Beszélgetés a TIFF magyar meghívottjaival a főtéri Lounge-ban

Beszélgetés a TIFF magyar meghívottjaival  a főtéri Lounge-ban
A közép-kelet-európai filmfesztiválok közül a TIFF nyújtja a legnagyobb láthatóságot a legújabb magyar filmeknek. Idén összesen hat nagyjáték-, és két dokumentumfilm került be a fesztivál programjába, amely az utóbbi évek legerősebb és leggazdagabb válogatása volt, mondta el tegnap délben, a TIFF Magyar Nap szekciója kapcsán tartott sajtótájékoztatón Zágoni Bálint, a Filmtett Egyesület munkatársa. A főtéri TIFF Lounge-ban szervezett sajtóértekezleten Zágoni Bálint Simonyi Balázs, Török Ferenc, Révész Bálint, Bogdán Árpád és Gárdos Éva rendezőket kérdezte a TIFF-en vetített filmjeikről, míg Havas Ágnest, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazatóját az Inkubátor programról faggatta.
A 246 km távolságú Spartathlont bemutató Ultra című dokumentumfilmjéről Simonyi Balázs rendező elmondta: „Nem gondolom, hogy az Ultra feltétlenül sportfilm lenne, hanem egy emberi dráma, hiszen minden sportfilm valamilyen drámával foglalkozik. A legtöbb ember azért választja a sportot, mert valamilyen problémát szeretne feldolgozni. Ezek a problémák nagyon sokrétűek lehetnek – menekülés valami elől, lelki terápia, valaminek a kompenzálása, sikerélménykeresés, kihíváskeresés – és ez mind motiváló ok lehet. Ezekkel a néző ugyanúgy tud azonosulni.”
 „Nagy történelmi viták indultak a film kapcsán, és a produkció még mindig teltházakkal megy. Egy olyan történetet állítottunk előtérbe, ami nagyon sok embert érdekel. A holokausztnak és következményeinek a feldolgozása nagyon sokat köszönhet a magyarországi filmeseknek, főleg az utóbbi időben. Nagyon nagy lemaradása van Magyarországnak a téma feldolgozásában, nagyon el volt fojtva, eddig nem igazán volt szabad beszélni róla. Úgyhogy szerintem ez a film egy fontos lépés volt”, magyarázta az 1945 című nagyjátékfilmjéről Török Ferenc rendező.
Három nagymama – egy magyarországi holokauszttúlélő, egy brit kém, és egy németországi, a náci uralommal szimpatizáló táncosnő – történeteit feldolgozó Nagyi Projekt című filmjéről Révész Bálint rendező így nyilatkozott: „Sok közös dolog van a három nagymama történetében. Talán az egyik legfontosabb az, hogy minden családban ott van a csontváz a szekrényben, csak beszélni kell róla. A film készítése során rájöttem, hogy a beszélgetés, a párbeszéd hiánya a német, a magyar és az angol esetben egyaránt jelen van.”
Egy roma kisfiú igazságért vívott harcát mutatja be a Genezis című film, amelyről Bogdán Árpád rendező beszélt. „Az a felvetés, hogy ez nem egy újabb film a roma sorozatgyilkosságról, egy kontextusból kiragadott mondat. A lényege az, hogy a film origója, illetve közös eredője valóban egy megtörtént esemény, de már a kezdet kezdetén az volt a célja a forgatókönyvnek, hogy erről a problémáról, a gyűlölet jelenvalóságáról, illetve a megoldásokról, egy univerzálisabb nyelven beszéljünk”, jegyezte meg a rendező.
Kondor Vilmos regénye alapján készített, Budapestet az 1936-os események tükrében prezentáló Budapest Noir című filmről is szó esett, ezzel kapcsolatban Gárdos Éva rendező elmondta: „A történetben van egy krimi, miközben ott lebeg az az érzés, gondolat is, hogy vajon most mi fog történni Magyarországon. Ez a téma nagyon érdekes volt számomra, mert szerintem ez zajlik most is az egész világban: az emberek nem akarnak szembesülni azzal, ami jönni fog.”
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazatója a Filmalap Inkubátor programjának létrehozásáról elmondta: míg pár évvel ezelőtt számos elsőfilmes rendező pályázott a Filmalapnál támogatásra (például Nemes Jeles László a Saul fia című filmjével), az érdeklődés megcsappant, noha a fiatal, frissen végzett rendezők száma növekedett.
– Úgy éreztük, hogy a fiatal rendezők tartanak a Filmalap bürokráciájától és a nagy pénzösszegtől, amiből készülnek a filmek. Így jött az ötlet, hogy készítsünk nekik saját programot – jegyezte meg Havas Ágnes. A három éve megalakult Inkubátor programba évente megközelítőleg 70 filmet neveznek, ebből 10 forgatókönyvet fejlesztenek tovább, ezekből pedig öt filmet készítnek el.
A Magyar Nap szekcióba beválogatott alkotások közül a hétvégén még vetítik az Ultra című filmet ma, június 1-én 18 órától a Cinema City (Iulius Mall) 4-es számú termében; Politzer Péter Férfikor című rendezését június 3-án, vasárnap 13 órától az Uránia-palotában, míg Szász János A hentes, a kurva és a félszemű című alkotását június 3-án, vasárnap 18 órától a Monostor negyedi Dacia moziban.