Bach és a Máté-passió titkai

Bach és a Máté-passió titkai
Bach élete során mindössze 3-4 alkalommal hallhatta monumentális művét, a két zenekarra, két kórusra és szólistákra írt Máté-passió oratóriumát, amelynek előadását végül meg is tiltották számára. Ritka volt, hogy abban a korban valaki ekkora ének- és zenekarra írjon több mint háromórás művet, de az még ritkább, hogy a zenekarban viola da gamba, háromféle oboa és blockflöte is szóljon. Ezekhez hasonló izgalmas érdekességeket tudhatott meg a csíkszeredai Régizene Fesztivál közönsége kedd délután Steffen Schlandt karmester és Ulrike Titze koncertmester Bach Máté-passióját bemutató, magyarázó elméleti előadásán.

Az idei Régizene Fesztivál egyik legkiemelkedőbb eseménye lesz J. S. Bach Máté-passiójának előadása (a borítókép a próbán készült), a két részből álló oratórium megértésére, befogadására készítették fel így a közönséget. Azok, akik arra is kíváncsiak voltak, hogyan befolyásolta több ember életét Bach zenéje, vagy a Máté-passió, Ramón Gieling holland rendező Erbarme Dich – Matthäus Passion Stories (Irgalmazz nekem – Máté-passió-történetek) című dokumentumfilmjéből erre is választ kaphattak. A filmet kedd este a Csíki Moziban vetítették.

A Máté-passiót a brassói Musica Barcensis fesztivállal együttműködésben hozta létre a Régizene Fesztivál, a Barokk Fesztiválzenekar és Fesztiválkórus, a Szabó András és Ványolós András karvezetők irányítása alatt felkészülő csíkszeredai énekesek és a Steffen Schlandt vezette brassói Bach Kórus énekesei adják elő július 12-én, csütörtökön a bukaresti Atheneumban, július 13-án, pénteken a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban, július 15-én, vasárnap a brassói Fekete-templomban.

Túl operás, túl hosszú, túl „profán”

A keresztény egyházakban szokás volt nagypénteken Krisztus szenvedését, halálát megelevenítő előadásokat bemutatni. Ilyen alkalomra írta Bach is a Máté-passiót, amelynek első változatását 1727-ben, vélhetően nagypénteken mutatták be – derült ki Ulrike Titze koncertmester előadásából. Az alkotást Bach élete során mindössze 3-4-szer adták elő, majd feledésbe merült. A kétrészes oratóriumot 1829-ben Felix Mendelssohn Bartholdy fedezte fel.

– Bach 1723-ban írta alá városi tanáccsal az egyházzene írásáról szóló szerződését, amely több feltételt is szabott: a zenéje nem lehetett túl operás, nem lehetett túl hosszú, és áhítatra kellett ösztönözze a hallgatót. A Máté-passió ezeket a szempontokat minden lehetséges téren túllépte. A városi tanács végül 1739-ben meg is tiltja Bachnak, hogy a művet játssza – mesélte még Ulrike Titze.

 

Bach és a számmisztika

Steffen Schlandt, a koncert kezdeményezője és karmestere A Bach-kód – bevezetés a Máté-passió barokk oratórium zenei nyelvébe és szimbolisztikájába címmel tartott előadást, amelyben számos dolgot mesélt el Bach zenéjéről, és bemutatta a Máté-passió érdekességeit. A karmester kitért a jelképek, jelzések magyarázására, a mű szimbolisztikájára, perspektíváira. Bach nagyon tudatosan használta a számmisztikát: az egyes számára Istent, a kettes a dualitást, a hármas a tökéletességet, a négyes a világot (négy evangélium, négy égtáj) jelenti, az ötös az érzésekre, ujjakra, Jézus sebeire utal, míg a 14 Bach száma volt.

A kórus kapcsán kifejtette: a szólisták régen a kórusból énekeltek, nem álltak ki. Ulrike Titze előadására utalva a karmester elmondta: vélhetően azért is adták elő ennyire ritkán ezt a művet, mert az 1700-as évek március-áprilisában nem lehetett a hideg templomban végigülni a Máté-passióval „fűszerezett” szinte ötórás nagypénteki szertartást, ez se a hallgatóknak, de se az énekeseknek, hangszereknek nem volt jó.

A keddi előadásokon jelen volt a passiót előadó kórus több tagja, akik a közönség soraiból énekeltek el néhány részletet a hallgatóság legnagyobb örömére.

Kedd este vetítették Ramón Gieling holland rendező személyes jelenlétében dokumentumfilmjét, amely a híres oratóriumot több művész személyes történetén át mutatja be, történeteiket bibliai szálakkal, utalásokkal és a passió részleteivel ötvözi. A film gyönyörű, kontrasztos és egyszerű képi világa, a szimpla történetmesélési technikák és a zene használata, illetve a zene és spiritualitás beépítése a filmbe inkább művészfilm, mint dokumentumfilm hatását keltette bennem. A film az elbeszélők személyes Bach-történeteit mutatja be, jogosan érkezett a kérdés a közönség soraiból: mi a rendező és Bach kapcsolatának sztorija.

– A Máté-passió kapcsán több történetet hallottam arról, hogy a zene emberek életét változtatta meg, így önmagában sokkal több lett számomra egy gyönyörű zenei alkotásnál. Egy filmkészítő számára az ilyen történetek feldolgozása remek kiindulópont. Több mint 15 évig bennem volt a film elkészítésének ötlete. A zene kimondhatatlan erejének titkáról szól a film, amely szintén nagyon drámai kezdőpont lehet egy ilyen film elkészítéséhez – magyarázta a rendező.

(Borítókép: Hargita Tévé, Csíkszeredai Régizene Fesztivál, Facebook)