Bemuttatjuk jelöltjeinket - Csoma Botond: Le kell építeni azokat a sztereotípiákat, miszerint az erdélyi magyarság nemzetbiztonsági kockázat

Bemuttatjuk jelöltjeinket - Csoma Botond: Le kell építeni azokat a sztereotípiákat,  miszerint az erdélyi magyarság nemzetbiztonsági kockázat
Az elmúlt négy évben a titkosszolgálatokat felügyelő bizottságban dolgoztam. Az volt a cél, hogy leépítsük azokat a sztereotípiákat, amelyek miatt nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik a magyarokat Romániában. Ezzel vettem fel a harcot mind a parlamentben, mind a román hírcsatornák stúdióiban. Ezen kívül Kolozsvárt és Kolozs megyét érintő témákkal, és az oktatás azon kérdéseivel foglalkoztam, amelyeknek közvetlen hatásai vannak közösségünkre. Bizonyos esetekben csak Bukarestből lehet megoldást találni rájuk.

A „SRI-felügyelet” 

A parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagjaként a legnagyobb kihívás az volt, hogy a titkosszolgálatokon belül leépítsük azt a nézetet, miszerint az erdélyi magyarságot még mindig nemzetbiztonsági rizikófaktorként kezelik Romániában. A munkám nagyon sokszor abból állt, hogy ezt cáfoltam a bizottságban, és sokszor a román hírcsatornák stúdióiban is. Rendkívül fontos feladatnak tekintem, hogy Bukarestben és a közvéleményben ne kockázatként, hanem partnerként, az ország egyenrangú polgáraiként jelenjünk meg.

Az igazságszolgáltatás és a hírszerzés közötti összefonódása 

Megvizsgáltuk, hogy a hírszerzés milyen mértékben lépte át alkotmányos szerepét és vett részt tulajdonképpen a bűnüldözésben. Tettük ezt azért, mert nyilvánosságra kerültek bizonyos együttműködési protokollumok, melyekről az alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenesek.

Oktatás: a Kolozs megyei kilencedik osztályok 

Az elmúlt négy évben két rendkívül fontos ügyet sikerült megoldani Bukarestből úgy, hogy azokat a helyi, Kolozs megyei tanfelügyelőség nem akarta jóváhagyni: Szamosújváron második kilencedik osztályt sikerült elindítani, a kolozsvári Onisifor Ghibu Líceumban pedig újraindult a kilencedik. Úgy gondolom, hogy pont az ilyen ügyek azok, amelyeknek közvetlen hatásai vannak közösségünkre, és sok esetben csak Bukarestből lehet megoldani őket.

A kolozsvári Vasutas park ügye 

A Vasutas parkot a kolozsvári önkormányzat csak akkor tudja felújítani, ha a terület az ő tulajdonában van. Korábban a CFR- vasúti társaság rendelkezett a parkkal. Kezdeményezésemre a parlament elfogadta végül azt a törvényt, amelynek értelmében a Vasutas park tulajdonjoga átkerült a kolozsvári önkormányzathoz. Ezzel megnyílt a lehetőség az önkormányzat előtt, hogy felújítsa a parkot. Azelőtt, tulajdonjog nélkül, nem fektethetett be. A mandátum alatt sokat foglalkoztam a témával, interpellációt és kérdést is fogalmaztam meg a Képviselőházban. Minden esetben azt kértem, hogy a kormány ruházza át a park tulajdonjogát Kolozsvár önkormányzatára. Ez sikerült is, és bár a Vasutas park ma még nem egy virágzó közpark, az ehhez szükséges háttér adott, az önkormányzatnak el kell kezdenie foglalkozni a témával. (x)

Kolozsváron születtem és a mai napig itt élek. Jogi és politológusi oklevelet szereztem a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, majd Budapesten folytattam tanulmányaimat a Közép-Európai Egyetemen, ahol emberi jogok védelmével kapcsolatos mesteri képzésen vettem részt. 2004-ben léptem be a kolozsvári RMDSZ Monostor negyedi körzetébe, majd azt követően 2006-ban megválasztottak városi tanácsosnak, ahol frakcióvezető pozíciót töltöttem be. 2015-től a Kolozs megyei RMDSZ elnöke vagyok és 2016-től parlamenti képviselő. Az utóbbi négy évben Bukarest és Kolozsvár között ingáztam, ami megterhelő feladat, viszont kárpótol az a tény, hogy a magyar emberek érdekeit képviselhetem az országos döntéshozatalban. Azért dolgozom, hogy nekünk, magyar embereknek jó legyen Romániában élni. A munka mellett, amikor csak tehetem, aktívan sportolok és kirándulok a természetben.