Beindult a nyaralási szezon, káosz a repülőtereken
Végtelen türelem szükséges a júliusi és augusztusi utazáshoz
Végtelen türelem szükséges a júliusi és augusztusi utazáshoz
Vissza

Beindult a nyaralási szezon, káosz a repülőtereken

A koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú korlátozások szinte teljes feloldása következtében Európában és más kontinenseken is nagy tömegek indulnak útnak szokásos nyaralásukra. Sok légitársaságnál Covid utáni rekordnak számító jegyigénylést regisztrálnak, amelynek a világjárvány okozta személyzeti leépítések miatt nem tudnak eleget tenni. Így a vakációzni vágyók vagy üzleti útra indulók körében emiatt rendkívüli a kiábrándultság és a felháborodottság. Június elején hatalmas káoszt jelentettek az amszterdami repülőtérről, nemrég pedig az otopeni-i repülőtér hosszú sorai miatt zúgolódtak a sokáig várakozó utasok, így csak napok kérdése volt, hogy a kolozsvári repülőtérről is hasonló hírek érkezzenek: vasárnap például az egyik fapados légitársaság járata közel hat órát késett. Igyekeztünk körüljárni, mi ilyenkor a teendő, kitől és hogyan kérhetünk kártérítést, és miként előzhetjük meg a kellemetlen helyzetet.

KISS OLIVÉR, SZÉKELY KRISZTA

A korlátozások feloldását kihasználva nagyon sokan repülőjegyeket foglalnak, útnak indulnak, szakmai vagy családi összejöveteleken vesznek részt, két év szünet után mindenáron vakációzni szeretnének, ami hatalmas nyomást gyakorol a közúti, vasúti és légi közlekedésre. Európa több repülőterén is hatalmas a káosz: késnek a járatok, vagy éppen törlik azokat, a felháborodott utasok pedig jogosan követelik a kártérítést. Mivel a teleportálást még mindig nem találták fel, rengeteg türelemmel felszerelkezve meg kell elégednünk azzal, ami jelenleg a rendelkezésünkre áll.

Kilenceurós havibérlet (szinte) mindenre

Kétségtelen, a pandémia miatt az anyagilag igen nehéz helyzetbe került vendéglátóipar mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több turistát vonzzon az üdülőtelepekre, a panziók, szállodák és kempingek tulajdonosai a korábbi évek veszteségeinek ellensúlyozásában reménykednek. A hazai turizmus és mobilitás serkentése érdekében például Németországban júniustól szinte valamennyi tömegközlekedési eszközre érvényes 9 eurós havibérletet vezettek be. A szövetségi kormány 2,5 milliárd eurót fordít a szeptember elejéig érvényes megaprojekt finanszírozására, amely lehetővé teszi, hogy a 45 lejes bérlet minden buszra, villamosra, metróra, helyközi és regionális vonatra érvényes legyen. Sokat lehet megtakarítani így, hiszen jelenleg a Berlin két tömegközlekedési körzetében érvényes havibérlet 86 euróba kerül. A kedvezményes tömegközlekedési bérletet hivatalosan az energiaárak növekedése miatt és az orosz energiaimporttól való függőség csökkentése érdekében vezették be, ám a cél a turizmus és mobilitás robbanásszerű serkentése.

A projekt támogatói szerint a hatalmas kedvezmény lehetőséget teremt a tömegközlekedést üzemeltetők számára, hogy meggyőzzék az autótulajdonosokat a tartós átállásról, a bírálói pedig azt mondják, a tömegközlekedés túlterheltségét, zsúfolt buszokat és vonatokat fog eredményezni.

Mi történt Amszterdamban?

Nemrég a legnagyobb holland és az egyik legjelentősebb európai repülőtér körüli káosz uralta a médiát: egy időjárás okozta fennakadás után drasztikus döntést kellett hozniuk a légi forgalom döntéshozóinak, miután a KLM légitársaság szombat este minden Európából érkező járatot törölt. Június 5-én a holland légitársaság azért törölte az Amszterdamba érkező járatokat, mert a rossz időjárási viszonyok miatt nem indulhattak repülőgépek a Schiphol nemzetközi repülőtérről, így túlzsúfoltság alakult ki a légikikötőben, amely már nem volt képes több utast fogadni. Aznap a KLM 42 járata tért vissza üresen az amszterdami légikikötőbe annak elkerülésére, hogy az átszálló utasok beláthatatlan időre a repülőtéren rekedjenek.

Ez valójában az utazási hurrikán előszele volt: később szinte valamennyi nagy európai repülőtéren fennakadások voltak, ezúttal viszont nem az időjárási viszonyok, hanem a robbanásszerűen megnövekedett utasszám miatt.

Kolozsvárra is begyűrűzik a probléma

Szakemberek szerint az utasszámot prognosztizáló felmérések és elemzések ellenére a légitársaságok nem készültek fel kellőképpen a robbanásszerű növekedésre. Rendszerint a légitársaságok tartalék repülőgépeket állomásoztatnak és személyzetet tartanak készenléti állapotban a kulcsfontosságú légi bázisokon annak érdekében, hogy műszaki vagy személyzeti problémák esetén azonnal pótolni tudják a hiányt. A tarifák miatt viszont még mindig nem parkolnak elégséges vasmadarat a reptéri csarnokokban, így a késések elkerülhetetlenek.

Egy magyar eredetű francia üzletember viszont akkor lepődött meg, amikor a Kolozsvárról induló hajnali járata késéssel indult. Tudatában volt annak, hogy a nap második felében a dominóeffektus miatt egyre többet késhetnek majd a gépek, arra viszont nem számított, hogy már a reggeli órákban is ez lesz a helyzet. A férfinak közel 6 órát kellett várakoznia a kolozsvári légikikötő terminálján.

A kolozsvári repülőtér honlapját böngészve kiderült: az elmúlt napokban nagyon sok járat késett, a Wizz Air légitársaság viszont „bajnoknak” számít ilyen szempontból. David Ciceo reptérigazgató a sajtónak nyilatkozva elmondta: az utóbbi időszakban napi egy-két járatot töröltek a légitársaságok. – Arra kérjük főleg a charterjáratok utasait, hogy egy nappal az indulás előtt is ellenőrizzék az indulás időpontját. Ez nagyon fontos – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Pilóta: katasztrófa lesz ez az év!

A Szabadság által megkérdezett, állami légitársaságnál dolgozó pilóta szerint katasztrófa lesz ez az év. – Kolozsváron még nem is annyira súlyos a helyzet. A repülőtereken nincs elég szakember, miután a világjárvány idején leépítették őket. Az irányítási körzeteket is hiányos személyzettel látják el, így kevesebb úgynevezett szektor működik, emiatt az itt átrepülő gépek számát is csökkenteni kell. Ráadásul az időjárás is gyakrabban zivataros, így az átírányított gépek sokkal jobban leterhelnek egy-egy ilyen szektort. Ezt tetézi az is, hogy Kolozsváron például sokkal kevesebb a csomagkezelő személyzet. Többször is előfordult az utóbbi időben, hogy kimentünk a géphez, és kétórás, tőlünk teljesen független várakozási idővel kellett számolnunk. Abban reménykedve, hogy javul a helyzet, beszállítjuk az utasokat, ám a készenléti állapotunk ellenére a késés csak eszkalálódik. Na, pilóta legyen a talpán, aki ezt el meri mondani az utasoknak – jegyezte meg a pilóta.

Hogyan, milyen esetben kérhetünk kártérítést?

Az Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldal, az europa.eu szerint amennyiben az utas az EU területén utazik, akár európai uniós, akár nem európai uniós légitársaság üzemelteti a járatot, bizonyos feltételek mellett késés esetén jogosult kártérítésre. Ez akkor is érvényes, ha valaki az európai uniós légitársaság által üzemeltetett járattal érkezik az Európai Unión kívüli repülőtérről az EU-ba vagy ha az EU területéről induló, nem uniós országba érkező járattal utazik, akár európai uniós, akár nem európai uniós légitársaság üzemelteti a járatot. De akkor is alkalmazhatók az EU által biztosított légiutas-jogok, ha valaki járattal kapcsolatos problémákért nem kapott még kártérítést, átfoglalást és segítséget a légitársaságtól az adott nem uniós ország jogszabályai értelmében.

Amennyiben valaki járata induláskor késik, a késés időtartamától és a járat útvonalának hosszától függően a légitársaságnak segítséget kell nyújtania, továbbá az utas jogosult lehet arra, hogy a légitársaság visszatérítse a jegy árát és visszaszállítsa a személyt a kiindulási repülőtérre.

A weboldal szerint, ha valaki több mint 3 óra késéssel érkezik meg úti céljához, kártérítésre jogosult, kivéve, ha a járat rendkívüli körülmények miatt késett. A légitársaságnak a rendkívüli körülmények fennállását például a fedélzeti naplóból vett kivonatokkal, eseményjelentésekkel vagy más okmányokkal kell bizonyítania. A légitársaságnak a bizonyítékul szolgáló dokumentumokat, a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti rendelkezések értelmében át kell adnia az illetékes tagállami végrehajtó szervnek, valamint az érintett utasoknak.

A Romániai Vasúttársaság (CFR) honlapján is pontos információk találhatók arról, milyen feltételek mellett térítik meg – részben – a vonatjegy árát, amennyiben késik a járat. Ezek szerint, ha a vonat többet késik, mint egy óra, de kevesebbet, mint 120 perc, 25 százalékos visszatérítésre lehet számítani; amennyiben két óránál több a késés, a pórul járt utas a menetjegy árának felét igényelheti vissza. Információink szerint korábban utalvány formájában történt a kárpótlás, nemrég azonban olvasónk készpénzben kapta vissza az összeget a visszatérítésre megszabott 1-3 hónapon belül. Elmondta azt is: az eljárás viszonylag egyszerű, ki kell tölteni egy nyomtatványt és mellékelni a jegyeket. A dolgot legfennebb a vasúttársaság alkalmazottai nehezítik, akiknek a feladata mindennek a lebonyolítása. „Mintha saját zsebükből kellene visszafizetniük a pénzt!” – értetlenkedik olvasónk, aki, sajnos, az utóbbi időben többször kényszerült kártérítéshez folyamodni, a CFR-hez való lojalitást furcsán értelmező pénztárosok pedig mindannyiszor kioktatták: nem a vasúttársaság, hanem a menekültek miatti hosszas ellenőrzések miatt késnek a vonatok. Ami sajnos a végeredményen semmit sem változtat.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Nyolc magyar filmet láthat a közönség a ...
Egyelőre nem terveznek megszorító ...
A jegybank 4,75 százalékra emelte az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ