Átadták a felújított nagyszalontai Csonkatornyot

Átadták a felújított  nagyszalontai Csonkatornyot
Áder János magyar köztársasági elnök nyitotta meg az Arany János-emlékév keretében felújított nagyszalontai Csonkatornyot és az átalakított Arany-kiállítást szerdán a partiumi városban. Prőhle Gergely, a felújítást irányító budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója kiemelte, a kétszáz éve született Arany János a közép-európai kultúrkincs része, nemcsak a magyaroké, hanem a románoké és a szlovákoké is. A közgyűjtemény megújításában is közösen vettek részt a magyar és a román szakemberek - mondta. S. Varga Pál irodalomtörténész, akadémikus közölte: a Nagyszalontán őrzött könyvek és kéziratok restaurálása is megkezdődött az Országos Széchényi Könyvtárban, "a költő hányatott kéziratörökségének sorsa így remélhetőleg hamarosan ugyancsak nyugvópontra jut".

Az Arany János relikviáit őrző múzeumnak helyt adó Csonkatornyot és az emléktárgyak egy részét csaknem egy évig tartó munka során újították fel, mintegy félszáz restaurátor vett részt benne. A torony felújítását, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítást az Arany János-emlékbizottság finanszírozta mintegy 160 millió forintból.

A Csonkatorony felújításának első szakaszában új, tűzbiztos fémszekrényekkel is felszerelt raktárhelyiséget alakítottak ki az emlékmúzeum kiállítási tárgyai számára az épület mellett álló Arany Palotában, amelyet az 1920-as években bérházként építettek, és ma a nagyszalontai városi könyvtárnak ad helyet.

A festés mellett korszerűsítették a Csonkatorony elektromos rendszerét és fűtést telepítettek, hogy a korábban fűtetlen épület télen is látogatható legyen. Korszerűsítették az emlékmúzeum infrastruktúráját, továbbá megszépült az épületegyüttes udvara is.     

A torony renoválásával egy időben megújult az Arany János Emlékmúzeum állandó kiállítása, ugyanis az előző tárlat több mint 40 éve, 1975-ben nyílt meg. Az új, interaktivitásra is törekvő, Honnan és hová elnevezésű kiállítás alapvető feladata az Arany Jánossal kapcsolatos legújabb irodalomtörténeti kutatások eredményeinek és azoknak a relikviáknak a bemutatása, amelyeket a 200 éve született költő még személyesen adományozott szülővárosának a múzeum létrehozásakor.

Budapesten a PIM szakemberei restauráltak 25 tárgyat, így például Arany Jánosnak a Nők Országos Szövetségétől kapott, haláláig használt íróasztalát; két barna mintás, ripszbevonatú foteljét, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt; Zircen Jánostól kapott virágmintás lantlábú asztalát; Kányádi Sándor által is megénekelt kalapját, valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzőjét.

Emellett Barabás Miklós 1856-ban a költőről festett portréja is megújult, amelyről sokáig azt gondolták, hogy szovjet katonák rongálták meg, valójában - még a költő életében - egy férfi okozott nagyméretű hasadást a vásznon, aki karddal támadt a városházán a portréra.  A sérülést most először sikerült úgy javítani, hogy az alig észrevehető az életnagyságú festményen.

A múzeum kiállítási tárgyainak egy részét, a hálószoba-berendezést, Arany János ágyát, könyves- és ruhásszekrényét Nagyváradon helyi szakemberek restaurálták.  

Fotó: MTI