Biometrikus azonosítótól az okosvirágcserépig
Kolozsvári magyar fiatalok sikeres műszaki újításai
Kolozsvári magyar fiatalok sikeres műszaki újításai
Vissza

Biometrikus azonosítótól az okosvirágcserépig

Az utóbbi időben két kolozsvári magyar diák feltaláló műszaki újításokkal rukkolt elő, és alkotómunkájukkal nemcsak maguknak, hanem városuknak, erdélyi közösségünknek is nemzetközi elismerést, tekintélyt szereztek, fáradozásukat szakfórumok díjazták. Sinka Roland, a Kolozsvári Műegyetem hallgatója, biometrikus azonosítással működő beléptető rendszert alkotott, amely az ujjlenyomat, a retina és a pulzus ellenőrzésére alkalmas. A szerkezet cégek, bankfió­kok számára nyújthat hármas védelmet. Kovács Róbert-Jenő, a János Zsigmond Unitárius Kollégium végzettje olyan okosvirágcserepet talált fel, amely automatikusan újratölti a víztartályt. Találmányaikat mindketten személyesen átélt negatív élményeik kényszerének köszönhetően (saját bőrén tanul az ember – elv), érték el. Huszonegyedik századra jellemző eredményeikkel széles körű szakmai elismerést vívtak ki.

Ö. I. B., S. O.

Sinka Roland tavaly végezte el a Kolozsvári Műegyetem automatizálási és számítástechnikai fakultását, államvizsgadolgozatá­nak címe Hozzáférés-szabályozás biometrikus mérések alapján amelyet idén februárban védett meg. A biometrikus azonosításon alapuló ellenőrzőrendszer, amelyet kifejlesztett, lehet rögzített, de hordozható is, és hármas védelmet nyújt azáltal, hogy az ujjlenyomat, a retina és a pulzus ellenőrzésére is alkalmas. Bejárati ajtókhoz pedig interneten keresztül kapcsolódik.

„Az ötlet akkor született meg, amikor vírus került a számítógépemre, és nagyon sok adatot vesztettem el. Hallottam, hogy olyan cégek is panaszkodtak biztonsági problémákra, amelyek arra kényszerültek, hogy leállítsák a tevékenységüket. Akkor arra gondoltam, hogy megbízhatóbb rendszerre van szükség. A biometrikus biztonsági rendszer a legalkalmasabb a védelemre, így megalkottam egy eszközt, amelyik ellenőrzi az ujjlenyomatot, a retinát és a pulzust. Ha mindhárom rendben van, akkor megengedi a belépést a helyiségbe, legyen szó raktárról, bankról vagy cégszékhelyről. Hasznos azoknak az IT-cégeknek, amelyek a kibernetikai támadásoktól védik az adatokat” – magyarázta Sinka a Mediafax hírügynökségnek. Az eszköz akkora, mint egy tenyér, elemmel működik, de gyufás skatulya méretére is csökkenthető, használható magánszemélyként is, a személyi számítógépek védelmére. 

Sinka lapunk kérdésére elmondta, ezelőtt nem foglalkozott hasonló eszközök készítésével, ez az első találmánya. Állítása szerint a jövőben lehetséges az eszköz fejlesztése, tökéletesítése is, azonban jelenleg félretette azt, mert elkezdett elektromérnökként dolgozni. Az értékesítéstől sem zárkózik el, de a hasznos kis kütyü iránt még nem érdeklődtek cégek. Sinka Rolandtól azt is kérdeztük, hogyan viszonyul a kolozsvári műegyetem a fiatal tehetségekhez, figyel-e rájuk, segíti őket. – Az egyetem teljes mértékben támogatja a tehetséges diákokat. Külön köszönet illeti a vezetőtanáromat, Camelia Avram egyetemi oktatót, aki a dolgozatom elkészítése idején végig támogatott és segített abban, hogy a világ is megismerhesse a találmányomat – fogalmazott.

A másik találmány, amelynek híre a napokban már bejárta a hazai országos médiát, a János Zsigmond Unitárius Kollégium frissen végzett diákjáé: Kovács Róbert-Jenő olyan virágcserepet talált fel, amely képes újratölteni víztartályát. A KO-pot névre keresztelt cserép akár egy évig is képes ellátni a szobanövényeket vízzel, így igen jó megoldás lehet nemcsak a feledékenyebbeknek, hanem azoknak is, akik kisebb-rövidebb időre elutaznak, de nem adnának kulcsot a szomszédnak csak azért, hogy legyen, aki öntözze a virágokat. A fiatal feltaláló maga is szereti a virágokat, így pattant ki fejéből az ötlet, amelyet továbbfejlesztett: a cserép vezérlőegysége egy világítóberendezést is irányít, a növény megfelelő fényellátása érdekében. 

A cserép ugyanakkor képes az internetre csatlakozni, így kommunikál egy mobiltelefonos applikációval, amellyel beállíthatók a növénynek megfelelő olyan környezeti paraméterek, mint a hőmérséklet, a páratartalom, talajnedvesség vagy éppen a talaj pH-értéke, amelyeket a rendszer befolyásolni képes. 

Amennyiben a cserép víztartályában kifogyóban a víz, a tulajdonost az applikáció figyelmezteti erre, de közben a szerkezet elkezd vizet generálni magának. Ez egy áramköri hőelem által történik: egyik oldala melegszik, a másik pedig hűl, sőt, egy ventilátor a meleg levegőt a hideg oldalra tereli, így kialakul egy hőhíd, s a hideg oldalon a meleg levegőből kondenz csapódik ki vízcseppek formájában. A víztartályban lévő vizet egyébként ásványi anyagokkal dúsítja a rendszer; ha ezek kifogyóban vannak, arról szintén értesítést küld az applikáció. 

Míg más tizenéves fiatal fiú általában számítógépen játszik, Kovács Róbert-Jenő inkább barkácsol, az köti le igazán, mondta el megkeresésünkre. – Második osztályos koromban kezdtem el barkácsolni, és repülőgép-modellezéssel is foglalkoztam. Több ilyen modellező versenyen is jártam az évek során, amelyeken díjaztak is – mesélte. – Tavaly hallottam a budapesti ifjúsági innovációs és tehetségkutató versenyről, akkor egy számítógépes hűtőrendszerrel jelentkeztem, idén pedig a KO-pottal neveztem – tette hozzá.
A versenyen dicséretben részesült, de a Magyar Innovációs Szövetségtől tehetségútlevelet is kapott, ezzel könnyebben tud magyarországi kutatásokba bekapcsolódni, és ha magyarországi egyetemen tanul tovább, akkor ösztöndíjas helyet kap. A találmányt a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferencián (TUDEK) is bemutatta, ahol második helyezést kapott, amellyel mehet a tudományos diákkörök Kárpát-medencei döntőjére (TUDOK), valamint a két év múlva jelentkezhet a következő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK). A TUDOK-on eredményeinek köszönhetően megpályázhatta azt, hogy Magyarország képviseletében részt vegyen a Nobel-díjátadón Stockholmban.
A végzős diákot arról is kérdeztük, ennyi siker után kereste-e fel egyetem vagy tanár, hogy arról győzze meg, náluk folytassa felsőfokú tanulmányait. Kovács Róbert-Jenő elmondta, ilyen megkeresést nem kapott, viszont a TUDEK-helyezéssel felvételt nyerhet a BBTE különböző szakjaira. Az érettségi előtt álló diák azonban inkább a kolozsvári műegyetem elektromérnöki szakát választja, ahol további találmányokon dolgozna. 
Jelenleg éppen szabadalmaztatja a KO-potot Magyarországon – Romániába roppant bonyolult az eljárás –, ha ez sikeresen lezárul, szívesen piacra dobná a terméket.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Egy szakácskönyv, amely más, mint a ...
Díjat nyert Szabó Réka dokumentumfilmje ...
Milyen időjárás lesz a hétvégén?

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Haáz Sándor: A Kolozsvári Magyar Napok ...
  • Búcsú Rónai Istvántól
  • VIDEÓ - A Szentegyházi ...
  • Felavatták Dávid Ferencnek, az ...
  • Hangulatképek a Kós Károly ...