Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódó előadást mutat be a magyar színház
Vissza

Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódó előadást mutat be a magyar színház

Évadának utolsó bemutatójához érkezett a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban készült, ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Ifjú barbárok című előadást szerdán, július 6-án, este nyolc órától láthatja a közönség a színház stúdiótermében. A produkciót – amely Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós szövege és az alkotócsapat improvizációi alapján született – július 9-én, szombaton 20.30-tól a gyulai Várszínpadon is bemutatják. Az előadásról és annak mindössze egy hónapos próbafolyamatáról hétfőn felszabadult hangulatú sajtótájékoztatón kérdezte Visky András, a színház művészeti aligazgatója ifj. Vidnyánszky Attilát és Vecsei H. Miklóst, valamint Csíki Csaba díszlettervezőt, Cs. Kiss Zsuzsanna jelmeztervezőt, Mester Dávid zeneszerzőt és a szereposztás tagjait.

Az Ifjú barbárok című előadás beharangozó sajtótájékoztatóján Visky András úgy fogalmazott, egészen különleges bemutató előtt áll a társulat: a szerdán látható produkció azt a kérdést veti fel, mit is értünk autenticitás alatt, mit jelent egyáltalán az, hogy autentikus. Elmondta, a sajtótájékoztatót megelőző próbába bepillantva nagyon megérintette annak a folyamatnak az ereje és ritmusa, amely során különleges térben összeér a színészi munka, a zene és a tánc, együtt hozva létre valami egészen újat.

A produkció ötletével kapcsolatban ifj. Vidnyánszky Attila elmondta, meghatározó élmény volt számára, amikor Vecsei H. Miklóssal közösen megalkották Arany János és Petőfi Sándor levelezéseiből, elbeszéléseiből, valamint naplóbejegyzéseiből a Kinek az ég alatt már senkije sincsen című előadást: a bemutatót követően mindketten egyetértettek abban, hogy ez olyan forma, amellyel érdemes a továbbiakban is foglalkozni. Az előadás létrehozásának folyamatát izgalmas és tanulságos közösségi munkaként határozta meg, hiszen, bár mindenkinek megvolt a maga szerepköre, folyamatos egymásra hatás és improvizáció jellemezte a csapat közös alkotását. Az összetett színházi előadás arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, mit lehet Kodály Zoltán és Bartók Béla életén, életművén keresztül leszűrni a körülöttünk lévő világból – fogalmazott a rendező. Elmondta, olyasmivel akart foglalkozni, ami erőteljesen közelít a zenéhez, a szavak elengedésének gondolatához, túllépve azon, hogy mindig minden indokolva és magyarázva legyen, elképzelésében pedig főként Bartók szellemisége inspirálta: ha létezik valami, ami képes közös nevezőre jutást, Bartók szavaival élve „valódi testvériséget” teremteni a világban, akkor az a zene.

Ifj. Vidnyánszky Attila a sajtótájékoztatón

A hasonló szövegkönyvek megírását rendszerint összetett kutatómunka előzi meg, amely során majdnem mindig kiderül, hogy az adott személyiség élete sokkal izgalmasabb, mint bármely általa létrehozott mű, alkotás – emelte ki a sajtótájékoztatón Vecsei H. Miklós. William Shakespeare úgy fejezi be életművét, hogy ne legyen többet szó – fogalmazott, hozzátéve: Kodály és Bartók életműve is kapcsolódik ehhez a gondolathoz, hiszen mindketten „mártírhalált haltak a szó ellen és a kultúra, a hagyományok mellett”. Elmondta, Kodály és Bartók húszas éveik elején kezdték el gyűjtéseiket a Kárpát-medencében, és gyakorlatilag „komoly kulturális ellenszélben voltak úttörők”, akik nélkül ma a népzenék és népdalok igencsak csorbított gyűjteményét ismernénk.

Vecsei H. Miklós a sajtótájékoztatón

Mezei Dávid zeneszerző változatos és összetett zenei élményt ígért az Ifjú barbárok nézőinek, a munkafolyamat kapcsán pedig elmondta, izgalmas tapasztalat volt számára, hogy ennek a két művésznek a nem azonos korszakokban írt darabjaik is könnyedén összemoshatók és találhatók közöttük egymással harmóniában rezonáló kapcsolódási pontok. Csíki Csaba úgy fogalmazott: az előadás díszlete nem különíti el a kint és a bent terét, a helyszín nincs lezárva és nem is feltétlenül kelti a nézőben a befejezett díszlet képét, mindez pedig a történetfolyam alakulását segíti elő. Cs. Kiss Zsuzsanna szerint az előadás gyakorlatilag a konkrét és az absztrakt megmagyarázhatatlan találkozása, jelmezei is ehhez igazodnak: nagyjából az 1930-as és 1950-es évek közötti időszak esztétikáját idézik, de a munkafolyamat során az azt jellemző szabadság, improvizáció és játékos kavalkád miatt folyamatosan alakult és sosem vált véglegessé a jelmezek milyensége.

Zárásként a sajtó részéről érkező kérdésre válaszolva Vecsei H. Miklós kiemelte: a darabot úgy kell elképzelni, mint egy nagyon részletes színezőt, amelyet nagyon sokféle színnel, nagyon sokféleképpen ki lehet festeni, ezt a festést pedig alkotók és színészek közösen viszik végbe, az olvasópróbától a bemutatóig.

A sajtótájékoztató néhány résztvevője: Cs. Kiss Zsuzsanna, Csíki Csaba, Mester Dávid, ifj. Vidnyánszky Attila, Visky András és Vecsei H. Miklós

Az Ifjú barbárok szereposztása: A lány – Tőtszegi Zsuzsa; Barbár B. – Imre Éva; Barbár K. – Szűcs Ervin; Hang – Bodolai Balázs; Balázs Béla, Benny Goodman, Ady Endre, Eminem, nők és férfiak, bogarak – Váta Lóránd, Albert Csilla, Tőtszegi Zsuzsa, Gedő Zsolt, Farkas Loránd; ifjú táncosok – András Katalin-Bíborka, Lakatos Ágnes, Kacsó Nimród-Károly és Vincze-Pistuka Hunor, a Sapientia táncszakos diákjai. Az előadásban közreműködik a Tokos zenekar – Tókos Csongor Attila, Vajas Albert, Szép Gyula Bálint, Szakács Kristóf és Bálint Zsombor.

Rendező ifj. Vidnyánszky Attila, díszlettervező Csíki Csaba, jelmeztervező Cs. Kiss Zsuzsanna, zeneszerző Mester Dávid, koreográfus Berecz István, rendezőasszisztens Veres Emőke, ügyelő Albert Enikő. A holnapi bemutatót követően az előadást legközelebb augusztusban láthatja a kolozsvári közönség. 

(Borítókép: Pillanat az Ifjú barbárok egyik próbájából. Fotók: Biró István) 


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Közel 900 jogosítványt vontak be a ...
VIDEÓ – KMN: György Attila kerek ...
VIDEÓ - KMN: A szecesszió Kolozsváron. ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ