Az elevenszülő gyík az év hüllője...
...a vándorsólyom pedig az év madara
...a vándorsólyom pedig az év madara
Vissza

Az elevenszülő gyík az év hüllője...

Az elevenszülő gyíkot választotta a 2018-as év hüllőjének Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya.

A Kárpát-medence jégkorból megmaradt, ritka maradványfaja úgy alkalmazkodott hűvös, nedves élőhelyének hüllők számára kevésbé kedvező viszonyaihoz, hogy tojások helyett eleven utódokat hoz világra. Az elevenszülő gyík Magyarországon kimondottan ritka és fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint – áll az MME közleményében.

A hűvös és nedves élőhelyeket kedvelő elevenszülő gyík Észak- és Északnyugat-Európa nagy részén a leggyakoribb gyíkfajnak számít. Skandináviában messze átlépi az északi sarkkört, ezzel a Föld legészakabbra hatoló hüllője. Magyarországon elsősorban jégkori maradványlápokban fordul elő. Összefüggő elterjedése van a Beregben, a Nyírségben, a Hanságban. Foltszerűen fordul elő a Duna–Tisza közén.

Az elevenszülő gyík a Kárpát-medencében a legutolsó jégkorszak vége óta visszahúzódóban van. Megmaradó élőhelyeit a vizek lecsapolása tizedelte meg, ma a nem megfelelő vízgazdálkodás zsugorítja ezeket. Az ipari forradalomhoz köthető fokozódó klímaváltozás azonban végső csapást jelent a hazai populációkra. Az elevenszülő gyík egyike azon fajoknak, amelyek – legalábbis Közép- és Dél-Európában – a globális felmelegedés áldozatai lehetnek. Fennmaradása Magyarországon csak fokozott odafigyeléssel biztosítható, és az élőhelyeket rehabilitáló, aktív természetvédelmi beavatkozásoktól remélhető.

*

A vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a MME. Az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon, ezért az egyesület a 20 éves évfordulóra emlékezve a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli.

Mint az egyesület közleménye írja, a szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, erőteljes testalkatú, hegyes szárnyú ragadozó. Igazi „világpolgár”, a Föld szárazföldi területeinek jelentős részén fészkel, vagy kóborlóként, vonulóként előfordul, a kontinensek közül egyedül az Antarktiszról hiányzik. Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozómadárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is.

Főként repülő madarakra vadászik, a verébnél kisebb énekesektől a libákon át akár a gémekig. Leggyakoribb zsákmányai a varjú és a seregély méretű madarak. A vándorsólyom a legtöbb sólyomféléhez hasonlóan a nyílt légtérben vadászik. Prédáját rendszerint a magasból indított, erőteljes szárnycsapásokkal gyorsított, akár a 320 kilométer/órás sebességet is elérő támadással kapja el, vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan.

Óriási elterjedési területe miatt a faj pontos világállománya nehezen becsülhető, jelenleg mintegy 100 és 500 ezer közötti egyedszámra tehető, és világviszonylatban stabilnak tekinthető. Az elsősorban hegyvidéken élő faj magyarországi állománya a Kárpátokban fészkelő állomány perempopulációjának tekinthető, Magyarországon valószínűleg a történelmi időkben sem fészkeltek nagy számban. Kipusztulása előtt Magyarországon a faj utolsó ismert költése 1964-ben, a Bükk-hegység egyik sziklakibúvásos „kövén” volt.


ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Tiszta tízes diák is volt a JZSUK ...
Elhagyták a hit és szeretet hajlékának ...
Fesztiválról fesztiválra nyer a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Erre költik a magyarországi támogatást: ...
  • Próbacikk
  • A kántor feladata: Isten dicsőítése
  • „Itt a tudomány és a vallás kéz a ...
  • BAJNOK A KOLOZSVÁRI CFR 1907!