Bach is örülne, ha hallaná…

Bach is örülne, ha hallaná…
Szerda délután a zuhogó esőt nézve, hallgatva még nem tudtam dönteni arról, elmenjek-e aznap a Farkas utcai református templomban tartott orgonakoncertre vagy inkább otthon maradjak. Aztán megnéztem a programot és örömmel állapítottam meg, hogy egyik kedvenc előadóm, Garai Zsolt orgonaművész, a nagyváradi Emanuel Egyetem oktatója lép fel. Ennyi aztán elég is volt, hogy az esős időhöz megfelelő öltözékben és esernyővel felszerelkezve útnak eredjek.

Garai Zsolt nagyváradi orgonaművész lépett fel július 6-án a Farkas utcai református templom soron következő nyári hangversenyén. Emlékszem arra, amikor tíz-tizenöt évvel ezelőtt hallgattam a pályakezdő előadóművészt: már akkor lenyűgözött muzikalitása és tökéletes hangszertechnikája.

A fellépő elsőként Johann Sebastian Bach d-moll Toccata és Fúgáját adta elő. A roppant népszerű és közismert mű közben az jutott eszembe: maga Johann Sebastian Bach is örülne, ha hallaná Garai Zsolt előadását. Második műként az előadók és zeneszeretők körében ismert Krizbai Fazakas József 18. századi kéziratos gyűjteményének darabját, a B-dúr Chaconne-t hallgathattuk meg. Itt a méltóságteljes pianók mellett az előadó játékából sugárzó nyugalom volt az, ami elbűvölte a közönséget. Bach Pedal-Exercitium BMW 598 című művét Garai Zsolt átdolgozásában hallhatták a résztvevők, a folytatásban pedig két romantikus mű következett: a fellépő Robert Schumann B-dúr op. 60 nr. 1. Fúgáját és Liszt Ferenc Nun danket alle Gott korálját elegáns és hiteles tolmácsolásban játszotta el.

Záró műsorszámként az előadó saját, 2006-ban komponált Tokkates címűt művét adta elő, tökéletes technikai tudásról téve tanúbizonyságot. Garai Zsolt kolozsvári koncertjén kettős minőségben bizonyított (újra): előadóként és zeneszerzőként is elbűvölte közönségét. 

(Borítókép: Garai Zsolt kolozsvári fellépésén a Farkas utcai református templomban)