Berlinale – Jól fogadta a közönség és a kritika a magyar versenyfilmet

Berlinale – Jól fogadta a közönség és a kritika a magyar versenyfilmet
Jól fogadta a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) közönsége és a kritika is a legjobb filmnek járó Arany Medvéért versenyző magyar filmet, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotását.

A 18 év után új nagyjátékfilmmel visszatérő rendező alkotását a péntek kora esti világpremieren teltház ünnepelte a Berlinale Palotában, és az összes többi előadásra is minden jegy már elővételben elkelt, pedig a filmet hatszor vetítik a február 19-ig tartó fesztiválon.

A kritikák többsége is lelkes, nem egy filmes szakújságíró az Arany Medve és a különböző alkotói kategóriákban odaítélt Ezüst Medvék várományosai között tartja számon Enyedi Ildikó rendezését, kiemelve a női főhőst, Máriát megformáló Borbély Alexandra alakítását.

A Die Welt című német lap például a Kérem ne mosolyogjon című kritikájában kiemelte, hogy ugyan nem feltétlenül jelent bármit is, de érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi húsz Berlinale díjazottjainak több mint háromnegyedét egy reggel 9 órakor kezdődő vetítésen mutatták be az újságíróknak. Ezt a jelenséget a „reggel kilenc omen” néven emlegetik, és a csütörtök este megnyitott fesztivál első teljes napjának reggelén – 9 órakor – tartott sajtóvetítésen bemutatott magyar film alapján megállapítható, hogy az idei Berlinale rögtön egy „Medve-jelölt” alkotással indult.

Enyedi Ildikó „egyedülálló koncepciót” valósított meg vágóhídon játszódó filmjében: „minden idők egyik leggyengédebb történetét beszéli el egy olyan környezetben, amelynél erőszakosabbat alig lehet elképzelni”, és „végtelenül visszafogott csomagolásban” mesél el egy „lenyűgözően szenvedélyes szerelmi történetet” – fejtette ki Hanns-Georg Rodek.

A Die Welt kritikusa a többi között hozzátette: meglepő, hogy még soha nem vitték filmre a Testről és lélekről alapgondolatát: lehetséges-e vajon, hogy két ember, akiknek semmi közük egymáshoz, ugyanazon az éjjelen ugyanazt az álmot álmodják. Ebből a kérdésből bontakozik ki a „kettősségek komédiája”, amely bármelyik pillanatban tragédiába fordulhat, a néző pedig „a lélegzetét visszafojtva” figyel és szurkol az álom megvalósulásáért, azért, hogy „a gondolat anyaggá váljék”.

Morcsányi Géza élete első színészi alakításában „csodálatosan sérülékeny erővel” formálja meg a férfi főhőst, Endrét, de a Testről és lélekről egyre inkább Mária filmjévé válik, akinek szerepében Borbély Alexandra feladta a leckét a színészi alakításokért járó Medvékre pályázó versenytársaknak. A budapesti Katona József Színház „humort és érzékenységet, feszültséget és erotikát látványosan egyszerűen sugárzó” művésze egyszer sem mosolyoghat, de „ez az arc mégis a megható érzékenység derűs fényével ragyogja be a filmet és az egész fesztivált” – áll a Die Welt írásában. 

Több más kritikában is kiemelték Borbély Alexandra munkáját, a Der Tagesspiegel című berlini lap például csodálatosnak nevezte az alakítást, a Variety című nemzetközi filmes szaklap írása szerint pedig a művész „okos, melankolikusan visszafogott” játékának köszönhető, hogy az izgulós, befelé forduló alakból depressziós, „őrült tündér álomlánnyá” változó Mária végig rokonszenves marad.

A Screen International című brit filmes szaklap által felkért – brit, francia, német és orosz – szakírók összességében a lehetséges 4-ből 2,7 pontra értékelte a munkát, ami nemcsak messze a legjobb az idei Berlinalén eddig bemutatott versenyfilmek közül, hanem az utóbbi évek felhozatalát tekintve is jó eredmény.

Havas Ágnes: komoly presztízst jelent a meghívás

A Berlinalén szereplő magyar alkotók tiszteletére rendezett fogadáson adott nyilatkozatában Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója kiemelte, hogy nagy tekintélyt, komoly presztízst jelent a meghívás a legjobb filmek járó Arany Medvéért és a különböző alkotói kategóriákban odaítélt Ezüst Medvékért versenyző alkotások mezőnyébe. 

Enyedi Ildikó munkáját nemcsak a közönség és a kritika fogadta elismerően, a fesztivál igazgatója, Dieter Kosslick a világpremieren „gratulált és azt mondta, hogy ez a film remek befektetés volt” – emelte ki a filmalap vezetője. Mint mondta, az Oscar-díjjal kitüntetett Saul fia sikere „fölfelé húzza a magyar filmet”, és az alkotók így „érzik, hogy el tudnak jutni akár a Berlinale színpadáig is”.

A Berlinale díjkiosztó gáláját február 18-án rendezik.

(Borítókép: Morcsányi Géza, Tenki Réka, Enyedi Ildikó, Borbély Alexandra és Nagy Ervin a fesztiválon. Fotó: getty images/pascal le segretain)