Határozattervezetbe foglalják a kérdéskör szabályozását
BÖNDI ORSOLYA
Nemcsak a helyi önkormányzatok, hanem a lakosság is egyre nagyobb érdeklődést mutat a zöldövezetek létesítése iránt, ami különösen a zsúfolt nagyvárosokban fontos. Ehhez a témához kapcsolódott az a közvita is, amelyet a napokban szervezett az SOS Kolozsvár Egyesület a közösségi kertészkedéssel kapcsolatosan. Ennek a meghonosítása bonyolult folyamat, a találkozónak a célja éppen ennek a folyamatnak a leegyszerűsítése volt: a résztvevők különféle javaslatokat tehettek a projekt kolozsvári kivitelezésére vonatkozólag. Az eszmecserén az egyesület civil aktivistáin kívül építészek, kertészek, a helyi önkormányzat képviselői vettek részt.
A közösségi kertészkedés ötlete szerepel a 2019-es részvételi költségvetés egyik – Zöld tetők és homlokzatok elnevezésű – nyertes pályázatában is. Lényege, hogy a tömbházakban lakókat arra szeretnék motiválni, hogy zöld területek létesítésével újítsák fel, illetve napelemekkel lássák el az épületeket. A projekt főként régi tömbházakat céloz, de ez nem kizáró feltétel: a cél, hogy „belopják” a természetet, az oxigént termelő növényeket az épületek homlokzatára, tetejére. Így szeretnének a levegő minőségén javítani, továbbá a nyári kánikulában a hőmérsékletet csökkenteni, nem utolsósorban az így kialakuló „szigeteléssel” javítani a tömbházak legfelső emeletén lakó személyek életszínvonalán.
Ennek fényében szervezték meg az SOS Kolozsvár kezdeményezte beszélgetést, megoldásokat keresve arra, hogy hogyan lehetne kivitelezni városunkban a közösségi kertészkedést. Az egyesület tagjai egy konkrét ötlettel álltak elő, amely kísérleti projektnek számíthat a Zöld tetők és homlokzatok pályázat megvalósítása során – ezt az elképzelést csiszolgatták a közvitán. A terv az, hogy a Dacia mozi tetejét kertté alakíthatnák át, amelyet a környék lakosai gondoznának, így lelkesítve másokat is, hogy hasonló teret hozzanak létre például tömbházuk tetején.
A Dacia mozi tetejére terveznek kertet, amelyet a környék lakosai gondoznának
A közösségi kertek megoldást jelentenének bizonyos problémákra mind környezetvédelmi, mind társadalmi szempontból. Gyarapodna a zöldövezet, a lakók egészséges és friss zöldségekhez jutnának, másrészt erősödne a lakosok közötti interakció. Az otthoni növénytermesztés egyben a környezetszennyezés problémáját is érinti, gondoljunk csak a rengeteg műanyag hulladékra, amely a zöldségek, gyümölcsök megvásárlása során keletkezik, illetve arra az ökológiai lábnyomra, amelyet a szállításuk során hagynak – mindez csökkenthető a projekt megvalósításával. A helyi termesztés sokkal fenntarthatóbb opciónak bizonyult tehát környezetvédelmi szempontból, egyben arra is ösztönözheti a lakókat, hogy inkább a piacról, helyi termelőktől vásároljanak friss zöldséget.
A hőmérsékletet is csökkentheti a zöldövezet, ez nyáron kimondottan előnyös az aszfalt- és betondzsungelben. A hőmérséklet csökkenése elsősorban az épületet érinti, de közvetve akár a város hőmérsékletét is befolyásolhatja. A tervezet megvalósítása hozzájárulhatna a levegő tisztaságához, s hogy minél többen kedvet kapjanak a közösségi kertészkedéshez, a tervezet adókedvezményt is kilátásba helyez a bekapcsolódó lakók számára.
A vitán szó esett a projekt jogi hátteréről is, hiszen jelenleg a közterületeken kertészkedőket pénzbeli bírsággal „jutalmazhatják”. Adrian Dohotaru parlamenti képviselő, civil aktivista szerint az erre vonatkozó helyi határozatot meg kell változtatni, már csak azért is, mert különben nem valósítható meg a részvételi költségvetés már említett nyertes projektje sem. Felmerült problémaként a kérdés is, hogy a termés kinek a tulajdona lesz – hiszen közterületről van szó –, ennek kapcsán az a vélemény körvonalazódott, hogy erről inkább külön-külön a lakótársulásoknak kellene dönteniük.
A beszélgetésen részt vevők visszajelzése alapján az SOS Kolozsvár Egyesület határozattervezetet szándékszik benyújtani a helyi tanácsnak, amelyben megfogalmazzák a közösségi kertészkedésre vonatkozó lehetséges szabályozásokat.
