Bibza Gábor: nagy szükség van a befogadó egyházra

Bibza Gábor: nagy szükség van a befogadó egyházra
Nem szabad a letisztult teológiai alapot feladni, ugyanakkor az egyházi „kommunikáció” változására, a lelkipásztor megújulására lenne szükség Bibza Gábor, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperese szerint. A Kolozsvár-Törökvágási gyülekezet lelkipásztora úgy véli, a legnehezebb feladat a fiatalok és középkorúak integrálása az egyházközség életébe.

– Az elkövetkező 500 évben is az alapokhoz való ragaszkodás marad a legfontosabb a keresztyén egyház életében. Bibliai alapok nélkül nincs egyház. Ma tiszta teológiai alapon áll a református egyház, soha nem volt ilyen letisztult a teológiai tanítás. Ennek ellenére, vagy pont ezért unalmas sokak számára az egyház élete? A tiszta alapot nem szabad feladni. A reformációnak és az azt követő 500 évnek köszönhető mindez.

A megváltozott társadalmat figyelembe kellene venni. Az üzenetet modern formában kell, lehet eljuttatni a hívekhez. Ez volt a reformáció hatalmas előnye is. Ezen a területen kellene javítanunk, a „kommunikációnk” változására lenne szükség.

Mindenkori kérdés a papság lelkiállapota. Elengedhetetlen a lelkipásztori kar megtisztulása. A demokratikus berendezkedés hazai formái között keresi a lelkipásztor is a társadalmi helyét. A reformáció hatalmas hozadéka volt a megtisztult klérus. Időről időre az elmúlt 500 évben ez megtörtént, ma is szükség lenne erre. A lelkipásztor megújulása fontos tényező az egyházi társadalom megelevenedésében. Az sem mindegy, hogy miként történik meg ez a folyamat. Az elmúlt évtizedekben elsősorban a külső látványos formákban merült ki a lelkipásztor és olykor a hívek megújulása. Háttérbe szorult az a tény, hogy ez elsősorban lelki folyamat, és az eredménye fontos hozadék az egyház számára, nem pedig a látványos, olykor botrányos vagy szelíd formája.

Ma is több irányzat él egymás mellett a történelmi egyházakban. Erdélyben a kiszakadás pusztulással egyenlő. Csak az eszmeáramlatok toleráns egymás melletti élése adhat pezsgést az egyháznak. Nem eltörölni kell a nemtetsző irányzatot – eben szinte hagyományunk van –, hanem szembesülni az irányzat lényegével és különösen a szükséggel, ami egy-egy irányzatnak életteret biztosít. A kirekesztő egyház helyett nagy szükség van a befogadó egyházra. A befogadás nem történhet minden áron, nem önmagáért van, hanem az Istenhez vágyó személyért.

A Kolozsvár-Törökvágási egyházközség manapság szívesen kísérletező közösség, mégis életformájában konzervatív. A fiatalok és a középkorúak integrálása az egyházközség életébe a legnehezebb feladat. Két éve családi bibliaórát szervezünk egyre nagyobb sikerrel. A gyermekes családok havonta egyszer, péntek este imádsággal zárják a hetet. A gyermekek vallásórán vesznek részt ez alatt, a szülők kötetlen formában osztják meg egymással gondjaikat és keresik ezekre Istennél a megoldást.

Egészen új program a baba-mama bibliaóra. Tekintettel arra, hogy a kismamák nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak részt venni az istentiszteleten, ezért olyan keretre van szükség, ahol ők is találkoznak Isten igéjével. Így született meg az ötlet, hogy szerdán de. a kismamák gyermekeikkel együtt találkozzanak a templom előterében, ahol bibliaórán vesznek részt, és a gyermekek ezalatt kedvükre alakíthatják a templomteret. Sokkal többre lenne szükség. Számos hasonló kisközösséget kellene létrehozni az egyházközségen belül. Talán kialakul lassan ennek is a fizikai és lelki kerete.

Időnként a gyermekek kedvükre alakíthatják a templomteret