Bálint Benczédi Ferenc: törekedjünk békére, szeretetre
Vissza

Bálint Benczédi Ferenc: törekedjünk békére, szeretetre

Hálaadó ünnepségen emlékeztek meg a tordai katolikus templomban az 1568-as tordai országgyűlésen elfogadott, vallásszabadságra vonatkozó határozatról. Az eseményt kivetítőn követni lehetett a szintén zsúfolásig telt tordai református és unitárius templomban egyaránt. Az egyházi és világi méltóságok méltatták a vallásszabadságot szentesítő országgyűlési határozatot, majd az erdélyi magyar és szász egyházak azzal a kéréssel fordultak a magyar országgyűléshez, a román parlamenthez és az Európai Parlamenthez, hogy a határozatot nyilvánítsák kiemelkedő jelentőségű értéknek és eseménynek, január 13-át pedig a vallásszabadság napjának. A két és fél órán át tartó templomi ünnepséget követően a római katolikus templomkertben leleplezték a vallásszabadság emlékművét, Liviu Mocan képzőművész alkotását. A szónokok beszédükben a határozat máig érvényes üzenetére és aktuálpolitikai kérdésekre összpontosítottak.

– Elődeink 450 évvel ezelőtt bölcsen döntöttek. Szorongattatásaik közepette is megértették, hogy hitbeli különbözőség nem távolíthatja el egymástól az embereket, továbbá egymást szeretve, Jézus evangéliumának megfelelően kell élniük – mondta bevezetőjében Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke (MUE), majd felolvasták az Erdélyi Országgyűlés 1568. évi, vallásszabadságot kihirdető határozatát.

Amikor a törvényt a Szentírás szavaival 

támasztják alá

– Az olyan ünnepi pillanatokban, mint a mostani, érezzük parányi mivoltunkat. Hálát adunk Istennek, mert a jó szándék győzedelmeskedett. Minden korban és társadalomban felül kell kerekednünk az emberi kicsinyesség és gyarlóság felett. A csapások és a nehéz történelmi helyzetek ellenére megértettük Jézus tanítását, hogy szeressük felebarátainkat. A vallásszabadságra vonatkozó határozat meghaladta korát és a gondviselés jelenlétére utalt. A történelmi eseményből ki kell emelnünk a számunkra értékes igazságot, azaz a békére való törekvést. Mi most a jövőnek ígérjük, hogy az 1568-as szándékot megvalósítjuk – összegzett Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök.

– A vallásszabadság gondolata minden embert megérint, még az ateistákat is, hiszen a lelkiismereti szabadsághoz az is hozzá tartozik. Korunkban a terjedő elvilágiasodás hatására ráébredtünk arra, amit az Úr Jézus mondott: a keresztény tanúságtétel egyik erőssége az egység. Az ökumenikus és vallásközi mozgalom a Szentlélek műve – hangsúlyozta Jakubinyi György római katolikus érsek. – Kívánom, hogy az unitárius egyház továbbra is teljesítse küldetését az evangélium alapján – tette hozzá.

– A magyar jogtörténetben alig van arra példa, hogy egy törvényt a Szentírás szavaival támasszanak alá.  Az 1568-as országgyűlési határozat esetében viszont ez történt. Létezik ugyanis egy örök törvény, azaz a Biblia, Isten igéje. A tordai országgyűlés üzenete: csak Isten igéjének fényében lehet maradandót, korszakalkotó törvényt hozni. A hitre jutott ember nem a mások elnyomására, hanem a körülötte élők elfogadására fog törekedni. Torda másik üzenete az, hogy a határozat által Erdély a béke szigetévé vált – hirdette Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.

– Egyházaink és népeink igyekeztek tiszteletben tartani a vallásszabadságra vonatkozó határozatot, és egymás fele közeledni. Protestáns és római katolikus egyházaink több kérdésben is egyetértenek: több az összekötő, mint az elválasztó elem. Senki által nem kényszerítve, egyházaink képviseletében állunk itt, szabadon, hogy az egész világot meggyőzzük arról, miszerint az emberek és egyházak számára semmi sem fontosabb a vallás- és a lelkiismereti szabadságnál, amelyről ma sem mondhatunk le. Hajlandóak vagyunk elfeledni, hogy a szabadság és a felelősség egymástól elválaszthatatlanok. Felelősség hiányában jóakaratunk önkényessé, céltalanná válik. Mi 450 éve Isten felé vezető úton járunk. Folytassuk utunkat ökumenikus, Isten előtt felelősséget vállaló közösségben – mondta Reinhart Guib, a Romániai Ágostai Hitvallású Szász Lutheránus Egyház püspöke. 

– Lélekben tisztelgünk az 1568-as tordai országgyűlés emléke előtt, amikor törvénybe foglalták a vallásszabadságot. Isten mindent megtett, hogy Erdély új szívvel teljen meg, és szabaddá tette az aggodalmas lelkeket. Mi is megkaptuk az összefogás áldását. Haladjunk hát bátran, hiszen a határozat ereje ebben rejlik – közölte Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.

– Kritikus történelmi helyzetben született meg a tordai országgyűlési határozat, amely bizonyos értelemben egyedülálló volt. Eszerint a szabadság eszméjének gyökere Isten igéje. A mai ünneplés sajátos dimenziója a bibliai alapértékekre való építés. Ez a mai ünnepség a lelki újjászületésről, a szétszakíthatatlan közösség erejéről szól, és ezt senki el nem tudja venni. Szabadság ott van, ahol az emberek egymást tisztelik, ahol Isten jelen van. A keresztény ember akkor szabad, ha hitben a Krisztusé. Higgyünk Istenben, és szeressük az embereket – buzdította a jelenlevőket Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház püspöke.

Isten akaratára hangolódva

Daniel Crişan, az ortodox egymáz képviseletében kifejtette: a vallásháborúk közepette az 1568-as tordai országgyűlési határozat a vallások egyenrangúságát hirdette, de az erdélyi ortodoxokra nem vonatkozott. – Ma Erdély és Kolozs megye az etnikai és vallási többszínűség jelképe, keresztény mikrokozmosz, ahol évszázadok óta egymás mellett élnek a különböző felekezetek. Soha ne térjünk el a békétől, a szabad vallásgyakorlásról – buzdított az ortodox pap.

Călin Bungărdean görög­katolikus lelkész elmondta: a görögkatolikus egyháznak sem volt könnyű az elmúlt száz évben. Úgy vélte, kötelességünk megőrizni a mártírok emlékezetét, a fiatal nemzedékeket pedig arra nevelni, hogy a közös jövőért együtt munkálkodjanak.

– A felelős közösségek mindig ráhangolódtak Isten akaratára. A tordai országggyűlési határozat is igei alapozású.  A tolerancia voltaképpen Istennek a világ iránti szeretetéből fakad. Erre a türelemmintára van szükségünk ma is. Hallani kell az igét, amely a szívig hatol, és erre alapozni a jövendőt – mondta Fekete Károly, a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent képviselője.

– A vallásszabadság törvényét az erdélyi rendek együtt fogadták el. Együtt alkották meg ezt az egyedülálló törvényt. Közösségként, megmaradásunkért ma is össze kell fognunk. A vallásszabadság határozata aktuális, hiszen ma sem egyszerű türelmesnek maradni. A türelem fontos, de nem jelenti azt, hogy lemondunk őseink örökségéről. Az elmúlt 450 évben nem sok alkalom adatott meg a vallásszabadság kerek évfordulóinak megünneplésére. Ma ismét kegyelmi időket élünk, amikor szabadon emlékezhetünk – közölte Farkas Emőd, a MUE főgondnoka. 

– Az ünnepségen való jelenlétem a lehető legtermészetesebb. Mindig eleget tettem a 18 romániai felekezet által megfogalmazott meghívásnak. A 450 éves évforduló jelentős európai értéket hordoz, amely szentesíti a toleranciát, a vallásos pluralizmust, ami bármelyik demokrácia alapelvét képezi. A pluralizmus, a tolerancia és a vallásszabadság olyan érték, amelyet egyházainknak és világi intézményeinknek ma is meg kell védeniük – fogalmazott Victor Opaschi romániai egyházügyi államtitkár.

A szabadság osztható

– A szabadság, az anyagi világ értékeitől eltérően, osztható. Egyik közösségnek sem lesz belőle kevesebb, ha a másiknak is lehetővé teszi annak teljeskörű megélését. Az ünnep, a megemlékezés nem csak a múltról szól, hanem a jelen reményeiről is, tehát a jövőről. Remélem, hogy akkor, amikor a 21. században az identitásunk megőrzését zászlónkra tűzve kérünk jogot arra, hogy szabadon dönthessünk közösségünk jövőjéről, mégsem fogunk lógni, ahogy azt a minap ígérték. A vallásszabadság olyan szellemi örökség, amelyre építeni lehet. 2018 bonyolult év, reménykedjünk, hogy minden évfordulón lesz erős magyar közösség, és erős történelmi egyház, amely tovább tudja örökíteni azt a gazdag szellemi hagyatékot, amely itt keletkezett – összegzett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Klaus Johannis államfő üzenetének felolvasása után Kovács István, a MUE közügyigazgatója az erdélyi magyar és szász egyházak nevében ünnepi előterjesztést fogalmazott meg, miszerint ünnepi határozat elfogadására kérik a magyar országgyűlést, a román parlamentet és az Európai Parlamentet, amelyben a tordai országgyűlési határozatot korszakalkotó jelentőségű értékké, január 13-át pedig a vallásszabadság napjává nyilvánítja. – A vallásszabadság egyetemes érték, amelyet senki sem sajátíthat ki, és amely kiállta az idők próbáját. Merítsünk bátorságot elődeinktől – fogalmazott Kovács István közügyigazgató. 

A hit és a nemzeti identitás megőrzése

– Ezen falak között négyszázötven évvel ezelőtt új fejezet nyílt Európa számára és a keresztény kultúra történetében. A hit, mint Isten ajándéka, olyan felismerés, amely mindig is a reformáció bölcsességeinek egyike volt. Erre a felismerésre szüksége volt az embereknek. Az erdélyi etnikai és nyelvi sokszínűséget sem kelet, sem nyugat nem akarta megérteni vagy tisztelni. A fejedelemség örökös fenyegetettségben, korlátozott cselekvőképességben élt, mégis nyugati kortársainál hamarabb adott választ a kor kihívásainak. A tordai országgyűlési határozat belső békét és nyugalmat teremtett. Ez a határozat felemelő példa a mai törvényhozók számára is. A magyarokat és a románokat sok minden szembefordította, de keresztény hitük és Erdély összeköt minket. Korábban nem tapasztalt kihívások elé nézünk, a hit mellett meg kell őriznünk önazonosságunkat és nemzeti identitásunkat is. Az új uralmi rend szándéka és célja az identitásnélküliség. Mi, Varsótól Budapestig akkor bizonyulunk felelősnek választottaink iránt, ha nem hagyjuk, hogy a mostani erkölcsi többség kisebbségbe kerüljön – közölte Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke.

1568-ban politikai és vallási egység jött létre

Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház (MUE) főjegyzője a római katolikus templom kertjében felavatott vallásszabadság emlékműve előtt elmondta: 45 pályamunka közül válogatták ki Liviu Mocan kolozsvári képzőművész alkotását. – Hálaadó állomás a mai nap. Híd, ami összeköti az eget a földdel. A képzőművészeti alkotás azt sugallja: odafent az Úr áll – mutatott rá a főjegyző.

Habár a programfüzetben az állt, hogy az ünnepséget megtiszteli jelenlétével a megyei jogú város polgármestere, Cristian Octavian Matei, a helyi önkormányat részéről végül a művelődési ház igazgatója, Ana Sevan szólalt fel, aki a nemzetek közti együttélés öröméről beszélt.

Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette: 1568-ban politikai és vallási egység jött létre, közösségi autonómia közepette. – A gyülekezetek szabad lelkészválasztása biztonságot és prosperitást garantált. Erdély nagyon az élen járt ezzel a törvénnyel, amelyben a népakarat érvényesült. Ma Európában ismét vallásháború dúl, amelynek célja a kereszténység perifériára való szorítása. Újra kell tanulnunk a tolerancia gyakorlatát, újra kell alkotnunk a szólás- és vallásszabadságot. Az erdélyi magyarságot durva támadás érte a napokban a legmagasabb szintről. Ugyanakkor a három erdélyi magyar párt közösen állt ki az autonómia mellett – emlékeztetett a közelmúlt eseményeire Németh Zsolt.

– A magyar országgyűlés minden pártja képviselteti magát ezen az eseményen, hasonlóképpen az erdélyi történelmi egyházak képviselői is. Jelképes, ahogy a két történelmi esemény, az 1568-as tordai országgyűlésen elfogadott vallásszabadsági határozat és az 1918-as centenárium egybeesik. Feltehetjük a kérdést: mi valósult meg és mi nem a gyulafehérvári határozatból? Ez az egybeesés is annak a jelképe, hogy ne induljunk egymás ellen, mert akkor a közös ellenség fog győzni. Ma a kereszténység ellenzői azt hiszik: övék a jövő. A tordai országgyűlés üzenete az, hogy egymásra találhatunk az igazságért való harcban. Alapvető kérdésekben, mint a felebaráti szeretet és a család fontossága, ugyanazt vallják a magyarok és a románok is. Ezért van szükség a keresztény kultúrák egységére. Erdélytől kaptuk a vallásszabadságot, szükségszerűen el kell indulnunk a másik keresztény ember fele – vélekedett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A vallásszabadság emlékművét Bálint Benczédi Ferenc, Balog Zoltán és Kövér László leplezte le. Az ünnepség Kászoni-Kövendi József, a Magyar Unitárius Egyház püspöki helynöke áldásával zárult. 

Fotók: Kiss Gábor


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Románia javára való kémkedéssel ...
Elveszti a szociális segélyt az a ...
Három év letöltendő Dan Șovának

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ