadás mögött sokkal több munka és anyagi bizonytalanság áll”
Egy éve, nem számolva egy világjárvány rendkívül áldatlan következményeivel, egy merész, húszhoz közelítő új címből és több újranyomásból álló könyvtervvel készült a Koinónia a 2020-2021-es kiadói évre, válaszolta megkeresésünkre Szilágyi D. Szabolcs igazgató. 2020 viszont elmaradó könyvvásárokat, jelentős ideig bezárt könyvesboltokat, majd megcsappant vásárlói kedvet, a túléléshez szükséges munkahelyi megszorításokat, a munkaórák felére csökkentését, kedvezőtlen pályázati támogatásokat tartogatott számukra.
– Hamar világossá vált, hogy az éves könyvtervünket nem fogjuk tudni maradéktalanul teljesíteni. Mégis, a márciusban véget érő kiadói évünk lejártához közeledve nem a hiány és a veszteség, hanem inkább a jól végzett munka elégedettségének az érzetével tekintek arra a tizenkét új könyvre, amit sikerült vagy hamarosan sikerül megjelentetni. Mindegyik kiadás mögött sokkal több munka, vesződség, anyagi bizonytalanság áll, mint más években, így minden egyes új könyv érkezését különös örömmel fogadtuk a kiadóban – emelte ki az igazgató.
Két könyvük, a Koronavírus és Krisztus (John Piper) és André Ferenc Bújócskaversenye nem szerepelt az eredeti listán, időszerűségük mégis indokolta, hogy kiadják őket, ezzel is segítve úgy a felnőtt-, mint a gyermekolvasóikat a járvány kellemetlenségeinek leküzdésében, a változások elfogadásában, feldolgozásában.
Szintén a legkisebbek számára adták ki Markus Majaluoma méltán népszerű Apa-sorozatának az Apa, vegyünk nyaralót! című ötödik és egyben befejező kötetét, Kiss Ottó Legszebb költéseim című művét, valamint Bertóti Johanna Almából ki, körtébe be című verseskötetét, amelynek CD-mellékletében több megzenésített vers is felcsendül a szerző előadásában.
A Miért nem hiszek már kiadásával egy több éve húzódó könyvterv végére sikerült pontot tenniük: a német szerzők kutatása azt a témát járja körül, hogy mi okozza korunk fiataljainak körében a hit elvesztését és a gyülekezet elhagyását.
– Elsőkötetes szerzőnk, Visky István A századik című könyvében az ateista világnézetűek számára is izgalmasan ír a keresztény hit igazságairól. Év végén került forgalomba a tavalyelőtt is nagy népszerűségnek örvendő Női kalendárium, amit Budai Evódia szerkesztett. Lucian Boia kedvelőinek is igyekeztünk kedveskedni: a napokban vált megvásárolhatóvá az Ember és klíma című könyve – részletezte Szilágyi D. Szabolcs.
Esős, maszkos és a szokásosnál kisebb könyvvásár a 2020-as Kolozsvári Magyar Napokon. Fotó forrása: a Koinónia Facebook-oldala
Elmondta, hogy három további kötet fog hamarosan nyomdába kerülni. Ferenczy Noémi Egy közülünk című szépirodalmi műve mártírok élettörténetén alapszik, és elsősorban a fiatal korosztályhoz kíván szólni. Egy új Zágoni Balázs-gyermekkönyv, az Irány a suli! azt mutatja be, hogyan változott az iskolai oktatás története a történelem során, mindezt mesés, olvasmányos stílusban, a gyerekek szemszögén keresztül. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházzal és az Iskola Alapítvánnyal együttműködve pedig kiadnak egy fényképekkel, grafikákkal, háromnyelvű szövegekkel tarkított ínyencséget a színház kedvelői számára a Silviu Purcărete által rendezett Madách-műről, Az ember tragédiájáról.
– A 2020-as év több fontos könyvünk újranyomását is lehetővé tette, ezek közül a legkeresettebbet, a Jézus meséskönyve, a Bibliát említeném, ami hosszú évek óta töretlenül a legkedveltebb gyerekbibliának számít a magyar olvasók körében. A 2021–2022-es könyvtervünk gerincét pedig azok a könyvek képezik, amelyeket szerettünk volna kiadni tavaly, de nem volt rá lehetőségünk. Annyit elárulhatok, hogy izgalmas ötleteknek most sem vagyunk híján. Szeretnénk új terepen is kipróbálni magunkat, így megpróbálkoznánk egy böngésző és egy babanapló kiadásával – emelte ki a kiadó igazgatója.
2019-ben szervezték meg első ízben az Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékot, ami iránt az érdeklődés meghaladta minden elképzelésüket. Ezért nagy lelkesedéssel és jobbnál jobb olvasmányokkal kezdték el szervezni a tavalyit, amit végül nem tarthattak meg a tervezettek szerint. – Nagyon örülnénk, ha idén nyáron már olyan körülmények lennének, hogy ezt pótolhassuk, de hiányoznak a kiadólátogatások is, amikor óvodások, kisiskolások lepték el a szerkesztőségünket, és érdeklődő, kíváncsi tekintetekkel kérdezgettek arról: hogyan készül a könyv. Több szerzőnk vagy külső munkatársunk, anélkül, hogy ezt kértük volna, idén anyagilag is hozzájárult egy-egy címünk megjelenéséhez. A Covidám csomag három gyerekkönyve pedig Erdély valószínűleg első magyar közösségi könyvkiadásának köszönheti a meglétét, annak a száznál is több lelkes előrendelőnek, akik társainkká váltak abban, hogy kiadjuk ezeket – magyarázta Szilágyi D. Szabolcs.
Kiemelte, hogy tavaly tavasszal még abban sem lehettek biztosak, hogy a kiadó túléli a nehézségeket, hiszen értékesítési csatornáik közül jórészt csak az akkor leggyengébbre, az online rendelésekre támaszkodhattak, ráadásul ezzel egyidőben a pályázati támogatások is megcsappantak, valamint a kiadó munkatársai is több munkát kevesebb munkaidőben, kisebb fizetésért kellett végezzenek hónapokon keresztül.
– Mindezek ellenére reményeink fölötti mértékben sikerült új könyveket adni az olvasók kezébe. Anélkül, hogy magasztalnám a járványt, be kell ismernem, hogy voltak pozitív hozadékai. Felnyitotta a szemünket arra, hogy önmagunkban nagyon sebezhetők vagyunk, de rengeteg olyan ember és szervezet van körülöttünk, akikkel összefoghatunk egy kölcsönösen előnyös együttműködés érdekében. Az ebből a felismerésből fakadó tapasztalatot jó lenne nem elfelejteni akkor sem, ha már magunk mögött tudjuk a járványt – hangsúlyozta a kiadó igazgatója, hozzáfűzve: az elmúlt év nem a pénzről, és nem olyan gazdasági mutatókról szólt, amelyeket az ember büszkén tesz ki az ablakba, a megjelenő könyvekre, az új partneri kapcsolatokra, az összefogásokra, együttműködésekre, egymásba kapaszkodásokra viszont annál szívesebben fog visszaemlékezni.
– Amikor az ember tervez, de a körülmények áthúzzák a számításait, akkor óvatosabbá válik. Az óvatos visszahúzódásra, takaréklángra kapcsolásra lenne bőven indokunk, viszont ez sem a kiadó, sem az erdélyi könyvkiadás, sem az olvasók érdekeit nem szolgálja. Természetesen nem a valóságtól elrugaszkodott, alaptalanul optimista tervezés a megoldás. Kellőképpen rugalmasnak kell lennünk, ha kell hétről hétre újragondolni régi gyakorlatokat, és alternatív lehetőségeket keresni – emelte ki a Koinónia igazgatója.
