Batthyáneum: az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a küzdelmet a gyulafehérvári érsekség

Batthyáneum: az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a küzdelmet a gyulafehérvári érsekség
„Igazságtalannak és elfogadhatatlannak” tartja a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a Legfelső Bíróság által május 25-én hirdetett ítéletet, ezért a jogi harcot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatják.

Az érsekség honlapján olvasható közlemény emlékeztet: végérvényesen elutasította 2021. május 25-én a Legfelső Bíróság a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogos kérését, amelyben az 1798-ban Batthyány Ignác római katolikus püspök által alapított könyvtárat és tudományos gyűjteményt kérte vissza.

"Igazságtalan és elfogadhatatlan döntés"„A bíróság jelenlegi döntését is igazságtalannak és elfogadhatatlannak tartjuk, mert ebben az esetben sem született egy, a döntést alátámasztó indoklás. Az elutasítást így ebben a formában nem fogadhatjuk el, és a jó ügyért folytatjuk a küzdelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságán” – olvasható a közleményben.

Amint arról hírportálunk is beszámolt, jogerősen elutasította a legfelsőbb bíróság a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását a római katolikus érsekségnek. A kedden kimondott ítélet kivonatát szerdán közölték a bíróság honlapján. A bejegyzés szerint a bírói testület megalapozatlannak találta az érsekség fellebbezését az elsőfokú ítélet ellen.

Batthyányi Ignác az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteménytKomáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogásza az MTI-nek elmondta: a keddi tárgyaláson arról próbálta meggyőzni a bírákat, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni nyilvánvaló történelmi tényeket, így például azt sem, hogy a könyvtárat létrehozó Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt. Továbbá amellett sem lehet elmenni, hogy az értékes tulajdont a korabeli polgári törvénykönyv szerint telekkönyvezték, amely nemcsak a tulajdon szerinti, hanem a rendeltetés szerinti telekelést is megengedte. Így került a „Csillagda” bejegyzés a könyvtárat és csillagvizsgálót magába foglaló épület tulajdonosához.

Komáromi Attila azt is megemlítette, hogy a román állam nemcsak az épület, hanem a gyűjtemény visszaszolgáltatását is elutasította, ráadásul az utóbbit indokolás nélkül. A jogász hozzátette: a Batthyáneum esetében az épület csupán „a doboz”, amelyben a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény található. Érvként említette azt is, hogy a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról egykor rendeletet fogadott el a román kormány, amely ma is érvényben van.

Strasbourgi bírság a román államnakA jogász mindezek fényében valószínűsítette, hogy ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatódik a jogi küzdelem. A strasbourgi bíróság 2012-ben már bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének elbírálását.

Az épületet és a benne lévő gyűjteményt a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatta vissza az egyháznak. A kormányrendeletet a parlament 2002-ben törvényerőre emelte. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a román állam intézményei a restitúciót azóta sem hajtották végre.

A romániai restitúciós bizottság végül 2015 novemberében elutasította az egyház visszaszolgáltatási kérelmét. Ezt a határozatot támadta meg az érsekség a Gyulafehérvári Táblabíróságon, majd az ott 2018 júliusában kimondott elutasító ítélet után a legfelsőbb bíróságon.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magába foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.

A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták mindeddig vissza. A püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt. A román politikai elit úgy értékeli, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli.