Először kerül női rendező filmje a Sight and Sound 1952 óta, tízévente összeállított filmes listájának élére, amely filmkritikusok, kurátorok és forgalmazók szavazatai alapján alakul ki.
Az 1975-ben bemutatott Jeanne Dielman valós idejű tanulmány egy középkorú özvegyről, aki kamasz fiával él egy apró brüsszeli lakásban. Akerman a nő mindennapos teendőit mutatja be, s közben kiderül, hogy alkalmi prostitúcióval keresett pénzből fedezi megélhetésüket.
Minden idők legjobb filmjeinek a brit filmintézet folyóirata által összeállított listáját negyven éven keresztül Orson Welles Aranypolgára (Citizen Cane) vezette egészen 2012-ig, amikor a címet átvette Alfred Hitchcock Szédülés (Vertigo) című filmje.
A Jeanne Dielman nem annyira ismert a filmkritikusok körén kívül a nagyközönség előtt, mint a korábbi listavezetők, de egyöntetűen igazi mesterműként, a feminista filmművészet úttörő alkotásaként tartják számon. Laura Mulvey, a Birkbeck Egyetem filmelmélet professzora egy cikkében úgy fogalmazott, az idei szavazás „hirtelen felrázott mindent”, és ezek után már semmi nem lesz a régi – szemlézi az MTI a BBC cikkét.A Sight and Sound százas listáját korábban többen bírálták amiatt, hogy a szavazásban részt vevő szakértők köre hosszú időn keresztül nem volt eléggé sokszínű. A legutóbbi, 2012-es listára mindössze két női rendező és csak egyetlen színes bőrű alkotó filmje került fel. Az évek során aztán egyre bővült azoknak a kritikusoknak, szakembereknek a köre, akiknek kikérik a véleményét, idén már 1639-en adták le szavazatukat a Minden idők 10 legjobb filmje listájára.
A 2022-es listán második helyre került a korábbi listavezető, a Szédülés, és harmadik lett az Aranypolgár. Negyedik helyre sorolták a szavazók az 1950-es évek klasszikusát, Ozu Jaszudzsiró japán filmrendező Tokiói történet (Tokyo Story) című művét, ötödik helyre pedig a hongkongi Vong Kar-vaj 2000-ben készült Szerelemre hangolva (In the Mood for Love) című alkotását.
Magyar alkotást is találunk a 100-as listán: Tarr Béla hét és fél órás Sátántangóját ismét felfedezhetjük, és ott szerepel a Casablanca is, az Amerikába emigrált Kertész Mihály (Michael Curtiz) alkotása. A film.hu talált még egy (külföldön tevékenykedő) magyart: Pressburger Imre (Angliába emigrálása után Emeric Pressburger) és Michael Powell 1948-ban megjelent Piros cipellők (The Red Shoes) című táncfilmje, illetve a két évvel korábbi Diadalmas szerelem (A Matter of Life and Death) is a listán van.
Három évtizede a világ minden tájáról származó és különféle stílusokban alkotó rendezőket is megkérdezik, hogy szerintük melyek a világ legjobb filmjei. A megkérdezettek száma minden évben bővül: ma már közel ötszöröse az 1992-es 101-nek – foglalta össze a film.hu. A rendezők szerint Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmje a legjobb, második Orson Welles Aranypolgára, harmadik Francis Ford Coppola Keresztapája. A kritikusok legjobbja a rendezők listájának ötödik helyén áll, szorosan követi a Szédülés. Bár jelentősen visszacsúszott a tíz évvel ezelőtti 36. helyről, továbbra is ott találjuk a jegyzékben Tarr Béla Sátántangóját a kritikusokénál előnyösebb (78. helyett a 62.) helyen és a Piros cipellőket is. Az aktuális és korábbi listákat az Angol Filmintézet honlapján böngészhetjük.
