Barna Gergő: nem lehet csak a járvánnyal magyarázni az alacsony részvételt
Vissza

Barna Gergő: nem lehet csak a járvánnyal magyarázni az alacsony részvételt

A magyaroknak viszonylag kis részét sikerült megmozgatni Kolozs megyében is főként a városokban élők gyenge részvételi kedve miatt – nyilatkozta a Szabadságnak Barna Gergő. A szociológust arról kérdeztük, milyen következtetések szűrhetők le a magyar szavazóknak a szeptember 27-ei helyhatósági választási részvételét illetően, mi lehet a magyarázata annak, hogy az RMDSZ nem ért el túl jó eredményt Kolozsváron, és a Kolozs megyei városokban. Faggattuk arról is, a mostani számadatokat figyelembe milyen részvételre lehet számítani a decemberi parlamenti választásokon.

Kolozs megyében a választási részvétel összességében kevéssel volt alacsonyabb, mint 2016-ban: míg a négy évvel ezelőtti helyhatósági választásokon a szavazati joggal rendelkezők 44,9 százaléka, ezúttal 43,7 százaléka járult az urnákhoz a megyében.

 – A magyar részvételi arányt illetően tulajdonképpen becsléseink vannak; bár nehéz városokra, vagy még inkább a kisebb településekre vonatkozóan pontos adatokat mondani, az mindenesetre látható, hogy a Kolozs megyei városokban alacsonyabb – 35,6 százalékos, falvakon pedig 67 százalékos volt az urnáknál a jelenlét, ami jelentős eltérésnek minősül – emelte ki a szociológus.

Miközben országos szinten viszonylag kicsi a fiatalabb és az idősebb korosztálynak a választási részvétele közötti különbség a 2016-os adatokhoz viszonyítva, város-falu bontásban már jelentősebb az eltolódás: a városokban 15–20 százalékkal kevesebb idősebb (54 év fölötti) választópolgár ment el szavazni, mint ezelőtt négy évvel.

Kolozs megyében 25 százalékkal kevesebb idős korosztálybeli ment el szavazni 

Kolozs megyében 25 százalékkal volt kevesebb az idősebb korosztály részvétele a választáson; de jelentős volt egyébként az elmaradásuk másutt, például Brassó és Temes megyében is – mondta el Barna Gergő.

– Mivel nem készült még olyan felmérés, amelyben ezt vizsgáltuk volna, egyelőre csak feltételezni lehet, hogy a részvételi arány csökkenésének objektív, külső oka a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos. Az idősebbek elmaradása főként az urbanizáltabb megyékben érződött, bár érdekes módon, Temes megyében nemcsak az 54 év fölöttiek részvétele csökkent, hanem a fiataloké is.

- Ugyanakkor, a magyar lakosságnak a korfája valamivel kedvezőtlenebb, mint a román lakosságé, vélhetően ez lehetett az egyik oka annak, hogy az RMDSZ gyenge eredményt ért el a választáson Kolozs megyében és Kolozsváron is” – jegyezte meg a szociológus.

Az RMDSZ eredményeit áttekintve megállapítható: nem csak Kolozsváron, hanem más városokban is jelentősen csökkent a szövetségre adott szavazatok száma. Aranyosgyéresen alacsony volt a magyar részvétel, be sem jutott az RMDSZ a helyi tanácsba. Désen szintén jelentősen megcsappant az RMDSZ-re leadott voksok száma; az RMDSZ egy tanácsosi mandátumot elvesztett, mint ahogyan Kolozsváron is. A városok közül a szövetség tulajdonképpen csak Bánffyhunyadon szerepelt jól. Ezzel szemben, a Kolozs megyei falvakban az RMDSZ szinte ugyanazt az eredményt hozta, mint 2016-ban: akkor 15 ezer szavazatot kapott a megyei tanácsosi lista, most pedig 14200 körüli voksot adtak le rá – részletezte Barna Gergő.

Összegezve: Aranyosgyéresen 41, Désen 39, Kolozsváron 30 százalékkal csökkent az RMDSZ támogatottsága a négy évvel ezelőtti adatokhoz képeset. Ez nagyon sok, tekintve, hogy országos viszonylatban az RMDSZ-re leadott szavazatok aránya 6–7 százalékkal volt kisebb.

– Tulajdonképpen nem lehet az urnáktól való elmaradást teljesen nagyvárosi jelenségnek tekinteni, hiszen Aranyosgyéres például arányaiban nem sokban tér el a nagyobb népességű községektől. Az alacsony szavazói kedvet illetően is csak feltételezéseket lehet egyelőre megfogalmazni – hívta fel a figyelmet a szociológus.

- Én különben nem vagyok annak a híve, hogy az RMDSZ rosszabb városi eredményeit csak külső okokkal magyarázzuk. Meg kell vizsgálni, milyen más tényezők lehetnek a háttérben – emelte ki. Véleménye szerint az RMDSZ próbált egy fiatalosabb, avantgárd, a modernizáció szempontjai szerinti kampányt folytatni. Az erdélyi, és ezen belül a Kolozs megyei magyarságnak jelentős hányada az idősebb korosztályhoz tartozik; kérdés, hogy mennyire sikerült ezzel a kampánnyal őket megszólítani, a választásnak milyen tétjét sikerült felmutatni számukra – vetette fel Barna Gergő.

Még kisebb részvételre lehet számítani a parlamentin 

Kérdésünkre, hogy véleménye szerint, milyen részvételre lehet számítani a decemberi parlamenti választáson, a szociológus azt mondta: a törvényhozási választásokon eleve kisebb szokott lenni a választási részvétel, mint az önkormányzatin. Ha igaz a feltételezés, hogy a járványhelyzet az idősebb generációkat elriasztja az urnáktól, és valóban decemberben kerül sor a parlamenti választásokra, akkor még kisebb részvétellel lehet számolni, tekintve, hogy a világjárvány az előrejelzések szerint akkorra fog tetőzni az országban.

A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és az USR-nek a szavazótábora fiatalabb, így ha jól mozgósítanak, a helyzet nekik kedvezhet majd – tette hozzá Barna Gergő. Az RMDSZ-nek számítania kell arra, hogy az idősebb szavazótáborát vélhetőleg nehezebb lesz szavazásra bírnia, másrészt kihívás lesz az is számára, hogy mennyire sikerül megszólítania, mozgósítania a fiatalokat és időseket egyaránt; a Kolozs megyei helyhatósági eredmények pont az példázzák, hogy ezt nem sikerült megtenni – magyarázta Barna Gergő.

A parlamenti választáson a pártoknak az elért eredmények szerint sorrendje is számítani fog; amennyiben az RMDSZ nem éri el a harmadik helyezést, valószínűleg nem részesül majd az alternatív küszöb szerinti szavazat-visszaosztásból.

Arra kérdésre, mi lehet a magyarázata annak, hogy Kolozsváron az RMDSZ tanácsosi listája a leadott voksok tíz, a polgármesteri tisztségért induló RMDSZ-jelölt, pedig csak azoknak a hét százalékát szerezte meg, a szakember elmondta: ez nem kirívó helyzet, az RMDSZ polgármester-jelöltje a korábbi években is kevesebb voksot gyűjtött, mint a tanácsosi lista. Ennek az oka az, hogy a magyar választók is az esélyesebbnek vélt polgármester-jelöltre adják szavazatukat.

A magyar részvétel ott volt kiemelkedő, ahol a választásnak tétje, és a magyar jelöltnek esélye volt arra, hogy nyerjen. Sorrendben Maros, Szatmár, illetve Szilágy megye teljesített legjobban. A székelyföldi megyékben – ahol nem vélték úgy, hogy komoly tétje van a szavazásnak – alacsonyabb volt a részvétel, utánuk következnek – jelentős szakadással – a szórvány megyék. – összegezte Barna Gergő.

Képünk illusztráció/Facebook - RMDSZ


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

A közösség szolgálatába állítják a ...
Edi Iordănescu második CFR-kalandja ...
Egy dollárért hozat kőzetmintát a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ