Bethlen-kollégium: történelemórát idéző kiállítás

Bethlen-kollégium: történelemórát idéző kiállítás
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium keleti szárnyának Apafi termében, valamint a hozzá kapcsolódó második bemutatóteremben (volt könyvtár) és a csatlakozó folyosón két nap alatt két kiállítást is megnyitottak. Az első témája ősi korokat felidéző, 14. és 15. századi templomi faliképek.

Erdőháti Melinda, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Kapcsolattartási Főosztályának erdélyi referense képviselte és mutatta be a kiállítást. A kollégium volt tanulójaként mindezt nagy lelkesedéssel és szívesen tette. Elmondta, hogy a kiállítás anyagát a főosztály juttatta el Erdélybe, és két hete mutatták be először. A hozzá kapcsolódó könyv a Szent László év alkalmából foglalkozik a magyarság őstörténetének felemelő legendájával. Ezt az iskola könyvtára ajándékba kapta.

A kiállított plakátok a történelmi mondanivalóhoz szorosan kapcsolódó képeket és összefoglaló szövegeket egyaránt tartalmaznak. Felelevenítik Szent László jelentős szerepét, amely révén megerősítette a keresztény egyházat nemcsak intézményként, hanem a nép hiteként is. Turzai Melán aligazgató értékelte, hogy a vándorkiállítás Erdélybe is eljutott. Szőcs Ildikó igazgató köszöntő beszédében a kiállítást rendhagyónak nevezte, hiszen egy valódi történelemóra jelenik meg a diákok és minden érdeklődő előtt. Erre pedig nagy szükség van a fiatalság nevelése, történelmi szemlélete formálódásának érdekében.

Az enyedi bemutató a Szentendrei Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány 31. nemzetközi vándorkiállítása, amely október 31-ig látogatható. A kiállítás védnöke Mile Lajos kolozsvári főkonzul.

A második kiállítás témája Barcsay Jenő művész (1900–1988) alkotásaiból állt össze. A Kossuth-díjas művész középiskoláit Kolozsvárott, Nagyenyeden és Szamosújváron végezte. 19 éves korában (1919) Magyarországra költözött és a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Művészeti hitvallása szerint a latinos expresszionizmus híve volt. 1953-ban anatómiai művészeti atlaszt rajzolt, amiért megkapta a Kossuth-díjat (1985). Festői munkásságán túl grafikái és mozaikjai is jelentősek.