Átmenetileg és nagyjából
Vissza

Átmenetileg és nagyjából

Harmadik napja fekszik az ágyban; annyira lenyomta az influenza, arra se képes, hogy az elhasznált papír zsebkendő hegyeket az ágya mellől összeszedje, és kidobja a kukába. Az éjszaka forró lázban telt, először a hideg rázta, aztán a lábai remegtek, annyira, hogy lehetetlen volt megállítani őket: gyors ritmusban ugrált először csak a bal lába, és ahogy elkezdte fékezni mindkét kezével, rázendített a jobb is, akkor már felült, és teljes erejével, amit az influenza benne hagyott, kezeivel próbálta viháncoló lábait rendre utasítani. Reménytelenül.

Visszazuhant az ágyba, amitől olyan erőteljes köhögés tört ki belőle, hogy a forró mellkasát enyhítő nedves kendő egy pár pillanatig lebegett közte és a plafon között; ehhez hasonlót csak akkor látott, amikor a házi ventillátort legmagasabb fokra állította, és zsebkendőket fújtatott vele a szobában körbe, az akkori +47 fokot mérsékelni, és a látványnak örülni

Minden rendben, kisfiam? - szólt bele a telefonba az anyja, aki mindig aggódó hangon hívta fel őt. Igen, anya, nagyjából minden oké, puszi, majd hívlak, igen, kicsit náthás vagyok, de elmúlik, szedtem be gyógyszert, ittam hársfateát. Nem hallom, anya, ja, igen, az az én munkahelyem, és akörül vannak kis zűrök, de ne aggódj, átmeneti az egész, szia, vigyázz magadra, a cicát külön simogasd meg.

Méghogy kis zűrök, mosolygott, és a munkahelyére, ami élete első igazi állása, ahol az ő tudása számít, megbecsülik, szeretik. Lehúzott már tizenöt évet, haladt a ranglétrán felfelé, még pár évet itt akart maradni, hogy kifejlessze azt a gyógyszert, amit az unokahúgának megígért, aki glutén érzékeny, és mindig megkívánja tőle a pizzát családi összejöveteleken. Most meg az egésszel le kell állnia, állniuk, mert a versenytárs lobbija erős volt, és kiszűrődött, hogy olyan törvényt akarnak elfogadni, ami őket ellehetetleníti, mert túl „kreatívak”, és az nem lehet, hogy csak a tudomány döntsön egy új gyógyszer bevezetéséről, és az érintett betegek ahhoz alanyi jogon jussanak hozzá. Ezentúl már ebbe is a politika szól bele, a politika összenő mindennel, ők meg tehetetlenül vergődnek tovább . Az apját is kirúgták, igaz, egy másik rendszerben, arra a napra pontosan emlékszik, 12 éves volt, erős, masszív gyerek, akár az apja, aki mint mindig, akkor is, szűkszavúan jelentette be egy februári hideg estén. Szélnek eresztettek, mondta az öreg, aki akkor annyi idős volt épp, mint ő most, de a bátyjával mindig öregezték, morcos az öreg, mondták sokszor. A bejelentéskor ő inkább büszkeséget látott az öreg tekintetében, mint a kisgyereknek, aki megnyeri az ólomkatonás ütközetet; az apja nem bírta tétlenül nézni, ahogy a kollégáira rászálltak, és mindenáron fogást akartak találni rajtuk. Ott tébláboltak az üzemben 3 hónapig, és nem találtak semmit, senki nem lázadozott, nem lógtak el, csak tették a dolguk, dolgoztak. A spiclik miatt, így mondta az apja, megakadtak, állandóan feltartották őket a hülye kérdéseikkel. Ő meg egyszerűen nem bírta ezt sokáig nézni, és bement a főnökhöz, arra kérte, hogy dolgozhassanak úgy, mint előtte. A spiclik nélkül. Másnap szélnek is eresztették.

És most, hogy visszapörgeti az akkori eseményeket, nem is emlékszik arra, hogy meddig tartott az akkori átmeneti időszak. Mosolyra húzza a száját, ha arra gondol, hogy milyen naivnak tűnik most, annyi év távlatából minden, amit akkor végletesnek, örökkévalóságnak érzékelt. Csak ebből az influenzából jönne már ki valahogy! Hogyan fog felépülni annyira, hogy egy hét múlva az innovatív és tudományos szenátusi bizottság tagjai előtt megvédje munkáját, érveljen úgy, hogy azt meg is hallják? Írjon most egy levelet, hogy kéri a meghallgatás elhalasztását egy héttel későbbre? Tárcsázza a kollégáját, de a telefon átmenetileg nem kapcsolható. Közben az anyja küldött egy sms-t: menj el szaunába, gőzölj, inhalálj, csókol, anya.

Egy óra múlva már bent is ül a legközelebbi szauna-klubban: tizenhárom féle szauna-típust próbálhat ki; a fatüzelésűvel kezdi, itt maga önthet valamilyen aromát a tüzelő fahasábokra, aztán átmegy az elektromosba, majd a füstösbe, ahonnan azonnal vissza is fordul. Az infraszauna, a relax szauna és a bio szauna között semmilyen különbséget nem tapasztal a szobákban megforduló emberek számától eltekintve; de legtöbben a Vénusz-női szauna előtt toporognak beengedésre várva számottevő kíváncsiskodó férfitekintettel kísérve.

Ő végül a gőzfürdőre hagyja a legtöbb időt: belép, köszön, visszaköszönnek, leül két férfihoz közel, de jól láthatóan elkülönülten. Maga elé roskad, fejét lehajtja, próbálja minél intenzívebben belélegezni a kamillát. A két férfi elég hangosan beszélget, nem tud nem belehallgatni a társalgásba: valami üzletet ütöttek nyélbe, ami elég sokba került, de az egyik szerint, ha semmi nem jön közbe, nagyjából már egy év múlva nyereséges lesz. Ha meg nem, akkor meg ott az apósa, aki ugyan eléggé rossz állapotban van, de ha pénz áll a házhoz, akkor nála csak átmeneti a rosszullét.

És magával fiatalember, minden rendben van? Fordulnak hozzá kérdően és közelebb húzódnak hozzá. Ő meg hirtelen feláll, odamegy a gőzcsaphoz, felülről még beleönt egy fél pohár aromát, majd megereszti a csapot, amitől akkora gőzbuborék kerekedik, hogy ő észrevétlenül kiosonhat az ajtón.


MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Egy hét múlva kihirdetik a DiscoverEU ...
Horváth Anna pere: digitális ...
VIDEÓINTERJÚ - Kolozsvári magyar ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • A vádlottak padján
  • VIDEÓK - Magánház égett le Szászfenesen
  • A diplomátlan elit
  • Megnövelték a gyermekpénzt az RMDSZ ...
  • Szülő numeró 3