Barack Obama és családja elhagyta az amerikai fővárost

Népszerű, de politikailag erőtlen elnökként búcsúzik

Barack Obama és családja elhagyta az amerikai fővárost
Donald Trump új amerikai elnök pénteki beiktatása és beszéde után Barack Obama eddigi elnök és családja helikopteren elhagyta az amerikai fővárost. Obamáék a hagyományoknak megfelelően a Capitolium domb mellett landoló elnöki helikopterre szállva távoztak Washingtonból. Miután a demokrata párti volt elnök és felesége kezet fogott republikánus utódjával, a légi jármű a közeli Andrews légibázisra vitte őket.

Kaliforniai nyaralásra készül az Obama család

A légitámaszponton tapsoló emberek csapata fogadta a távozó exelnököt, aki rögtönzött sajtótájékoztatón, pár szóban üdvözölte híveit. Megköszönte támogatásukat és leszögezte, hogy ők bizonyították számára "a reménység hatalmát". Majd hozzátette, hogy elnöksége "soha nem rólunk, hanem rólatok szólt".Barack Obamáék nem költöznek vissza Chicagóba, hanem rövid kaliforniai vakáció után visszatérnek Washingtonba.

Obama öröksége a Demokrata Párt zuhanórepülése is 

Obama rendkívül népszerű, de politikailag erőtlen elnökként búcsúzik, és ennek egyik oka elemzők szerint az, hogy a Demokrata Párt katasztrofális zuhanást él meg. Maga Obama is elismerte - igaz, csak most, januárban -, hogy nem fordított elég figyelmet saját pártjára. "Barack Obama egyedülállóan népszerű politikus, aki könnyen nyerte meg kétszer is az elnökválasztást, de jegyezzük meg: neve mellett nem szokott szerepelni a'demokrata', vagy Demokrata Párt' kifejezés", állapították meg róla.

Az NBC televízió szerdán riportot sugárzott a párt hanyatlásáról. A riportban Tim Ryan ohiói demokrata párti politikus "szívszorítónak" nevezte, hogy Barack Obama elnöksége idején a demokraták éppen a párt bázisát, a vidéken élőket és a munkásrétegeket voltak képtelen megszólítani. Tom Schaller politológus professzor szerint "azt nem lehet mondani, hogy a Demokrata Párt történelmi mélyponton van, hiszen a közvetlen szavazatok többségét megszerezte. Ám  borotvaélen táncol, s éppen a pár belső válsága, strukturális viszonyai miatt radikális megújulásra van szüksége".

Felemás örökséget hagy hátra a külpolitikában

Obamát beiktatásakor a világ nagy diplomáciai reményekkel és megelőlegezett bizalommal fogadta. Nyolc év múltán az elemzői vélemények nyomán egyértelműnek látszik: határozott arcél nélküli külpolitikája felemás örökséget hagy hátra. 

Egy évvel megválasztása után és beiktatásának évében, 2009-ben Obamát Nobel-békedíjjal tüntették ki. Az indoklás szerint az elismerést a nemzetközi diplomácia és a népek közötti együttműködés terén kifejtett rendkívüli erőfeszítéseiért kapta. Obama akkor azt mondta, hogy meglepte a döntés. A világ sok elemző szerint nyolc év múltán azt mondhatja - amit néhányan már akkor is mondtak -, hogy korai volt a díj. (Képünkön az elnöki pár a díjátadáson).

Elemzések szerint "a nagy elvárásokat mérsékelte a realitás". Obama "csalódást keltő külpolitikájáról" ír a Hoover Intézet kutatója, Victor Davis Hanson. A szíriai örökséget Max Boot, a Külügyi Kapcsolatok Tanácsa kutatója minősítette "katasztrofálisnak". Noah Millman politikai elemző úgy vélte, hogy Obama külpolitikai stratégiája nem más, mint puszta retorika. "Hiányzik a béke" - írja Millman. 

Az Egyesült Államok soha annyi háborúban egyidejűleg nem vett részt, mint Obama elnöksége alatt. Amikor elnök lett, az ország két jelentős háborúval kínlódott: Afganisztánban és Irakban. Az új elnök azt ígérte, mindkettőnek véget vet: az egyiket megnyeri, a másikat befejezi, ebből azonban Millman szerint semmi nem lett. Az Afganisztánban folyó háború immár az amerikai történelem leghosszabb folyamatos konfliktusa, s az Egyesült Államok aktívan részt vesz katonai hadműveletekben egy sor másik országban is. "Ezeknek a háborúknak a célja az amerikai érdekek szempontjából homályos, és a nem tisztázott célok elérésének lehetősége még homályosabb" - fogalmaz Noah Millman.

Líbiában a Moammer Kadhafi diktátor megbuktatásához vezető, 2011-es amerikai intervenció óta káosz uralkodik, az arab ország a terroristacsoportok egyik fészke lett. Szíria pedig állóháborúvá változott Washington számára, főleg amióta Damaszkusz mögé állt az a Moszkva, amellyel - a Krím bekebelezése miatt - Washington összerúgta a port.

Jement évek óta bombázzák, a lakosság éhínséggel küszködik, az arab ország az összeomlás szélén áll, s bár a háborút Szaúd-Arábia vívja, de a háttérben amerikai pénzzel és fegyverrel. "Washington humanitárius katasztrófát pénzel" – írták.

Obama élőben nézte az Oszama bin Laden elleni akciót

Elemzők úgy ítélik meg, hogy Obama nem tudta kezelni az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, de ő volt az az elnök, aki 2011-ben végzett a rettegett terroristavezérrel, Oszama bin Ladennel. Obama elnökségének utolsó szakaszában Washington viszonya jócskán megromlott Moszkvával. Nem arról van szó, hogy Oroszország esetleg beavatkozott az amerikai választási folyamatba, a viszály korábbi: a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás után Washington szankciókkal sújtotta Moszkvát. De nem volt hajlandó fegyvert szállítani az ukránoknak. Republikánus ellenfelei folyvást azon gúnyolódtak, hogy Obama "túl puhány" Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Nem sikerült csökkentenie a faji előítéletességet és feszültséget

Obama volt az első fekete elnöke az Egyesült Államoknak, s ezért a fekete amerikaiak közössége nagyon nagy várakozásokkal tekintett elnöksége elé. De sokuknak csalatkozniuk kellett. 

Történelmi eseménynek számított: az Egyesült Államok történetének első fekete bőrű elnöke tette le az esküt

Maga Barack Obama ismerte el utolsó elnöki sajtótájékoztatóján szerdán délután, hogy nem sikerült megszüntetni a faji előítéletekből eredő feszültségeket, de még csak az előítéletességet sem. A távozó elnök sokak szerint szépíteni próbált: immár nemcsak fekete-fehér ügyről van szó, hanem a spanyol ajkúak és az ázsiaiak ügyéről is, ezeknek a társadalmi csoportoknak az egyenjogúsításáról. 

Amikor 2009-ben az Egyesült Államok 44. elnökeként először beiktatták Barack Hussein Obamát, a kongresszus épülete előtti hosszú téren hullámzott az éljenző tömeg, s feltűnően sok volt az amerikai fekete. Történelmi esemény volt: az Egyesült Államok történetének első fekete bőrű elnöke tette le az esküt. 

A mostanában megjelenő riportok és interjúk azt az összetett és nehezen kategorizálható örökséget tükrözik, amelyet Obama a fekete amerikaiakra hagyományoz. Az derül ki belőlük, hogy olyan elnök volt, akire büszkeségtől dagadó kebellel néztek fekete bőrű honfitársai, akkor is, amikor arra nógatta őket, hogy vállaljanak több felelősséget a saját közösségeik iránt. S olyan elnökként tartják számon, akit a feketék - elsősorban az idősek, akik talán soha nem is álmodtak arról, hogy fekete elnököt látnak a Fehér Házban - csodálattal öveznek, holott nem tett sokat a fekete közösségek alapvető gondjainak megoldásáért.