Aranyóra vagy Arany-óra?

Aranyóra vagy Arany-óra?
„Gyerekek, mi jut eszetekbe arról, hogy Arany-óra?”– ezzel a kérdéssel indította Varró Sándor nagyszebeni református lelkipásztor az „Arany János szavalótábor” rendezvény keretében a költőről tartott előadását. És ámbár a kérdő mondat beugratós volt, a gyerekek nem dőltek be a kérdés huncutságának: az Arany-óra nem egy arany-alkatrészekből gyártott időmutató műszert, hanem a Toldi írójáról szóló előadást jelölte.

A „Nagyszebeni Arany János szavalótábor”, amelyet Arany János születésének 200 éves évfordulója alkalmából szerveztek meg október első hétvégéjén, a templom és iskola áldásos kölcsönhatásának a légkörében zajlott. Pénteken, az Octavian Goga Főgimnázium alsó tagozatán, az Aranykor – Szent László legendája című dokumentumfilmet tekintettük meg Marosán Csaba előadóművész bemutatásában. Arany János műveinek nyelvi szépségéről, eredeti nyelvfordulatairól, kifejezőkészségéről, szókincsének gazdagságáról szólt Varró Sándor lelkipásztor előadása. Szombaton a református gyülekezeti teremben mintegy harmincan gyűltek össze az Arany-napra. A meghívottak között voltak Nagyszeben és környékbeli településeinek (Vízakna, Szentágota, Bürkös, Mihályfalva, Bolya, Oltszakadát) magyar diákjai. Az összejövetel egy kiállítás megtekintésével kezdődött, amelynek kettős tematikája volt: egyrészt Arany János életének főbb mozzanatait jelenítette meg (családját, nagyszalontai szülői házát, iskoláját, templomát ahol keresztelték, nagykőrösi családi házát és dolgozószobáját), másrészt a leghíresebb művének, a Toldi-trilógiának különböző jeleneteit tekinthették meg.

Varró Margit tanítónő Arany János életéről és munkásságáról szóló előadását az elemisták és középiskolások szavalata követte. Így került közelebb mindenki lelkéhez A tudós macskája, A világ, Fiamnak vagy a Családi kör verseinek néhol bohókás, néhol szomorkás hangulata.

Ezt követően a Toldi diafilm vetítésére került sor, amelyet óvódások és iskolások élénk érdeklődéssel néztek meg. Ezek után már könnyedén felismerték a Toldi-kiállítás különböző grafikáit vagy ceruzarajzait, midőn a tárlat második felének a magyarázatára került sor.

A kínálat-szünet csupán előkészítése volt a játékos vetélkedőknek. Az óvódások a malomkövet megemelő Toldit kellett kiszínezzék,az elemisták pedig a költő arcképének puzzle darabjait kellett összeillessék. Azonban a fejtörő itt nem ért véget, mert a Toldi egyik összezavart szórendű versszakának kellett megtalálják a helyes rímeit. A Réti farkasok, a Toldi utódai és a Csapatszellem csoportjainak diákjai minden megtettek azért, hogy a lehető legjobban és leggyorsabban teljesítsenek. S ez sikerült is nekik. Természetesen a szülők izguló és szurkoló tábora sem maradt el. A verstábor kiértékelésekor a diákok Jelenléti oklevelet kaptak, a leggyönyörűbben szavalók pedig Dicsérő okleveleket. Az Arany János művek mellett, írószer- és édesség-ajándékban is részesültek a résztvevők. Ezt a rendezvény támogatói tették lehetővé, a fő támogató Communitas Alapítvány és a Nagyszebeni Református Egyházközség.

Vasárnap a díjazott diákok a Nagyszebeni Református Templomban mondták el Arany-verseiket, immár a nagyszebeni magyar közösség előtt. Ugyanitt megtekinthetővé vált az „Arany János élete és munkássága című tárlat a Református Templom Galériában.

Mindenkinek örömet okozott, hogy az Arany-óra Arany-nappá majd Arany-táborrá nőtte ki magát, és reménység szerint Arany-évvé, az Arany János műveit olvasó sok-sok diák és irodalomkedvelő számára.

Varró Margit tanítónő