LŐWY DÁNIEL
Tehetsége korán megnyilatkozott. Hétéves korában Thorma János festőművésznél tanult, majd 18 évesen beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, Réti István osztályába. Lenyűgözték Rudnay Gyula és Vaszary János munkái. Hegedüs Géza író szerint megbízható technikával bírt, sok szép festményt és jó rajzot készített, de művészi személyisége nem bontakozott ki a tehetségének mértékében, nem vált egységes, meghatározó egyéniséggé. Csók István festőművész úgy vélekedett, hogy Biró figyelemreméltó művész lehetett volna, ha nem ragadta volna el a tudomány. Így azonban csak ígéret maradt. Gerevich Tibor művészettörténész Biró Józsefet tartotta a legjelentősebb tanítványának, aki azért lett nagyon jó szakember, mert ismerte a művészet rejtett kulisszáit. Művészete által vált tudóssá. (Hegedüs Géza, Arcképvázlat emlékezetből, in Biró József (1907–1945) emlékkiállítása, Budapest: Országos Műemléki Felügyelőség, 1991. 24–26.)
Festőművészként Biró József életében hírnevet szerzett, de napjainkban a művei kevéssé ismertek. Ennek magyarázata, hogy a teljes képzőművészeti öröksége a Franciaországban élő unokaöccse, Adam Biro író, kiadóigazgató birtokába került, akinek az évek során két kiállítást sikerült megrendeznie, 1991-ben és 2014 tavaszán, mindkettőt Budapesten.
Az adományozó és a támogató
2015 őszén, a nagyváradi zsidók történetét adatoló monográfiám megjelenése után váratlanul levelet kaptam Párizsból. A már említett Adam Biro küldte, számos művészeti könyv szerzője, köztük jelentős a Szürrealizmus szótára (Dictionnaire général du surréalisme et de ses environs, társszerző René Passeron, 1982), továbbá hat novelláskötetet, egy regényt és más szépirodalmi kötetet jelentetett meg. Tavaly rendkívüli projektet kezdeményezett: Karine Douplitzkyval művészettörténetet adott ki szülőknek, nagyszülőknek és tanároknak, anekdotákkal tarkított kötetet, amelyet otthon, az iskolában vagy a múzeumokban olvashatnak. Az első kötet már megjelent: Racontez l’art! Művészettörténet szülőknek, nagyszülőknek és tanároknak.
Adam Biro leveléből kiderült, hogy a gyermekei és unokái kevéssé érdeklődnek felmenő ágú rokonuk munkái iránt, ezért úgy döntött, hogy a teljes örökséget Nagyváradnak vagy Kolozsvárnak adományozza. Hat éven át leveleztem vele, majd Budapesten személyesen is megismerkedtünk. A Biró József-hagyaték végül Kolozsvárra került, ahol jövő szerdán, június 23-án a Művészeti Múzeumban nyílik meg a kiállítás. Abban a Bánffy-palotában, amelynek építőmesteréről Biró József remek tanulmányt közölt (A kolozsvári Bánffy-palota és tervező mestere, Johann Eberhard Blaumann. Cluj/Kolozsvár, 1938).
A hazatérő gyűjtemény mintegy 51 kis méretű festményt és bekeretezett grafikát, rajzot, vázlatot és karikatúrát tartalmaz. A múzeumban megrendezett bemutatás után a teljes anyag a Kolozsvári Zsidó Hitközség Horea úti új művelődési központjába kerül, ahol a gyűjteményt a Biró József nevét viselő galériában állítják majd ki. A felsoroltak mellett az adományozó a hitközségnek átadja Biró József levéltárát, könyveit, jegyzetfüzeteit, fényképgyűjteményét, személyes iratait és levelezését. Mindez olyan adatbázist képez, amelyet diákok, doktoranduszok, tudományos munkatársak tanulmányozhatnak majd. Biró József festményeinek művészi karátját jelzi, hogy az egyik festményét hat hónapon át kiállították a budapesti Nemzeti Galériában, majd a múzeum állományába került, két másik festménye pedig a Musée d’Art et d’Histoire du Judaïsme kiállítótermeiben tekinthető meg Párizsban.
Biró József: Vásárban I.
A festmények hazaszállításában hathatós támogatást nyújtott Oscar Pfeffermann építészmérnök és a vasbetonszerkezetek szakértője, jelenleg antwerpeni és budapesti kettős lakóhellyel. Tanulmányait a kolozsvári műegyetemen kezdte, majd a Brüsszeli Szabadegyetemen fejezte be. Oscar Pfeffermann ragyogó karriert futott be nemzetközi viszonylatban, számos belga és európai bizottságba választották be, köztük a Belga Kőműves Bizottságba (Masonry), amelynek elnöke. Számos cikket publikált a megerősített falazatról, valamint építési hibák feltárásáról. Oscar Pfeffermann továbbra is elkötelezett Kolozsvár iránt, és a Biró József-galéria létrehozására erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott.
Biró József tragikus sorsa
A második világháború idején, hosszas és gyakran megalázó beadványai eredményeként a művész és édesapja mentesítést kapott a zsidóellenes törvények hatálya alól, és mindketten a magyar fővárosba költöztek. Apa és fia együtt megpróbálta túlélni a háborút Budapesten, de miután kitelepítették őket a védett házból, ahol addig laktak, a túlélési esélyeik zuhanásszerűen csökkentek. 1945. január 6-án egy nagyváradi lakos, aki Budapesten rikkancsként működött, felismerte őket az Oktogon téren, és így kiáltott: „Ez a kettő zsidó, ismerem őket!” Mindkettőjüket elfogták és az Andrássy út 47. szám alatt működő nyilasházba toloncolták. Másnap, a főváros felszabadulásának előestéjén apát és fiát a befagyott Dunába lőtték, a folyó Magyar Tudományos Akadémia előtti partszakaszán.
Biró József: Utcarészlet
Pályája csúcsán a tehetséges Biró Józsefet az Akadémia rendes tagjává választhatták volna. Sorsa azonban nem az Akadémia termeibe vezetett, hanem tragikus véget ért éppen az Akadémia épülete előtt.
Biró József festőművész remélhetőleg visszatér városunk tudatába, a kolozsvári Művészeti Múzeumban, a Bánffy-palotában szerdán megnyíló kiállítással és a Biró József-galéria idén őszre tervezett felavatásával.
Borítókép: Biró József Nagybánya című festménye)
