Bevágott budiajtó
Vissza

Bevágott budiajtó

A szél, ez a pajkos áprilisi zephyr nem különösebben finnyás figura: akkor kél, mikor kedve tartja, s pontosan úgy és ott hagyja abba, mikor épp jól esik neki. Az irányt is maga választja önkényes-hetyke mozdulattal: ezért van az, hogy ritkábban ugyan, de a fabudi felől fütyörész. Az illemhely, vagy ahogyan mondják álszemérmesen és bükkfanyelven, a grup szánitár viszont annál gyakrabban áll ott a tanoda udvarán; mintegy 1400 esetben, ha a statisztikák újfent nem tolnak ki velünk. Ha pedig a szellő meleg, vagy legalább langyos, -- április lévén, ez nem is meglepő -- az ájer nem csak a hirtelen virágba borult cserjék és fakoronák illatával telítődik.

Szerencsére a nyitott osztályablakon bekúszó olfaktiv inger miatt nem homályosodik el az okostábla, az a digitális tanfelület, melyet minisztériumilag és szakmailag nagyon is nyomatnak most oktatási berkekben. Mert ahol vécé trónol az udvar sarkában, oda nem jut digitális tábla. Ahova meg jut, ott tanfolyamon képzett káderek élnek a lehetőséggel és bár a leckevázlat még lehet, hogy papíron rögzített forgatókönyv, de az órán látványelemekkel, dinamikával és interaktivitással elegy show várja a gyereket, s -- az elején mindenképp -- még az oktató is élvezi az új módit. Szerencsés, ám egyre ritkuló esetben,  a közepén és a végén egyaránt.

 A hétvégen tanügyünk nagyasszonya épp Szatmárnémetiben lépett fel: nagytermi előadás volt, amelyen az a diáklány is szót kapott, aki az országos  felmérője (próbaérettségije) helyett hatoldalas szövegben (kiáltványban, tiltakozó jegyzékben, ellendolgozatban -- a találó megnevezés még kerestetik) felrótta mindazt a rendszernek, amit többször, többen és majdnem hiábavalóan. A túlméretezett tananyagot, a döntések rapszodikusságát és logikátlanságát, a merevséget és a hatékonyság hiányát. Andronescu miniszter védte a mundért és rebellis alkatnak nevezte a lányt, Kell igenis a digitális készségek fejlesztése, és a vécéügyet sem kerülte meg: idén megoldódik a kérdés, mondta a tárcavezető, mert a kormány a maga bölcsességében erre kellő pénzt tervezett a büdzsébe. A teremben taps fogadta a bejelentést (melynek annak előtte a sajtóban volt néhány ikertestvére). Halkan, mint egy maratoni szülői értekezlet finisében, jegyzem meg: ugyanúgy nem lesz év végére 1400 db. korszerű iskolai illemhelyünk, mint ahogyan 180 kilométer autósztrádánk. Azzal a különbséggel, hogy modern sulibudiból többet fogunk átadni mint sztrádakilométerből. Ezért a díszszalag-üzemek máris visszafoghatják az évkezdeti elánt és a hazai használatú hármas színkombinációról fokozatosan áttérhetnek az exportra,  pl.  Csád Köztársaságba lehet majd küldeni a  szalagokat, bár oda is csak módjával, mert a közép-afrikai országban csak 12 évig kötelező az oktatás és a lakosság 78 százaléka írástudatlan.

Mindezeket félretéve, Ecaterina Andronescu részben igazat ad a renitens nebulónak és ígérte, hogy felismerték a túlzsúfolt kerettantervben rejlő aknákat, ezért már hevesen dolgoznak annak szellőssé tételében - ahogyan a miniszter fogalmazott. Lehet, hogy ez lesz az ellenhuzat, ami majd feltartóztatja az udvar végéből érkező légvonatot... Mivel nem végeztem beható mikrometeorológiai tanulmányokat, nincs módom szakszerű választ produkálni. Annál inkább utalnék a napokban Romániába látogatott Navracsics Tiborra, aki interjút is adott ezúttal.  A Négyazegyben Európai Biztos (oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felel ugyanis) fontosnak tartja a vidéki , sőt elszigetelt iskolák támogatását, amivel némileg enyhíteni lehet azon a perverz képleten, miszerint halomra nyerik magukat a nemzetközi versenyeken a romániai diákok, de az ország nebulóserege a PISA-felméréseken gyalázatosan szerepel. Navracsics kevesli a heti kétórás tornaadagot, szerinte naponta kellene mozgásra alkalmat adni a tanulóknak. A reformról pedig diplomatikusan annyit mond: az általános tapasztalat szerint 5, 8, 10 év alatt érik be gyümölcse az alma materekben. Nos ez utóbbi igen kellemetlen hír Ecaterina Andronescunak (aki egyébként sokallja a tornaórákat és ha tőle telne mindeniket a nap végére űzné, mert szerinte zavaró, ha a gyerek izzadtan ül be a tanterembe), a miniszter ugyanis , bár negyedszer áll a tárca élén, most sem fog öt évet elidőzni itt, hogy esetleg elméleti esélye legyen a szüretre. Igaz a reformot sem indították el, s ha mégis, bukdácsol, meg-megtorpan, néha visszatántorodik, mint szeles időben a be nem riglizett vécéajtó.


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Iohannis: maximális felelősséget az ...
Női kézilabda-vb: magyar siker ...
Ludovic Orban: nyugdíj és állami ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ