Amikor az átlagpolgár, az egyetemista is jöhet ötletekkel

Nyílt innovációs konferencia először Kolozsváron, illetve Kelet-Európában

Amikor az átlagpolgár, az egyetemista is jöhet ötletekkel
Amikor az új technológiákról, az innovációról, számítástechnikáról vagy távközlésről beszélünk, elsősorban a multinacionális világcégek nevei jutnak eszünkbe. Az iparágnak azonban immár huzamosabb ideje kinyilatkoztatott célja, hogy a mindennapjainkat megkönnyítő vagy gyökeresen átalakító találmányok, új eszközök vagy számítástechnikai megoldások ne csupán ezekben a szakmai közegekben szülessenek, hanem a jó ötlettel rendelkező átlagpolgár is előrukkolhasson bizonyos, a mindennapokat könnyítő megoldással. Erről szól az a Nyílt Innováció (Open Innovation 2.0) elnevezésű, Kolozsváron ma kezdődő kétnapos nemzetközi konferencia is, amelyet első alkalommal szerveznek Európa keleti felében, s amelyre mintegy 550 résztvevőt várnak. A szervezők hangsúlyt fektetnek arra, hogy perspektivikusan kövessék a rendezvénysorozat során bemutatott innovációk sorsát, azaz meggyőződjenek róla, hogy kitalálóik életbe is ültetik őket

Először szervezik Kelet-Európában az Open Innovation elnevezésű, eddig öt kiadást megélt (az eddigi rendezvényeket Írországban, Finnországban és Hollandiában tartották) számítástechnikai és távközlési konferenciát. – Elsősorban az a cél, hogy az iparág és a szakemberek arra ösztönözzék a polgárokat, hogy különböző innovatív módszerekkel rukkoljanak elő. Tulajdonképpen egy olyan innovációs ökoszisztéma kialakításáról és működtetéséről van szó, amely magába foglalja az egyetemi hallgatókat, az érdekelt cégeket, s az úgynevezett közembert, azaz azokat, akik nem feltétlenül mélyülnek el valamelyik számítástechnikai vagy automatizálási szakterületen, de azért van jó ötletük – nyilatkozta a Szabadságnak Diana Ciorba, az esemény sajtóosztályának munkatársa.

Közölte azt is, hogy a hangsúly nem csupán a magánszemélyek vagy cégek által bemutatandó innovációs megoldásokon van. – Az elkövetkező időszakban a szervezők követni fogják ezeknek az ötleteknek az életbe léptetését, azt, hogy az arra érdemesek meg is valósuljanak – tette hozzá Diana Ciorba.

A szervezők fontosnak tartották megjegyezni a külföldi vendégeknek a konferencia leírásában, hogy a rendezvénynek a 11 felsőfokú oktatási intézménnyel és több innovációs és technológiai parkkal rendelkező város ad otthont. Másfelől, a konferencia újabb lendületet adhat a város e téren tapasztalt gyors fejlődésének, és ismételten felhelyezi Kolozsvárt az innovációs és kreatív iparágak európai térképére, ami – mondhatni más jelentős iparág híján – igen fontos a kincses város gazdasági fejlődésének fenntartásában.

A szervezőktől származó információk szerint a konferenciára 550 résztvevő jelentkezett be, ebből mintegy 220 külföldi. Utóbbiak sorában a legtöbben (csökkenő sorrendben) Belgiumból, Magyarországról, Olaszországból, Finnországból, Franciaországból, Spanyolországból, Bulgáriából, Írországból, Nagy-Britanniából, Izraelből és Svédországból érkeztek.

– A Kolozsvári Magyar Főkonzulátus közvetítésével hét anyaországi cég lesz jelen a nemzetközi innovációs rendezvényen – közölte lapunkkal Telegdi Andrea, külgazdasági attasé, aki tudatta azt is, hogy eddig ezt a rendezvényt kizárólag nyugat-európai fővárosokban tartották, először fordul elő, hogy a konferenciára a kontinens keleti részén kerül sor, ráadásul nem az illető ország közigazgatási és politikai központjában.

A szervezőktől megtudtuk továbbá, hogy a szervezésben az Európai Bizottság, a Nyílt Innovációs Politikák és Stratégiák Csoport, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, az Innovációs Értékek Intézete, az ARIES Transilvania, az Erdélyi Klaszterek Konzorciuma, valamint a Mastercard és a Dublini Polgármesteri Hivatal vállalt részt, a helyszín pedig a Grand Hotel Italia vendéglátóipari egység. A konferencia szekciói, illetve programja az esemény Facebook-oldalán található meg.

(Borítókép: Nem véletlenül Kolozsvár a hazai innovációs cégek központja, fotó: Rohonyi D. Iván)