Bemutatkozott az új év: nagyobb adó, kikényszerített béremelés

Főbb változások, amelyek anyagilag érintenek idén

Bemutatkozott az új év: nagyobb adó, kikényszerített béremelés
Mondhatni mindenkit – gazdasági és társadalmi szereplőket, vállalkozókat, munkáltató és munkavállalókat, közalkalmazottakat, nyugdíjasokat, és még sorolhatnánk – érint a kormány által decemberben elfogadott két lényeges jogszabály: mindkettő január elsejétől már hatályba lépett, gyakorlati alkalmazásuk tekintetében azonban gyűlnek még a kérdőjelek és nehézségek. A 937-es kormányhatározat december 10-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és ebben módosították az országos bruttó minimálbér összegét. A 114-es sürgősségi kormányrendelet december 29-én jelent meg a közlönyben, és számos rendelkezést ír elő a közberuházások, valamint adóügyi intézkedések terén, módosítva és kiegészítve több jogszabályt. Habár az intézkedések lényeges gazdasági-társadalmi területeket érintenek, elégedetlenek egyrészt a munkáltatók a rájuk erőltetett kiadások miatt, másrészt a szakszervezetek a velük való egyeztetés elmaradásáért.

Az idéntől érvényes, számos pénz- és adóügyi változásról több alkalommal írtunk, hiszen rendre, az elmúlt év végén fogadták el a döntéshozók, valamint jelentek meg a vonatkozó jogszabályok a Hivatalos Közlönyben. Az alábbiakban összefoglalunk néhány lényegesebb rendelkezést, amelyek anyagilag érintenek. Ami a helyi adókat és illetékeket illeti, ezt Kolozsváron az elmúlt év inflációs rátájával, 1,3%-kal kiigazítják, továbbá szintén január elsejétől bevezeti az önkormányzat az úgynevezett turistaadót, amelyet a város népszerűsítésére szándékoznak fordítani: ez egy százaléka lesz az éjszakánkénti nettó elszállásolási értéknek. 

Számos fontos intézkedést tartalmaz a 114-es sürgősségi kormányrendelet, amelynek indoklásában a kormány felemlegeti saját programját: jobban megfizetett munkaerő, a megyék közötti lemaradás csökkentése, az ország turisztikai lehetőségeinek jobb kihasználása, a gyermekvállalás támogatása, az idén 2500 óvoda és/vagy bölcsőde építése, a nyugdíjpont értékének növelése, az alkalmazottaknak osztott értékjegyek egységes szabályozása, különféle adókedvezmények kiterjesztése stb. Minden büntetést (a közlekedési büntetéseket kivéve) egy közös számlába (50.09.01) összesítenek a romániai lakhellyel rendelkező személyek, és külön számlára (50.09.02) a külföldön lakók esetében. Az innen befolyó összegeket a kifizetést követő két napon belül az önkormányzati kasszákba vagy az állami költségvetésbe utalják át. 2019. január 1. és március 31. között a cigaretta luxusadóját a 457,71 lej/1000 dararabról 372,73 lej/1000 darab szintre csökkentették (tervezik, hogy márciusban kidolgozzák az áprilistól érvényes összeget, amely 1000 darab után 483,74 lej legyen). Ismeretes, hogy a kormány a bankokat is többletadóval sújtotta: úgynevezett kapzsisági adót kell befizetniük akkor, ha az irányadó bankközi hitelkamatláb, a ROBOR túllépi a 2 százalékot. Az energia- és földgázipari vállalatok kereskedelmi forgalmuk 2 százalékát kötelesek befizetni az Országos Energiaszabályozó Hatóságnak (ANRE), ami eddig 0,08%-os kötelezettség volt.

Túlóráért csak szabadnap a közigazgatásban

Lényeges előírás, hogy a közalkalmazottak esetében a túlórákat már nem lehet plusz pénzzel, hanem csupán szabadnappal megtéríteni. Jogosultak lesznek továbbá élelmezési és vakációs juttatásra, amelyek összegét a fizetéshez hasonlóan megadózzák. Minden ajándékjegy értéke, beleértve a vakációs jegyet is, megmarad az elmúlt év végi szinten – ez a befagyasztás 2021 december végéig érvényes (például a vakációs jegy értéke 1450 lej maradt, amennyi a minimálbér volt 2017-ben). Szabályozza a kormány a napszámosmunkát is, csupán a következő tevékenységi ágazatokban alkalmazhatnak napszámost: mezőgazdaság, vadászat és azok kiegészítő szolgáltatásai; erdőgazdálkodás (kivéve a fakitermelést); halászat és halgazdaság. Egy évben napszámosként legtöbb 120 napot lehet dolgozni, egy cég pedig egy hónapban legtöbb 25 napig foglalkoztathat napszámost. 

Adókedvezmény az építkezésben dolgozóknak

Habár a híradások szerint 3000 lejre növelték volna az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét, a 114-es sürgősségi kormányrendelet valójában fizetési adókedvezményről rendelkezik, amelyet több feltétel teljesítése esetén alkalmaznak: az egyik feltétel a legkevesebb 3000 lejes bruttó bér. Tehát nem növelték kötelezően az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét, hanem csak akkor alkalmazzák a különféle fizetési adókedvezményeket (jövedelemadó, egészségbiztosítás és nyugdíjjárulék tekintetében), ha többek között 3000 lejtől alkalmaznak munkakönyvvel személyzetet a törvényben meghatározott építkezési ágazatokban.  

Minimálbér differenciáltan

Szintén január elsejétől érvényes az országos bruttó minimálbér új összege. A munkáltatók azért tiltakoztak, mert szerintük nem lehet tartani a lépést a kormány által diktált és kierőszakolt kiadásokkal. A 937-es kormányhatározat 1900 lejről 2080 lejre növeli a bruttó minimálbért: ebből az alkalmazott 1263 lejt kap kézbe, a munkaadónak a teljes költsége 2127 lej lesz. A nettó összeg aszerint is változik, hogy a munkavállalónak van-e eltartásában személy, illetve hány személy: ezekben az esetekben levonnak a jövedelemadóból, és eszerint növekszik a nettó bér összege. Például egy eltartott személy után a munkavállaló nettó bére 1279 lej, két személy esetében 1295, 3 személy után 1311, 4 vagy több személy után 1343 lej (minimálbért véve alapul). Differenciált minimálbért alkalmaznak a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottaknál, amely januártól 2350 lej, abban az esetben, ha az illető egy év munkaviszonnyal rendelkezik a szakmájában: ez nettó 1413 lej, a munkaadó kiadása pedig 2403 lej lesz. Szintén változnak az értékek az eltartott személyek után, a csökkentett jövedelemadónak köszönhetően.