Ars Sacra Claudiopolitana: igazság, szépség az egyházművészeti kiállításon

– Az egyházi művészet a transzcendenst mutatja be, továbbá keresztény identitásunk jellemzője. Nem csak díszíti Istennel való kapcsolatunkat, hanem annak igazi tartalmát képezi.  A keresztény művészet szoros összefüggésben van az igazsággal és a szépséggel. Aki ide betér, áthatja a tárgyak szellemisége, és arra ösztönözhet, hogy belépjünk valamelyik templomba. Aki nem hisz Istenben, az a művészet által ismerheti meg a keresztény értékeket. Ezek a tárgyak a legszebben eredeti helyükön, a templomban mutatnak. Ma egyre többen megfeledkeznek a művészet és a szakralitás elválaszthatatlanságáról.   Fel kell értékelődnie a keresztény összetartozásnak és a művészet szerepének. Kolozsvár szent művészete által válunk hívő keresztényekké, szent istváni néppé – mondta ünnepi megnyitó beszédében Kémenes Lóránt római katolikus főesperes, majd arra emlékeztetett, ezzel a kiállítással a tavaly elhunyt Kovács Sándor főesperes egyik álma vált valóra.

–  Azzal, hogy a román állam megtagadta a katolikus egyháztól a Marianum épületének visszaszolgáltatását, azt bizonyítja, hogy a romániai magyar közösség nem egyenrangú a többséggel. A modern elnyomás megpróbálja erőszakkal kitörölni a múltat. Ha elvitatni nem is tudja, de megpróbálja a közösségtől eltávolítani azt. Ezzel a kiállítással felmutatjuk azt, ami a miénk volt, és a miénk is marad. Kovács Sándor álmai azt az üzenetet közvetítik nekünk: építsük tovább a házat, a várat és a templomot – hangoztatta Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője.

–  Az egyházi művészet remekei a művészi értéken kívül a közösség történetét is ábrázolják. A mostani kiállítás értéke az, hogy közösségünk sorsát, történelmét tárja elénk, és ezt meg kell ismertetnünk a fiatalokkal is – mondta Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke.

A kiállítás törzsanyagát a Szent Mihály és a piarista templomban őrzött tárgyi örökség képezi

Hegedűs Enikő művészettörténésztől megtudhattuk: a kiállítás törzsanyagát a Szent Mihály és a piarista templomban őrzött tárgyi örökség képezi. A Szent Mihály templomnak az 1950-es években történt restaurálása után, a változó ízlés miatt több barokk mellékoltárát eltávolították.  A piarista templomból származó több, XVII-XVIII. századi kelyhet tekinthetünk meg. A kiállítás dokumentumai közül a művészettörténész eredeti oklevelekre hívta fel a jelenlevők figyelmét: így a kolozsmonostori konvent 1372-ben kelt oklevelére, IX. Bonifác pápa búcsúengedélyére.

A kiállítás anyaga közt helyet kapott egy 1758-ban keletkezett Úrmutató (Monstrancia), 17. századi miseruha magyaros hímzéssel, a XVIII. századi liturgikus tárgyak (kelyhek, gyertyatartók), de megnézhetünk XVIII. századvégi palástot, stólát, püspöksüveget, pontifikális cipőt, XIX. századi pásztorbotot.

A kiállítást Jakubinyi György érsek áldotta meg. Közreműködött a Potyó István karnagy által vezetett Szent Cecília énekkar.