Árt is, használ is a zöldségesnek a sok csapadék
Helyenként a jégeső okozott kárt a növényzetben
Helyenként a jégeső okozott kárt a növényzetben
Vissza

Árt is, használ is a zöldségesnek a sok csapadék

Az idei, eddig rendkívül csapadékos de meleg nyár, és néhány televíziós hírműsor már előrevetítette, hogy ősszel drágábban vesszük majd meg a krumplit, illetve más zöldséget. Az általunk megkérdezett termelők ellenben épp az ellenkezőjét nyilatkozták: szerintük a veteményt jobban sújtja a szárazság, mint a bőséges csapadék. A termelők azt is elmondták: általában ott okozott gondot a nagy mennyiségű csapadék, ahol nem permeteztek a gazdák.

NAGY-HINTÓS DIANA, ÖRDÖG I. BÉLA

A meleg, párás idő miatt több betegség ellen kellett védekezni, például a gomba ellen is. A kukoricának és a napraforgónak kimondottan hasznára vált az eddigi időjárás. A gyümölcsfák is roskadoznak a terméstől. Lapunk kikérte néhány mezőgazdasági szakember véleményét, akik a növénytermesztők kárának minél nagyobb mértékű csökkentése érdekében elmondták: a legbiztosabb idejében tanácsot kérni a növénytermesztési problémákat a gyakorlatból ismerő agrármérnököktől.

Az idei rendkívül szeszélyes időjárási körülmények rányomták bélyegüket a mezőgazdasági eredményekre. Fokozottan igaz ez a növénytermesztésben jelentkezett kártevők elszaporodására is. A Medárd-napot követő hosszas időszakban a túlzottan sok csapadék miatt a különböző baktériumok, gombák, tetvek, hernyók és más élősködők elleni harc nehezíti a gazdák dolgát, a növényvédő szerek kényszerű használata drágítja a termékek előállítási és forgalmazási árát, amit a   lakosok a saját zsebükön éreznek majd meg.  

Orbán Sándor növényvédő mérnök lapunknak azt nyilatkozta: sok olyan gazda fordult hozzá tanácsért, aki lelkiismeretesen, gondosan permetezett, mégsincs eredménye. – Mindez azért történhetett meg, mert rosszul választották meg a növényvédő szert vagy annak a töménységét. És persze akadnak olyanok, akik túl későn kérnek tanácsot.  Az idei szezonban a zöldségfélék soraiban a baktériumok okozta rothadás, a paradicsomvész, a burgonyavész végez nagy pusztítást, de a levéltetű, a pajzstetű, a lombrágó hernyó, a levélatka szintén komoly károkat képes tenni.  Az idei évben a sok nedvesség a növények növekedési időszakában következett be, és ilyenkor ezzel párhuzamosan a kórokozók is gyorsabban nőnek, szaporodnak. Az emberek hamar felejtenek – mondta a szakember, aki munkája során sok adatot feljegyez. Ezért tudja, hogy nem lehet minden kárt az idei csapadékos Medárd-nap számlájára írni, mert ilyen máskor is gyakran előfordult. Például az 1960-70-es években annyi eső esett, hogy a búza kicsírázott a kalászban, és nem lehetett lekaszálni…

Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke szerint a sok eső miatt gyakoribbak lesznek a gombás megbetegedések: – Az a zöldségtermesztő, aki permetezte a növényeit, annak lesz termése, de drágábban fogja árulni, hiszen neki is több költsége volt a zöldségtermesztéssel – vélekedett Vákár.

– A csapadék nagyon fontos. Például a kukoricának és a napraforgónak kimondottan kedvezett ez a csapadékos időjárás. A szalmás gabonának és a takarmánynövényeknek azonban nincs szükségük ennyi csapadékra. Ha a gazdának sikerült is lekaszálnia ezeket a növényeket, az eső miatt napokig a mezőn maradtak, és ez a minőség rovására megy. Ha a szalmás gabonát nem vegyszerezték, akkor ellepte a gaz, és veszteséges lesz még akkor is, ha egyébként jó termés mutatkozott. Jó az eső még azoknak a növényeknek, amelyeket ősszel takarítanak be, továbbá a gyümölcsfáknak és az állattenyésztéssel foglalkozó gazdáknak. A sok eső főleg sík területen okoz gondot, mivel a lehullott nagy mennyiségű csapadéknak nincs hova elfolynia, de Kolozs megyében ez a helyzet kevésbé jellemző. Itt a víz hamar átmegy a talajon és az azt követő kavicsrétegen. Inkább a Szamos-mente van kitéve ennek a veszélynek – nyilatkozta lapunknak egy mezőgazdász. 

– Nem is volt olyan sok eső az idén - magyarázta Vigh Juliánna kolozsvári  őstermelő. - Például tavasszal nagyon kevés csapadék esett, és a zöldségek egy része nem kelt ki, vagy ha kikelt, akkor elszáradt. A magasabban fekvő termőföldek esetében nem mondható el, hogy sok eső esett. A meleg, párás idő miatt azonban fel kellett készülnünk a  különböző betegségek  megjelenésére. Ott, ahol meg volt trágyázva a föld, jó termés lesz. Az eső miatt gyorsan és nagyobbra nőtt a gaz, ezért többet kellett kapálnunk. Hallottam, sokan panaszkodtak, hogy elrothadt a termés, főleg  a krumpli. Hasonlóképpen történik a hagyma esetében is. Nem a sok csapadék miatt rothadt el, hanem azért, mert előzőleg nem permeteztek.  Ott ahol, dimbes-dombos a talaj, az esővizet elnyeli a föld.  A gyümölcsfák jó termést hoznak, és ez is az esőnek köszönhető. Hatalmasra nőtt a káposzta is – érvelt Vigh Juliánna.  

Nagy Zoltán kistermelő is úgy vélte, hogy a tavaszi meleg és száraz idő után rögtön beállt ez a több mint hetven napja tartó esőzés, ami volt, aminek használt, és volt, aminek nem. - A paprika nagyon szereti a sok vizet. Az ugorkának is jót tett az eső, a gazdaságomban 2,5-3 méterre nőtt ez a növény. Szép a murok és paszternák, a káposzta, saláta, a póréhagyma is. Viszont nem tett jót az eső a cukkininak és a töknek. Gyenge lett a spenót, és a vöröshagyma egy része is megrothadt. A fehér hagymának viszont jó termése lesz, hasonlóképpen jó gyümölcstermés várható – közölte Nagy Zoltán.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Potápi: a határon túli magyarság a ...
CFR 1907: a sovány győzelem is siker
Egy ukrán nacionalista weboldalra ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ