Asztrobiológia és halálzónák
Vissza

Asztrobiológia és halálzónák

Gavin A. Schmied, a NASA Goddard Űrkutatás programjának igazgatója és Adam Frank, a Rochester Egyetem kutatója egy, az International Journal of Astrobiology című folyóiratban közölt cikkükben meglepő gondolatkísérlettel álltak elő. Nézetük szerint nem zárható ki, hogy a sok-sok millió éves földtörténetben egy, az emberéhez hasonlatos magas civilizáció nyomai lappanghatnak.

A probléma, amit kiindulópont gyanánt megfogalmaznak, a következőképpen hangzik: vajon, ha valamiféle kétlábon járó dinoszauruszok globális technikai civilizációt hoztak létre, és egy geológiailag szempillantásnyi ideig (a mi emberi civilizációnk sem idősebb ennél) uralták a Földet, majd egyszerre eltűntek – tudhatnánk róluk bármit is? S ha szeretnénk, hogyan nyomozhatnánk utánuk?

Erre az utóbbi kérdésre – állapítják meg a kutatók – meglepően nehéz kézzel fogható választ adni. Ha valóban létezett volna egy ilyen civilizáció, és a kutatás nem célzottan próbálna nyomára jutni, a bizonyítékok esetleges létezése bizonyosan rejtve maradna.

Magánál a témánál azonban a jelen körülmények közt, amikor az emberiség minden jel szerint egyfajta ökológiai öngyilkosság irányában „fejlődik”, aligha létezhet fontosabb. Hiszen a múlt ismerete ezúttal is a jövő alternatíváira világíthat rá.

Az alapkérdés, amint azt Jan Zalasiewicz, az University of Leicester professzora megfogalmazza: milyen változásokat idézhet elő egy globális civilizáció egy bolygó életében? A gondolatkísérlet olyan asztrobiológiai perspektíván alapul, mely – a szárazföldi erózió által létrehozott üledékek, valamint különösen ritka technikai fémek és radioaktív elemek üledékeit feltételezve valamint szénre illetve nitrogénre alapozott energetikai körforgás nyomait követve – világos jelzéseket találhatna olyan drasztikus változásokra, melyek az éghajlatban és az óceánokban beszédes jeleket hagyhattak volna hátra.

Schmied és Frank egész sereg olyan katasztrofális fejleményt sorakoztat fel a földtörténetből, melyek az ősrégi kőzetekben az ember által manapság előidézett környezeti hatásokkal mutathatnak hasonlóságot. Egyebek közt 55 millió évvel ezelőtt szintén volt egy meredek felmelegedési időszak, mely minden jel szerint hatalmas mennyiségű széndioxid kibocsátásának számlájára írható, és melyet a szakemberek az ember által előidézett klímaváltozás egyfajta modelljének tekinthetnek.

Mindazonáltal roppant nehéz egy globális civilizáció hatásait a hasonló fejleményekhez vezető természeti jelenségektől megkülönböztetni.

A hagyományos régészeti módszerek több tízmillió évek perspektívájában csődöt mondanak. Még a néhányezer éves emberi alkotások is csak ritkán maradhattak fenn. Több tízmillió éves civilizációk közvetlen nyomainak felkutatására semmi esély.

Közvetett nyomok, főként különböző vegyi anyagok természetellenesnek tűnő felhalmozódásai azonban már beszédesek lehetnek. Az úgynevezett technológiai üledékek a szárazföldi és főként tengerparti talajrétegekben – ha vannak – kétségtelenül kimutathatók lehetnek.

Mindez persze még így is puszta játék a lehetőségekkel. Minden attól függ, hogy a feltételezett civilizációk mennyire pazarlóan bántak természeti tartalékaikkal. A mi emberi civilizációnk közvetett nyomai bizonyosan fennmaradhatnak. Akár évmilliókig is.

{Tovább olvasható még 263 szó.}
A helyzetet természetesen bonyolítja, hogy más civilizációk más energiaforrásokra és más nyersanyagokra alapozhattak. Egy efféle civilizáció szubtilis nyomai könnyen figyelmen kívül maradhatnak, főként, ha nem irányul rájuk célzott kutatómunka. De hogy az efféle kutatások korántsem fölöslegesek, azt a földi világban zajló nyugtalanító folyamatok h
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Hídomlás – szombaton meghalt a ...
Merkel-Putyin találkozó Berlinben ...
Kalandozások medveveszélyt leköröző ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ